Átólzéig A hosszúhetényi tájház az idei Év Tájháza Szerkesztő : Asztalos István Közzétéve: 2014-11-01 6 perc átlagos olvasási idő 0 1,000 Oszd meg Facebook Oszd meg Twitter Oszd meg Google+ Oszd meg Reddit Oszd meg Pinterest Oszd meg Linkedin Oszd meg Tumblr A hosszúhetényi tájház az idei Év Tájháza Az idei Év Tájháza díjat a Baranya megyében található hosszúhetényi tájház nyerte. Az elismerést Dr. Cseri Miklós, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára adta át az Országos Tájháztalálkozón a tavalyi Év Tájháza díjas Cigándi Falumúzeumban. „A kulturális tárca fontosnak tartja a kistelepülések közösségi tereinek, így a tájházaknak a fejlesztését is, hiszen ezek az oktatás és szórakoztatás mellett komplex módon látnak el kulturális örökségvédelmi, hagyományőrző, identitást erősítő feladatokat, ugyanakkor a falusi turizmus kiváló helyszínei is” – mondta el Cseri Miklós a Magyarországi Tájházak Szövetsége XII. országos szakmai konferenciáján, amelyet 2014. szeptember 25-27. között tartanak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándon. Az idei év fő témája: épített örökségünk, a tájház, mint közösségi színtér. A Magyarországon jelenleg közel 200, működési engedéllyel rendelkező tájház egyedülálló módon jeleníti meg egy adott település vagy tájegység építészeti örökségét; közülük mintegy 109 épület műemléki védettséget is élvez. A magyarországi tájházak hálózata világörökségi várományos helyszíneit ezek a helyben megőrzött, védett népi műemlékek alkotják. A szakma, a gyűjteményeket gondozó civilek és az állami intézmények közös sikere, hogy a magyarországi tájházak hálózata szerepel az UNESCO világörökség várományosi listáján. A Baranya megyei Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő Hosszúhetény tájháza az 1860-as években épült. A műemléki épület a 19. század közepétől a 20. század első feléig mutatja be a dél-dunántúli népi építészet jellegzetes lakóházát. Az épületet és a benne lévő értékes magángyűjteményt 2008-ban vásárolta meg az önkormányzat. A nyitott lábas pajta mezőgazdasági gyűjteményének darabjai közül kiemelkedik a 19. század végéről származó, és még ma is működőképes Röck-féle cséplőgép. A közösségi térként szolgáló, felújított istállót táborok, rendezvények, múzeumpedagógiai programok számára alakították ki a közelmúltban. A tájház és udvara az udvari kemencével együtt, a falu oktatási-nevelési intézményeinek, valamint a civil szervezeteknek, a Hosszúhetényi Hagyományőrző Együttes és a helyi kézművesek rendezvényeinek biztosít alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk átörökítésére. A hosszúhetényi tájház felújításra és kiállításokra 2010 és 2014 között összesen 13,7 millió forintot nyert a kultúráért felelős tárca múzeumszakmai pályázatán. (Forrás:cseppek.hu)
Íme a receptek, amelyekkel Marton Adri a Mikulást várja Adri azt mondja, hogy Mikuláskor ismét előtör belőle a gyermeki énje, így izgatottan, és …
Íme, a legjobb bor-étel párosítások karácsonyra Közeledik a karácsony, ideje összeállítani a vendégváró étlapot! A klasszikus ünnepi fogásokhoz leginkább illő …
Bélszín és libamáj, grillezett zöldség salátával Bélszín és libamáj, grillezett zöldség salátával Hozzávalók (4 személyre): 60 dkg bélszín …
A külcsín helyett a belbecs számított, OKÉS 2019 2019-ben az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (ÉTREND) nyolcadszor rendezte meg, a Felcsúti Letenyey Lajos …