Főoldal Hírek Átólzéig Növelni kell a minőségi pálinka elismertségét

Növelni kell a minőségi pálinka elismertségét

12 perc átlagos olvasási idő
0
1,950
 ehaccp_topbanner3.jpg

Növelni kell a minőségi pálinka elismertségét 

(MTI) – A Pálinkamesterek Országos Egyesületének alelnöke szerint növelni kellene a minőségi magyar pálinka ismertségét, elismertségét, ezzel együtt piaci részesedését bel- és külföldön egyaránt.

    Dúl Udó Endre elmondta: a Magyarországon forgalomba kerülő égetett szesz mennyiségének a pálinka nem egészen 10 százalékát teszi ki. Emellett a magyar párlatot – amely 100 százalékban magyar gyümölcsből készül – csak a környező országokban ismerik, máshol a világban csak elvétve. Mindezt az is mutatja, hogy a magyar pálinkaexport becslések szerint az éves előállított pálinkamennyiség 2-3 százaléka lehet. 

    Magyarországon a kereskedelmi főzdék száma egy évtized alatt 30-ról 130 körülire nőtt. (Így egyre többen osztoznak ugyanakkora belföldi tortán, illetve a kivitel gyakorlatilag nem változó mennyiségén.) A különleges minőségű termékek – magasabb áraik miatt – belföldi vevőköre pedig korlátozott. 
    A kereskedelmi főzdék korlátozott eszközökkel és forrásokkal rendelkeznek a pálinka népszerűsítésére, a pálinka arculatának önerőből történő további erősítésére, többségének hajlandósága is kevés arra, hogy a pálinka marketingjére költsön. Ezt a jelenleg nem kedvező gazdasági és jogi környezettel indokolják általában. Ezért a közösségi (kollektív) marketing szerepe felértékelődik. Mivel a pálinka hungarikum, sőt eredetvédett pálinkák is vannak, a szakember különösen indokoltnak tartja, hogy erre a célra jelentősebb forrásokat lehessen fordítani, elsősorban közösségi pénzekből. 
    Így a már alkalmazott eszközökön – a pálinkaversenyek, fesztiválok és az elmúlt időszakban többnyire szakminisztériumi támogatással megjelent kiadványokon, illetve a színvonalas pálinka témájú könyveken – túl újakra is szükség van. Dúl Udó Endre szerint középtávon megfelelő kommunikációval el kell érni, hogy a pálinka szó alatt egy kifogástalan minőségű italt értsen a fogyasztó, függetlenül attól, hogy az kereskedelmi célra vagy magánfőzés keretében készül. 
    Dúl Udó Endre elengedhetetlennek tartja a pálinka újrapozícionálását a piacon, ami véleménye szerint azt jelentené, hogy meg kell találni a pálinka helyét a gasztronómiában. Meg kell tanítani a fogyasztóknak és a hobbifőzőknek is, mi a jó minőség és hogyan lehet helyesen és mértékkel fogyasztani a pálinkát.
    A gasztronómiában is változtatni kell a pálinka szerepén: a vendéglátó helyeken tudják helyesen kínálni a vendégnek a párlatot (legyen ismeretük a termékről) és az igényes szakácsok, séfek süssenek és főzzenek is vele adott esetben! Ez utóbbira jó gasztronómiai példa lehet egy pálinka felhasználásával készülő országtorta vagy a több helyen készülő pálinkás fagylalt is. 
    Ezért úgy vélte, hogy a fogyasztók és vendéglátók széles rétegével kell megismertetni mind bel mind pedig külföldön a helyes, kulturált pálinkafogyasztás szokását, és el kell érni, hogy a pálinkaivás ne az alkoholizmus szimbóluma legyen, hanem a magyar nemzeti kultúra vállalható része. El kell fogadtatni, hogy a pálinkának kis mennyiségben pozitív élettani hatásai vannak – mondta Dúl Udó Endre. Mindennek érdekében legalább középtávú országos marketingstratégia kidolgozására van szükség ágazati összefogással és a szakminisztérium vezetésével. 
    A világpiacon pedig a jól bevezetett márkájú, érlelt párlatokhoz – konyak, whisky – hasonlóan az értékesebb alapanyagból készülő pálinkát magas szinten kell pozícionálni. Elő kell segíteni a külföldön bevált – a termék értékesíthetőségét segítő – technikák megismertetését és alkalmazását a magyar gyakorlatban is. Ennek érdekében a pálinka külföldi népszerűsítésében és értékesítésében kitüntetett szereppel kellene rendelkezniük a magyar állami és szervezeti külképviseleteknek, a külföldön dolgozó magyaroknak és a magyar multicégeknek. 
    A múlt évben Magyarországon a kereskedelmi főzdékben mintegy 744 ezer hektoliterfoknyi pálinka készült. Ez mintegy 1,5 millió liter 50 fokos pálinkának felel meg. A múlt évi mennyiség mintegy 15 százalékkal volt kevesebb mint a 2012-ben előállított kereskedelmi forgalomba került pálinka mennyisége. A bérfőzést követően forgalomba bocsátott párlat mennyisége tavaly meghaladta a 7,4 millió hektoliterfokot, ebből az adómentességi határon felüli mennyiség 6,25 millió hektoliterfok volt. A háztartásokban előállított párlat mennyiségéről nincsenek adatok. A jövedéki adó mértéke 3333,85 forint volt hektoliterfokonként.
    Jövő év elejétől az uniós szabályoknak történő megfelelés miatt lényegesen módosul a bérfőzetés és magánfőzés szabályozása: a bérfőzésre vonatkozóan a normál jövedéki adókulcs 50 százalékának megfelelő kedvezményes adót kell fizetni (ami mintegy 800 forint/litert jelent 50 százalékos bérfőzetett párlatra vonatkoztatva), a magánfőzés esetén pedig egy minimális, jelképes átalányadó mérték lép életbe januártól. 
    A magánfőző az önkormányzatnak fizetendő évi 1000 forintos átalányadó ellenében legfeljebb 50 liter 86 térfogatszázalék etil-alkoholt tartalmazó párlatot állíthat elő. A desztillálóberendezés bejelentés köteles és a kedvezményes szabályokat csak a gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják a továbbiakban – jelezte a szakértő.

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Magyarország étele 2023 elődöntő, egy titkos összetevővel

Tizenkét csapat jutott tovább és két tartalékot is megnevezett a zsűri a Magyarország étel…