Az Oldalas magazin története 2009. december 17-ig nyúlik vissza, amikor is Asztalos István (a magazin főszerkesztője) az akkor futó gasztronómiai műsorához szeretett volna egy hírlevelet készíteni. Az eset pikantériája, és a valós oka, hogy az akkor törött keze <a kötelező forgatások miatt> a gipszelést nem kaphatta meg, de a forgatások utáni szünetben, a számítógép egerén kényelmesen alátámasztva érezte törött kezét. Így született meg az első hírlevél, melyben az addigi szakmai pályafutása során megismert ismerőseit mutatta be, és róluk publikált cikkeket.
Az Oldalas magazin őse, az első két hónapban „Bor’s Show magazin” néven jelent meg <nyílván a műsor címére utalva>, de a kinézetéből kiindulva nem sokáig kellett várni az újság gondolatára. Az a második hónap elteltével már meg is kapta a mára fogalommá vált saját nevét és hozzá tartozó arculatát. Mindez a sztori egy fiatal srác szakmai karrierjével, egy törött kézzel és egy hírlevél gondolatával kezdődött. Az Oldalas magazin tehát hivatalosan 2010 márciusától viseli a nevét, attól az időponttól vált napról-napra komolyabb és komolyabb szakmai lappá.
 

Az azóta eltelt évek során a magazin nem kis utat járt be, szakmai fejlődés terén. Mely utat az érdekektől túlfeszített vendéglátásban megszámlálhatatlan alkalommal megnehezítettek, sőt néhányszor igyekeztek egyenesen ellehetetleníteni azt. Egyediségének köszönhetően, az állandóan „összezáródó vállak” ellenére is, sikerült egy folyamatos fejlődést produkálnia, mindazt úgy, hogy a hitelességét, az őszinte hangvételét, és nyíltságát megtartotta. Ez a fejlődés megmutatkozott mind a rovatvezetők, mind az olvasók számának emelkedésében.
 

Az Oldalas magazin szakmaiságának kulcsa, hogy az újságírást megelőzően a főszerkesztő, valóban a vendéglátásban tevékenykedett, végigjárva annak minden lépcsőfokát. Felszabadulását követően szakácsként, számtalan helyen dolgozott, szerette látni, tanulni az újat. Később több hely konyhafőnökeként folytatta pályafutását. (Ilyen volt például a Hotel Hold <ez a jelenlegi Hotel President>.) Azután, azt már érezte, hogy az újságírás, és a konyhfőnöki pozíció együtt nem fog menni. Elhivatottságának köszönhetően mégis a szakmában kívánt tevékenykedni, így feladta szakmai karrierjét és kereste az újabb és újabb kihívásokat. Ebben az időben készítette a fentebb már említett gasztronómiai műsorát „Bor’s Show” címen, melyet hobbinak szánt ugyan, de mára korszakalkotó ötletként tekint arra vissza. Azután 2010-ben megszervezte az „I. Vendéglátóiparban Dolgozók Országos Fesztiválja és Vására” nevű rendezvényt, mely a maga 3500 fő látogatottságával már komoly eredménynek számított, és amely a teljes szakmai összefogás szükségességéről szólt, elsősorban mégis a termelőket kívánta a vendéglátóipar szereplőivel és a hatóságokkal összekapcsolni, mindezt egy könnyed hangvételű rendezvényen. Ezek a szakmában eltöltött évek és kapcsolatok megalapozták azt az autodidakta módon elsajátított tudást és tapasztalatot, ami a valódi szakmai újságíráshoz volt szükséges. Éppen ez a tudás az alapja, annak az addig ismeretlen újságírásnak, amit elindított, és az Oldalas magazint ingyenessége ellenére fenntartotta, elismertté, sikeressé tette a vendéglátói szektorban.
 

„Komoly sikernek könyvelem el, például, hogy az Oldalas magazint mára az összes szakmai szervezet megkapja-, de ami fontosabb, ténylegesen olvassa is magazinunk havi számait. Közülük többen már együttműködést is kötöttek a magazinnal. Azt is komoly sikerként éltem meg, amikor a megállapodásunk megszültetett, melynek értelmében a magazin lapszámait az Országos Széchényi Könyvtár lefűzi az utókor számára. Ezért pedig felelősségünk is van  hiteles újságírás terén. Ezen felül a hírportállá történő alakulás lehetőségét és tényét is komoly eredményként, sikerként könyvelem el. Ez szakácsként meglepő ugyan számomra, de örömteli elfoglaltság is egyben." – nyilatkozta Asztalos István az Oldalas magazin alapító főszerkesztője.

Mára a magazin rosszakaróinak, ellenzőinek száma radikálisan lecsökkent, és a fennmaradóknak sem maradt más választása, mint beállni egy olyan sorba, melyet vagy akarnak látni, vagy sem, de megkerülhetetlenül él és létezik. Létezésének köszönhetően pedig meghonosodott, a mindenki számára elérhető, szabad, érdekektől mentes szakmai sajtó, ami hovatartozástól függetlenül bemutatkozási lehetőséget biztosít a „szakma szekerét” előbbre tolni szándékozók részére. Teszi ezt azért, hogy többé ne fordulhasson senkivel elő az, hogy megpróbálják hatalommal ellehetetleníteni!
 

Mára pedig már megszületett a szlogen is, mely nem más, mint:

„…és minden a helyére kerül!”