A mohácsi busójárás hagyományát mutatja be a Hagyományok Háza kiállítása

Répásy Zsolt fotográfus alkotásait január 12- március 5. között lehet megtekinteni a Hagyományok Háza Kallós Zoltán kiállítótérben.

A mohácsi busójárás története során különböző változásokon ment keresztül, és már 10 éve, hogy az emberiség szellemi kulturális örökségének része.

A kiállítás arra keres választ, hogy mitől marad egy szokás folyamatosan élő és bemutatja azokat a külső szem által nehezebben észrevehető tényezőket, melyek egy szokás mozgatói lehetnek, s amelyek szükségesek egy hagyomány továbbéléséhez.

A busójárás elnevezés – amely a XX. század elején terjedt el – egyaránt vonatkozik a farsang csütörtöktől keddig terjedő időszakára, illetve azokra a szokásokra, amiket ez az ünnepkör tartalmaz. A mohácsi sokácok a farsang megnevezésére ezzel ellentétben a poklade kifejezést használták, amely szó jelentése átöltözés, átváltozás, újjászületés. Egy szokás folytonos újjászületése leginkább az azt gyakorló közösségtől függ, de befolyásolhatja alakulását a hagyományt befogadó társadalom is. A farsangi szokások elengedhetetlen velejárója az alakoskodás, a zene és a tánc, így a szokásvilág fontos részét képezik például azok a kézműves mesterek is, akik a maszkokat, kellékeket, vagy épp egyes viseletdarabokat készítik.

Az érdeklődők Répásy Zsolt fotográfus szemszögén keresztül betekintést nyernek a busójárás különleges és bensőséges világába, a készülődés és az átváltozás pillanataiba, miközben a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumból és a helyi Népi Iparművészektől érkező tárgyak állítanak párhuzamot múlt és jelen között.

Hagyományok Háza/OPH Kép: mohacsibusojaras.hu

• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért
• Előbb hinnünk kell benne…