Tudatosabban vásárolunk veszélyhelyzet idején

A járványügyi veszélyhelyzetben felértékelődött az élelmiszerek tartóssága, csomagolt jellege, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütés-főzéshez szükséges termékek – állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform járványügyi helyzet élelmiszer-fogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatása.

A 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálatot május elején végzeték.

A Nébih kiemelte, a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszer-vásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult.

Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, amely kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek. A boltlátogatási gyakoriság csökkent, míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat – írja a Nébih.

A „kezdeti sokk” időszakában jellemző volt a készletezés. A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon – derült a kutatásból.

A Nébih felhívta a figyelmet arra, hogy a felhalmozott készletek csökkentésére a hivatal és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös adománygyűjtése kínál lehetőséget, országszerte 89 átvételi helyszínen június 16-ig.

A kutatás rámutat arra is, hogy a háztartások negyedében kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére.

A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszer-biztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre – írják a közleményben.

Kiemelték, táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is. Az elfogyasztott adagok nagysága jellemzően nem csökkent, viszont jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás, ezért az energiamérleg pozitív irányba mozdult el, a lakosság negyede saját bevallása szerint hízott az elmúlt időszakban, míg minden tizedik ember fogyott. A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan 1 kilogramm volt.

A kutatás szerint az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, sőt számos olyan szokást soroltak fel a válaszadók, amelyekre a veszélyhelyzet lecsengése után is szeretnének figyelmet fordítani, a tudatosabb és előre megtervezett bevásárlásra, a rendszeres és alapos kézmosásra, az egészséges táplálkozásra – közölte a Nébih.

Kutatások szerint is fel kell készíteni a gyerekeket az online tér veszélyeire

Fel kell készíteni a gyerekeket az online tér veszélyeire – hangsúlyozta Pöltl Ákos, a Safe House Training System program alapítója az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában. Elmondta: az általuk indított komplex programban általános iskolások körében végeztek kutatást. Elsőként a közösségi médiában rejlő veszélyekről tájékozódtak, hiszen – mint kiemelte – ez a legaktuálisabb és legakutabb veszély.

A kutatás során kiderült, hogy a gyerekek jól ismerik a különböző alkalmazásokat. Megjegyezte azt is, hogy 10-ből 9 gyereknek még a legelmaradottabb térségben is van okostelefonja.

Pöltl Ákos felhívta a figyelmet arra is, hogy jellemzően nagy szakadék van a felnőttek és a gyerekek digitális tudása között. Példaként említette, hogy a gyerekek az Instagram mintegy 60-70 százalékát használják ki, míg ez az arány a szülőknél 20-30 százalék.

Az is kiderült, hogy a gyerekek a tanárokkal sem szívesen osztják meg, ha valamilyen baj történik, például valamilyen chatalkalmazáson erőszakos tartalmat kapnak. Baj esetén esetleg idősebb testvérhez, de leginkább kortárshoz fordulnak – közölte a szakmai vezető, aki szerint ezért a legjobb, ha a szülők felkészítik a gyereket és segítik, hogy készségszinten tudjon reagálni az online tér veszélyeire.

OPH/MTI/Pixabay

• Megvannak a Tisza-tó első hivatalos borai – két bor, amely egy egész térséget képvisel
• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért