Főoldal Hírek Átólzéig Népi bölcsességek tárháza falun, tanyán, kistelepüléseken

Népi bölcsességek tárháza falun, tanyán, kistelepüléseken

17 perc átlagos olvasási idő
0
13,390
 ehaccp_topbanner3.jpg

Népi bölcsességek tárháza falun, tanyán, kistelepüléseken

 

Az a meglátásom, hogy mindenki beszél róla, de nem mindenki érti is azt a szót, hogy hagyományőrzés, népi bölcsességek a gasztronómiában.

Ezt szeretném bemutatni ezzel az írással egy hagyományos disznóölés kapcsán.

 

Kezdjük a szalonnával.

A Szalonnának igazi gyógyító ereje van…

…mondogatta a dédapám az 1960-as évek végén, aki már akkor közel 70 éves volt.

Már régen megettem a kenyerem javát, de az vigasztal, hogy hozzá ettem a szalonnát is mindig.

A szalonnát nem lehet megunni, annyiféle változata van. Azok, akik még nem kóstoltak egy igazi jóízű szalonnát, azok nem tudják, hogy mit vesztettek.

A régmúlt világban a paraszti reggel mindig úgy kezdődött, hogy korán reggel, amikor felkeltek ellátni a jószágokat, akkor az első dolguk volt, hogy megigyanak egy igazi „házi pálinkát” majd ellátták az állatokat és leültek szalonnázni. Az elődeink világában a tanyákon és falun is vigyáztak arra, hogy mindig legyen otthon szalonna (mindegy milyen ki-mit szeretett). A reggeli szalonnázás megadta a kellő energiát az egész napos falusi, tanyasi munkához, ami földművelésből és állattenyésztésből állt.

Ezek a munkák bizony igen sok fizikai erőt igényeltek. Azok az emberek még nem ismerték, hogy mi az a depresszió, és a legtöbb betegség is elkerülte őket.

De ha esetleg mégis lett volna bajuk, akkor a népi bölcsesség, ami sok-sok év megfigyelésén alapult és apáról fiúra szállt, akkor azok segítettek.

 

Néhány bölcselet a szalonnával, amit szájhagyomány útján és az Internetről gyűjtöttem:

 

  • A legújabb kutatások kiderítették a hagyományos zsírokat helyettesíteni kívánó új típusú élelmiszereknek, amikben a zsírsavakat mesterségesen kreált anyagokkal helyettesítették negatív hatásuk van, a szakemberek figyelme a színezéket, tartósítószert és E…-számokat sem tartalmazó szalonna felé fordult. Kiderült, hogy a szalonna erősíti az immunrendszert, nem hiába, hogy nagyszüleink, dédapáink, dédanyáink erősek és egészségesek voltak a sok szalonnafogyasztástól.
  • Szerintem az igazi magyar konyha nem „túlzottan zsíros” csak tudni kell, hogyan készítsük el a mindennapi ételünket.
  • Mint kiderült, a szalonna az Omega-6 zsírsavak csoportjába tartozó arachidonsavat tartalmaz, ami elősegíti az izomnövekedést és javítja a szervezet ellenálló képességét.
  • A Zsírok kis mennyiségben jótékony hatással vannak a szívre és a véredényekre, a szalonna fogyasztása elősegíti a belső szervek izmainak összehúzódásait, beleértve a szívizmot is és az érnyomást is.

 

Ízületi fájdalmak:

Lefekvés előtt jól kenjük be disznózsírral, vagy avas szalonnával (igen avas szalonna jól olvasták, a néphit szerint AVAS állapotban még többet segített a szalonna) a kérdéses területet. A szalonnát daráljuk meg, majd a masszához adjunk egy evőkanál mézet. Miután bekentünk a testrészt, helyezzünk rá celofánt vagy pergament, és az egészet tekerjük be egy ronggyal, A pakolást hagyjuk egész éjszaka a fájós testrészen.

 

Mellgyulladás:

A gyulladt felületre tegyünk egy csík avas szalonnát, a tetejére alufóliát és arra pedig nejlon fóliát mintegy dunsztkötést, és ragasszuk le.

 

Ekcéma, és fekélyek:

Megolvasszuk a sózatlan szalonnát, majd hagyjuk kihűlni. Adjunk hozzá 2 kanál olvasztott zsírt, két tojásfehérjét, 10 dekagramm gyümölcspépet, 3 kanál vérfüvet. A keveréket hagyjuk 2-3 napig állni, majd a problémás területet naponta kétszer kenjük be.

 

Sarokcsont Fájdalmakra:

10 dkg sózatlan szalonnából(füstölés előtt) vágjunk apróra, vagy daráljuk le adjunk hozzá egy nyers tojást, valamint 1 deciliter 20%-os ecetet. A keveréket hagyjuk sötét helyen állni addig, amíg a szalonna fel nem oldódik. Használat előtt a bokát forró vízben áztassuk, majd kenjük fel a krémet a problémás területre. Csak éjszakára használjuk, nappal meleg vízzel mossuk meg a lábat. A kezelés időtartama 5-7 nap. A régi paraszti világban ezeket mind-mind használták és szerintük bevált…

Nézzük azt a falusi disznótort a hagyományőrző gondolataival

 

Hagyományőrzés és a régi paraszti élet bemutatásával.

Nálunk midig nagydolog, nagy élmény volt egy disznótor. A család apraja nagyja összejött és mindenki kivette a maga részét a feldolgozásból. Már napokkal korábban összejöttek az asszonyok, csinálták a disznótoros leveshez (Orjaleves) a csigatésztát, megvették és a kemence vagy a sparhelt száraz részére tették a majoránnát és a többi fűszert, ami ilyenkor szükséges. Megpucolták a fokhagymát a vöröshagymát és sok-sok mindent előkészítettek a nagy naphoz.

 

Eljött a nagy nap

Megjött a Böllér megitták az első forralt bort, majd elvégezték a rájuk bízott feladatot. A Böllér az első kupica pálinkát a felperzselt disznó körmében kapta meg ezzel jelezve, hogy a nehezén túl vagyunk, már csak a feldolgozás van hátra.

A Dédanyám kijelölte, hogy ki fogja ízesíteni a hurkát, a kolbászt és csak ők kóstolhatták meg azokat. Azt mondja, ha mindenkit megkérdeznének az íze felől, amikor keverik a hurkát akkor mindenki íze lenne, mert ahány száj, annyi íz.

Még egy kis ezt még egy kis azt tegyél bele, így a végén jól elrontanák, és „sokízű” lenne a hurka is, meg a kolbász is.

Egyedül a cigánkát, vagy más néven a dederkát nem kellett kóstolni, mert azt a hurka és kolbásztöltőből maradt anyaggal töltötték sertés bélhálóba és úgy sütötték meg.

A másik nagyon fontos feladat a tepertő sütése volt, ezt is csak egy ember végezhette, aki állandóan kevergette a sülésben lévő zsírdarabkákat és felelt a tepertőért. Tudta, hogy hogyan indítjuk a zsírszalonna sütését, mennyi vizet kell alá önteni, tudta, hogy mikor kell bele tenni a zsírsütés közben azt a bizonyos 1-2 deciliter tejet stb. vagyis ő felelt egyedül a tepertőért. Mikor a zsír kisült, akkor előkerültek a zsíros bödönök és a legaljára a kisült tepertő került, arra zsír, majd vártak, amíg megdermedt, arra sülkolbászt tettek, ezután újabb várakozás a dermedésre, ekkor rátették a már kisült oldalast, ismét dermedésre várás következett, majd újabb zsír került a bödönbe addig, amíg az meg nem telt.

Ez is egy hagyományőrzés, így tartósították a zsírral a benne lévő ételeket. Milyen jók is voltak azok, amikor hónapok múlva előkerültek az ott tartósított ételek, ahogyan fogyott a bödönből a zsír.

A napközbeni ebéd a friss pecsenye volt, amit csak ilyenkor a friss disznóhúsból lehet csinálni(később ez már nem igazi, mert már más az íze) sült hordós káposzta volt a köret.

Közben elkészült a délutáni Disznótoros vacsora, mert ekkorra már kész kellett leni a feldolgozással.

A vacsora mindig orjaleves töltelékkel(van, ahol lábatlan tyúknak hívták ezt a tölteléket) csigatésztával, zöldségekkel volt, utána az elmaradhatatlan töltött káposzta(mi gerslivel csináltuk), majd az akkor készült hurkát, kolbászt megsütve tálalták az asszonyok.

A vacsora közben jöttek a Pócurkák és a Kántálók akik mindenféle jókívánsággal áldották a ház népét és elvárták a kóstolót az aznapi finomságokból.

 

 

Az írást szerkesztőségünkbe küldte: Csetneki László Gasztronómus
A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Régiós Elnöke
A Szabadtűzi Lovagrend Főkancellárja
2014.11.05.
Bogács

Illusztráció: Pixabay

 

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest

Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. L…