Világszínvonalra emelkedik a Planetárium

2017-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megkapta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Millenniumi díját. Hámori József akadémikus, a TIT elnöke a Rádió Orienten elmondta, a kormány támogatásával várhatóan 2018 végére teljesen megújulhat, és európai szinten is egyedülálló ismeretterjesztő objektummá válik a TIT intézményeként működő budapesti Planetárium, melyet eddig is több mint 100 ezer látogató keresett fel évente.
 

Idén 176 éve jött létre a TIT, bár akkor még nem ezen a néven. Bugát Pál, az alapító egyetemi professzor ugyanis már akkor felismerte a fontosságát, hogy nem elég, ha felfedeznek dolgokat a professzorok és kutatók, ezeket a széles közönség számára elérhetővé is kell tenni. Ez volt az motiválója annak, hogy megalakult az első társaság. Elsősorban orvosok vettek akkoriban benne részt, hiszen Bugát Pál maga is doktor volt. Tág körben próbálták terjeszteni az ismereteket, de mivel még nem volt se rádió, se televízió, két lehetőség adódott: üléseket tartani, ahol a tudósok elmondták, milyen érdekességek vannak a világban, illetve már voltak olyan heti- vagy havilapok, amelyekben eljuthattak az ismeretek, akik tudtak írni-olvasni. Ez persze elég szűk kört jelentett akkoriban – tudtuk meg a megalakulással kapcsolatban Hámori József TIT-elnöktől.

A Rádió Orient vendége elmondta, hogy a reformkornak fontos szerepe volt a TIT elődjének létrejöttében, megalakulásában. "Gondoljunk csak Széchenyi Istvánra, illetve azokra a fantasztikus költőkre, akik fémjelezték ezt az időszakot. Olyan óriási irodalmi, költészeti világ volt akkor, amely vitte magával az embereket. Ebben a légkörben jött a természettudományos ismeretek terjesztésének az ötlete Bugát Pál részéről."

Bugát mellett olyan neves emberek voltak a társulásban, mint Eötvös Loránd, Hermann Ottó. Akkoriban a nagy emberek, a nagy tudósok valamennyien teljesen természetesnek vették, hogy terjeszteniük is kell a tudományt. Szívesen vállaltak funkciókat is a társulásban, azt mondhatjuk, hogy a TIT propagátorai voltak. Egészen a századfordulóig a természettudomány és az orvostudomány volt az érintett terület.

Ahogy régebben is voltak, most is vannak olyan folyóirataink, amelyek lehetővé teszik, hogy nagyon széles körben, akár határon kívülre is eljussanak az ismeretek.

Ezek az írott lehetőségeink, hogy terjesszük a tudományos ismereteket. A másik módja az ismeretterjesztésnek az előadások tartása. Ehhez szükséges, hogy legyenek társszervezeteink. A megyei TIT-egyesületek helyben tudják megszervezni az ottani értelmiségieken keresztül az ismeretterjesztést. Ahol egyetem is van, ott még könnyebb a helyzet, mert az egyetemi oktatókat és kutatókat is be tudják vonni az előadásokba. Kellett idő, amíg rádöbbentek a kutatók, hogy érdemes bekapcsolódni, hisz nekik is jó, ha el is mondhatják, hogy miről kutattak, és milyen eredményre jutottak – tért ki a TIT feladataira az elnök.

Vannak olyan TIT-egyesületek, amelyek megpróbálják feleleveníteni a régen jól ismert Mindentudás egyetemét.

Ez azonban csak akkor lehet tartós, ha újra meg újra megtalálják azokat az eszközöket, amelyekkel mindenkihez el lehet jutni, embereket meg lehet szólítani. Nem könnyű áttörni ezt a falat, ehhez valami olyasmi kell, hogy a tudományos előadások érdekességekhez kötődjenek, érdekességekről is szóljanak. Sajnos nagyon súlyos veszélyt jelentenek a napjainkban az egyre jobban elterjedő áltudományok. Ezek ellen egyféleképpen védekezhet a tudományok képviselői: ha olyan kutatási eredményeket mutatnak be, amelyek nemcsak sikeresek, de érdekesek is – hangsúlyozta Hámori József.

Zárásként professzor úr kitért arra, hogy a budapoesti Planetárium és az Uránia csillagvizsgáló nagyon fontos eszköze a TIT-nek. A csillagok világa mindig is érdekelte az embereket, főleg a gyerekeket. A planetárium ezt magas szinten tudja közvetíteni. Mint mondta, bíznak benne, hogy a kormány segítségével egy sokkal modernebb berendezésű, európai szinten is párját ritkító planetáriumot tudnak létrehozni 2018 végére.

OPH Kép: MTI/Marjai János