Főoldal Hírek Életmód A dolgozó védelme a munkáltatónak is megéri

A dolgozó védelme a munkáltatónak is megéri

25 perc átlagos olvasási idő
0
143
 ehaccp_topbanner3.jpg

Kötelező-e bármilyen oltás biztosítása a munkáltatónak? Mi a különbség védőruha és munkaruha között? A munkavédelem általános kérdéseiről Kondor Norberttel, a Vasutasok Szakszervezete munkavédelmi szakértőjével beszélgetett az OrientPress.

Milyen általános kötelezettségei vannak a munkáltatóknak a biztonságos munkavégzés érdekében?

A munkáltatónak azonosítania kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A kockázatértékelés során ezeket minőségileg és mennyiségileg értékelnie kell, és a kockázatértékelés eredményeit figyelembe véve meg kell határoznia a szükséges megelőző intézkedéseket. Fontos, hogy figyelembe vegye az emberi tényezőt a munkahelyek kialakításánál, a munkaeszközök és a munkahely megválasztásánál, valamint a pszichoszociális kockázatokat is fel kell tárnia. Megkerülhetetlen, hogy a műszaki fejlődés eredményeit alkalmazza, továbbá az is kötelessége, hogy a veszélyes eszközöket veszélytelennel helyettesítse.

A kockázatok elkerülésére egységes, átfogó megelőzési stratégiát kell kialakítani a munkafolyamatokra, technológiára, munkaszervezésre és a munkafeltételekre való tekintetben. Fontos továbbá biztosítani a kollektív műszaki védelem elsőbbségét az egyéni védelemhez képest. A kollektív műszaki védelemre talán a legegyszerűbb példa a klimatizálás. Ha egy munkahelyen nagyon magas a hőmérséklet, egyéni védőeszköz hiányában a megfelelő hőmérséklet biztosításához a klimatizálást kell megoldásul választani, amellyel a munkáltató az összes dolgozónak egyszerre teremt kedvezőbb munkakörülményeket.

Az általános kötelezettségek közé tartozik, hogy rendszeresen ellenőrizzék a munkakörülményeket és -feltételeket. Biztosítani kell a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit. A személyi feltételek közül egyik legfontosabb követelmény a munkavállalók megfelelő orvosi alkalmassága. A munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket mindenképpen ki kell vizsgálni, illetve a munkabiztonsági szaktevékenységhez, munkabiztonsági, illetve foglalkozás-egészségügyi szakembert vagy szolgáltatót kell biztosítani.

A munkavállalóknak persze nemcsak a normális munkakörülményekhez kell hozzáférniük, hanem a pihenéshez is joguk van. Milyen követelmények vonatkoznak a pihenőhelyiségek kialakítására?

Egy olyan helyiségről beszélünk, ahol a munkavállalók a pihenőidejüket, a munkaügyi szüneteket töltik. Jogszabály szerint kötelező kialakítani pihenőhelyiséget azoknál a cégeknél, ahol 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak, vagy a végzett munka jellege ezt megköveteli. Ennek a méretét egyébként mindig a várhatóan egyidejűleg ott tartózkodók száma határozza meg, de legalább 6 négyzetméternek kell lennie. De ha mondjuk 10-en vannak, akkor 10 négyzetméter, vagyis az ott tartózkodók számát legalább egy négyzetméterre szabják meg. Itt kap helyet egy könnyen tisztítható asztal, háttámlás székek, ruhafogas, szeméttároló, mikrohullámú sütő és rezsó többek között. Ugyanakkor nem kell külön kialakítani ilyen helyiséget, hogyha a munkavállalók irodában dolgoznak, és ezzel egyenértékű pihenési feltételek biztosíthatóak.

Kik ellenőrzik, hogy megvannak-e ezek a körülmények?

Ezt a kérdést távolabbról érdemes megközelíteni. Először is az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményeit a munkáltatónak kell meghatároznia. Amennyiben a munkáltató nem polihisztor, a szakfeladatokat, így az ellenőrzést is, foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági szakemberekre bízza. A kockázatelemzés során egy checklist-szerű listán azt nézik, hogy megfelel-e a fennálló helyzet a követelményeknek vagy sem. De egyébként a munkavédelmi érdekképviselet is szerepelhet ebben a történetben, ezeket a körülményeket rendszeresen látják, tapasztalják és nyilván ellenőrizhetik. Ezeket a feltételeket tehát a következő hármas felügyeli: egyrészt a munkáltató, másrészt a munkavédelmi szaktevékenységet ellátók, illetve harmadrészt a munkavédelmi érdekképviselők, vagy akár maguk a munkavállalók is. Utóbbiaknak ugyanis van egy olyan jogosultságuk, hogy ezeket a munkavégzéshez szükséges feltételeket megkövetelhetik a munkáltatótól. Fentieken kívül az az állami szerveknek is van ilyen irányú ellenőrzési jogosultságuk.

Most a nyári időszakban sok munkahelyen aktuális kérdés, hogy milyen hőmérsékleti értéket kell biztosítani a munkáltatónak.

Igen, ez egy nagyon aktuális kérdés, és itt mindig adódnak problémák is. Van egy általános szabály, miszerint a munkahelyi hőmérsékletnek a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára „megfelelőnek” kell lennie. Ennek a meghatározásához figyelembe kell venni a munka jellegét, hogy az szellemi-e vagy esetleg könnyű, közepes vagy nehéz fizikai munka. Ezek vonatkozásában létezik egy táblázat, amely a hideg és a meleg évszakban határozza meg az optimális Celsius-fokokat. Amennyiben ezek a hőmérsékleti értékek nem biztosíthatók a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja. A legtöbb helyen, ahol csak lehetséges, már klimatizáltak a helységek, s bár előfordulhat például egy-egy régebbi mozdony, ma már követelmény a klimatizálás a vontató járműveknél is. Ahol mégsem lehetséges a klimatizálás, ott pihenőidő közbeiktatásával és védőitalok biztosításával teremtik meg a biztonságos munkavégzés feltételeit.

Ilyenkor időszerű a védőital kiosztása is. Itt milyen előírások vannak, milyen és mennyi ital jár a dolgozóknak?

Akár hideg, akár meleg a munkakörnyezet, védőitalt mindegyikben kell biztosítani, ami akár lehet ivóvíz is. Egyetlen megkötése van, hogy 14-16 Celsius fok hőmérsékletű legyen, és ne legyen magas cukortartalma. Téli időszakban pedig 50 Celsius fokos teát kell biztosítani a munkavállalók részére, illetve a védőital elfogyasztásához természetesen ivópoharakat is. Általában három liter folyadékot szoktak kiadni, bár igazából mennyiségi korlátozása nincs, és a vízfogyasztás mértéke is változhat a munka jellegétől: egy irodai dolgozó nem fog annyit igényelni, mint egy nehéz fizikai munkát végző.

Az irodai dolgozóknál örökzöld téma a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg. A jelenlegi szabályozás alapján köteles-e a munkáltató megtéríteni ennek az árát?

Miután megállapítják, hogy a munkavállalónál látásromlás következhet be, vagy a használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez már nem megfelelő, szemüvegellátásra válik jogosulttá a munkavállaló. A munkáltatónak el kell látnia a munkavállalót minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Ennek költségei pedig mind a munkáltatót terhelik. Úgyhogy nem szabad átvállalni se az egészét, se az egy részét a munkavállalónak, mivel a munkáltatói kötelezettség teljesítéséből eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők. Vannak olyan munkáltatók, akik szerződést kötöttek egy nagyobb optikai céggel, akikkel különböző típusú szemüvegkeretre és lencsékre szerződése van, és a munkavállaló csak odamegy, és akkor megkapja a szemüvegét. Az elszámolás a munkáltató és a szolgáltató között történik. Léteznek olyan munkahelyek is, ahol a munkavállaló bemegy a szolgáltatóhoz, a szemüveg vételárát kifizeti, majd a munkáltató a nevére és címére szóló számlával elszámoltatja. A vasútnál négyféle csomag van, amiből lehet választani alapmodellt, aki ennél többet akar, annak bele kell nyúlni a zsebébe.

Mivel védjük még a munkavállalókat? Kockázatos helyszíneken, biológiai, járványügyi szempontból problémás környezetben kötelezhetik-e a munkáltatót védőoltás beszerzésére?

A kötelezettség jelen pillanatban konkrétan nem áll fenn. Ugyanakkor a munkáltató köteles a biológiai kockázatokat megfelelően felbecsülni. A becslés alapján munkáltatónak – a foglalkoztatás feltételeként – a munkavállaló számára meghatározott védővédőoltást fel kell ajánlania. A munkavállalót tájékoztatni kell a védővédőoltás elmaradásának előnyeiről, illetve hátrányairól.

A megfelelő védőruha ugyancsak a munkabiztonságot szolgálja. Miben különbözik ez a hagyományos munkaruhától?

Rendeltetéséből fakadóan a védőruha valamilyen munkahelyi ártalom veszélye ellen biztosít védelmet, ezért ezt kötelező biztosítani, míg a munkaruha nem kötelező. Régen a munkaruha szerepelt a Munka Törvénykönyvében, azonban ma már nincs benne, tehát már csak kollektív szerződés rendelkezései alapján történik ennek juttatása. Az egyéni védőeszközöknek van megfelelőségük, tanúsítványuk, míg a munkaruhánál erre nincs szükség. A munkáltató ingyenesen biztosítja mindkettőt, de különbség, hogy a védőruházat nem kerül a munkavállaló tulajdonába, míg a munkaruházat hozzá kerülhet. Az egyéni védőeszköz tisztításáról a munkáltatónak kell gondoskodnia, míg a munkaruhát tisztíthatja a munkáltató is, de általában a munkavállalónak a kötelezettsége. A védőruhát kötelező viselni, ennek elhanyagolása szankcionálható. Az elhasználódott védőeszköz, amely elvesztette védelmi képességét, veszélyes hulladéknak minősül.

Miért fontos a munkavédelem a munkáltató szempontjából?

A biztonság fontos piaci tényező, jelentős hatással van a vállalat versenyképességére. Amennyiben pénzt áldozunk a biztonságra, úgy lesz a munkavédelemből megtérülő beruházás! Kimondhatjuk, hogy a munkahelyi biztonság alapja, kulcsmozzanata a kockázatelemzés. Ez akkor lesz nagyon hasznos és jól kezelhető dolog, amikor objektív. Számos kolléga – talán munkáltatói lojalitásból – úgymond elnézőbb, de ez más lapra tartozik. Ha viszont a kockázatelemzést jól készítik el, akkor az a munkáltatónak hatalmas segítség, mert tudja, hogy hol kell intézkednie. Neki a munkavédelembe befektetett forintjai jelentősen megtérülnek azáltal, hogy itt a munkavállalókat nem éri baleset, nem mennek táppénzre, a termelékenység ezért nem csökken. Azt mondják, hogy egy forint az legalább hármat-négyet hoz a munkáltatónak, aki a munkavédelembe fektet.

Valaki ezt nem érti meg, mások – például a kevésbé tőkeerős kisvállalkozások – ezen próbálnak költségeket minimalizálni, ami nyilván nem jó út. A foglalkozás-egészségügyi és a munkabiztonsági szolgálatnak is díja van nyilván, de ezek megtérülnek, tehát az egészségügyi és humán szemponton túlmenően anyagilag is megéri a munkavállalóknak a biztonságos munkakörnyezet megteremtése.

OPH/Pixabay
  • Kevés szabadsága maradt a munkavállalóknak

    A munkavállalók 64 százalékának csupán néhány nap fizetett szabadsága maradt az év végéig …
  • A munkavédelemre koncentrál jövőre az NGM

    Kiemelten ellenőrzik jövőre a munkavédelemre és a munkaügyre vonat…
Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Életmód

Cikk ajánló

Keresik a magyarok kedvenc házi süteményeit

Új fejezettel folytatódik a Mit eszik az ország? gasztrofelmérés: itt a nagy sütikörkép!Me…