Átólzéig A hosszúhetényi tájház az idei Év Tájháza Szerkesztő : Asztalos István Közzétéve: 2014-11-01 6 perc átlagos olvasási idő 0 1,310 Oszd meg Facebook Oszd meg Twitter Oszd meg Google+ Oszd meg Reddit Oszd meg Pinterest Oszd meg Linkedin Oszd meg Tumblr A hosszúhetényi tájház az idei Év Tájháza Az idei Év Tájháza díjat a Baranya megyében található hosszúhetényi tájház nyerte. Az elismerést Dr. Cseri Miklós, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára adta át az Országos Tájháztalálkozón a tavalyi Év Tájháza díjas Cigándi Falumúzeumban. „A kulturális tárca fontosnak tartja a kistelepülések közösségi tereinek, így a tájházaknak a fejlesztését is, hiszen ezek az oktatás és szórakoztatás mellett komplex módon látnak el kulturális örökségvédelmi, hagyományőrző, identitást erősítő feladatokat, ugyanakkor a falusi turizmus kiváló helyszínei is” – mondta el Cseri Miklós a Magyarországi Tájházak Szövetsége XII. országos szakmai konferenciáján, amelyet 2014. szeptember 25-27. között tartanak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándon. Az idei év fő témája: épített örökségünk, a tájház, mint közösségi színtér. A Magyarországon jelenleg közel 200, működési engedéllyel rendelkező tájház egyedülálló módon jeleníti meg egy adott település vagy tájegység építészeti örökségét; közülük mintegy 109 épület műemléki védettséget is élvez. A magyarországi tájházak hálózata világörökségi várományos helyszíneit ezek a helyben megőrzött, védett népi műemlékek alkotják. A szakma, a gyűjteményeket gondozó civilek és az állami intézmények közös sikere, hogy a magyarországi tájházak hálózata szerepel az UNESCO világörökség várományosi listáján. A Baranya megyei Zengő és a Hármas-hegy lábánál elterülő Hosszúhetény tájháza az 1860-as években épült. A műemléki épület a 19. század közepétől a 20. század első feléig mutatja be a dél-dunántúli népi építészet jellegzetes lakóházát. Az épületet és a benne lévő értékes magángyűjteményt 2008-ban vásárolta meg az önkormányzat. A nyitott lábas pajta mezőgazdasági gyűjteményének darabjai közül kiemelkedik a 19. század végéről származó, és még ma is működőképes Röck-féle cséplőgép. A közösségi térként szolgáló, felújított istállót táborok, rendezvények, múzeumpedagógiai programok számára alakították ki a közelmúltban. A tájház és udvara az udvari kemencével együtt, a falu oktatási-nevelési intézményeinek, valamint a civil szervezeteknek, a Hosszúhetényi Hagyományőrző Együttes és a helyi kézművesek rendezvényeinek biztosít alkalmat a bemutatkozásra, tudásuk átörökítésére. A hosszúhetényi tájház felújításra és kiállításokra 2010 és 2014 között összesen 13,7 millió forintot nyert a kultúráért felelős tárca múzeumszakmai pályázatán. (Forrás:cseppek.hu)
Hrúz Mária konyhájában főzték meg Petőfi kedvenceit Szalkszentmárton fontos helyett foglal el Petőfi életében: apja egy időben itt bérelt vendégfogadót és …
Tökéletes halloween-i vendégváró receptek Ma már hazánkban is egyre jobban elfogadott, hogy október végén az őszi faleveles dekorációk …
Bővül az OTP Bank Gourmet Fesztivál Minőségi gasztronómia, határok nélkül A hazai gasztronómia legmenőbb fesztiválja idén már túllép az ország …
Folytatódik a tudatos alkoholfogyasztást népszerűsítő kampány A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács a tudatos alkoholfogyasztás népszerűsítéséért Minimum alkohol, maximum élvezet …