Főoldal Hírek Átólzéig Népi bölcsességek tárháza falun, tanyán, kistelepüléseken

Népi bölcsességek tárháza falun, tanyán, kistelepüléseken

17 perc átlagos olvasási idő
0
11,756
 ehaccp_topbanner3.jpg

Népi bölcsességek tárháza falun, tanyán, kistelepüléseken

 

Az a meglátásom, hogy mindenki beszél róla, de nem mindenki érti is azt a szót, hogy hagyományőrzés, népi bölcsességek a gasztronómiában.

Ezt szeretném bemutatni ezzel az írással egy hagyományos disznóölés kapcsán.

 

Kezdjük a szalonnával.

A Szalonnának igazi gyógyító ereje van…

…mondogatta a dédapám az 1960-as évek végén, aki már akkor közel 70 éves volt.

Már régen megettem a kenyerem javát, de az vigasztal, hogy hozzá ettem a szalonnát is mindig.

A szalonnát nem lehet megunni, annyiféle változata van. Azok, akik még nem kóstoltak egy igazi jóízű szalonnát, azok nem tudják, hogy mit vesztettek.

A régmúlt világban a paraszti reggel mindig úgy kezdődött, hogy korán reggel, amikor felkeltek ellátni a jószágokat, akkor az első dolguk volt, hogy megigyanak egy igazi „házi pálinkát” majd ellátták az állatokat és leültek szalonnázni. Az elődeink világában a tanyákon és falun is vigyáztak arra, hogy mindig legyen otthon szalonna (mindegy milyen ki-mit szeretett). A reggeli szalonnázás megadta a kellő energiát az egész napos falusi, tanyasi munkához, ami földművelésből és állattenyésztésből állt.

Ezek a munkák bizony igen sok fizikai erőt igényeltek. Azok az emberek még nem ismerték, hogy mi az a depresszió, és a legtöbb betegség is elkerülte őket.

De ha esetleg mégis lett volna bajuk, akkor a népi bölcsesség, ami sok-sok év megfigyelésén alapult és apáról fiúra szállt, akkor azok segítettek.

 

Néhány bölcselet a szalonnával, amit szájhagyomány útján és az Internetről gyűjtöttem:

 

  • A legújabb kutatások kiderítették a hagyományos zsírokat helyettesíteni kívánó új típusú élelmiszereknek, amikben a zsírsavakat mesterségesen kreált anyagokkal helyettesítették negatív hatásuk van, a szakemberek figyelme a színezéket, tartósítószert és E…-számokat sem tartalmazó szalonna felé fordult. Kiderült, hogy a szalonna erősíti az immunrendszert, nem hiába, hogy nagyszüleink, dédapáink, dédanyáink erősek és egészségesek voltak a sok szalonnafogyasztástól.
  • Szerintem az igazi magyar konyha nem „túlzottan zsíros” csak tudni kell, hogyan készítsük el a mindennapi ételünket.
  • Mint kiderült, a szalonna az Omega-6 zsírsavak csoportjába tartozó arachidonsavat tartalmaz, ami elősegíti az izomnövekedést és javítja a szervezet ellenálló képességét.
  • A Zsírok kis mennyiségben jótékony hatással vannak a szívre és a véredényekre, a szalonna fogyasztása elősegíti a belső szervek izmainak összehúzódásait, beleértve a szívizmot is és az érnyomást is.

 

Ízületi fájdalmak:

Lefekvés előtt jól kenjük be disznózsírral, vagy avas szalonnával (igen avas szalonna jól olvasták, a néphit szerint AVAS állapotban még többet segített a szalonna) a kérdéses területet. A szalonnát daráljuk meg, majd a masszához adjunk egy evőkanál mézet. Miután bekentünk a testrészt, helyezzünk rá celofánt vagy pergament, és az egészet tekerjük be egy ronggyal, A pakolást hagyjuk egész éjszaka a fájós testrészen.

 

Mellgyulladás:

A gyulladt felületre tegyünk egy csík avas szalonnát, a tetejére alufóliát és arra pedig nejlon fóliát mintegy dunsztkötést, és ragasszuk le.

 

Ekcéma, és fekélyek:

Megolvasszuk a sózatlan szalonnát, majd hagyjuk kihűlni. Adjunk hozzá 2 kanál olvasztott zsírt, két tojásfehérjét, 10 dekagramm gyümölcspépet, 3 kanál vérfüvet. A keveréket hagyjuk 2-3 napig állni, majd a problémás területet naponta kétszer kenjük be.

 

Sarokcsont Fájdalmakra:

10 dkg sózatlan szalonnából(füstölés előtt) vágjunk apróra, vagy daráljuk le adjunk hozzá egy nyers tojást, valamint 1 deciliter 20%-os ecetet. A keveréket hagyjuk sötét helyen állni addig, amíg a szalonna fel nem oldódik. Használat előtt a bokát forró vízben áztassuk, majd kenjük fel a krémet a problémás területre. Csak éjszakára használjuk, nappal meleg vízzel mossuk meg a lábat. A kezelés időtartama 5-7 nap. A régi paraszti világban ezeket mind-mind használták és szerintük bevált…

Nézzük azt a falusi disznótort a hagyományőrző gondolataival

 

Hagyományőrzés és a régi paraszti élet bemutatásával.

Nálunk midig nagydolog, nagy élmény volt egy disznótor. A család apraja nagyja összejött és mindenki kivette a maga részét a feldolgozásból. Már napokkal korábban összejöttek az asszonyok, csinálták a disznótoros leveshez (Orjaleves) a csigatésztát, megvették és a kemence vagy a sparhelt száraz részére tették a majoránnát és a többi fűszert, ami ilyenkor szükséges. Megpucolták a fokhagymát a vöröshagymát és sok-sok mindent előkészítettek a nagy naphoz.

 

Eljött a nagy nap

Megjött a Böllér megitták az első forralt bort, majd elvégezték a rájuk bízott feladatot. A Böllér az első kupica pálinkát a felperzselt disznó körmében kapta meg ezzel jelezve, hogy a nehezén túl vagyunk, már csak a feldolgozás van hátra.

A Dédanyám kijelölte, hogy ki fogja ízesíteni a hurkát, a kolbászt és csak ők kóstolhatták meg azokat. Azt mondja, ha mindenkit megkérdeznének az íze felől, amikor keverik a hurkát akkor mindenki íze lenne, mert ahány száj, annyi íz.

Még egy kis ezt még egy kis azt tegyél bele, így a végén jól elrontanák, és „sokízű” lenne a hurka is, meg a kolbász is.

Egyedül a cigánkát, vagy más néven a dederkát nem kellett kóstolni, mert azt a hurka és kolbásztöltőből maradt anyaggal töltötték sertés bélhálóba és úgy sütötték meg.

A másik nagyon fontos feladat a tepertő sütése volt, ezt is csak egy ember végezhette, aki állandóan kevergette a sülésben lévő zsírdarabkákat és felelt a tepertőért. Tudta, hogy hogyan indítjuk a zsírszalonna sütését, mennyi vizet kell alá önteni, tudta, hogy mikor kell bele tenni a zsírsütés közben azt a bizonyos 1-2 deciliter tejet stb. vagyis ő felelt egyedül a tepertőért. Mikor a zsír kisült, akkor előkerültek a zsíros bödönök és a legaljára a kisült tepertő került, arra zsír, majd vártak, amíg megdermedt, arra sülkolbászt tettek, ezután újabb várakozás a dermedésre, ekkor rátették a már kisült oldalast, ismét dermedésre várás következett, majd újabb zsír került a bödönbe addig, amíg az meg nem telt.

Ez is egy hagyományőrzés, így tartósították a zsírral a benne lévő ételeket. Milyen jók is voltak azok, amikor hónapok múlva előkerültek az ott tartósított ételek, ahogyan fogyott a bödönből a zsír.

A napközbeni ebéd a friss pecsenye volt, amit csak ilyenkor a friss disznóhúsból lehet csinálni(később ez már nem igazi, mert már más az íze) sült hordós káposzta volt a köret.

Közben elkészült a délutáni Disznótoros vacsora, mert ekkorra már kész kellett leni a feldolgozással.

A vacsora mindig orjaleves töltelékkel(van, ahol lábatlan tyúknak hívták ezt a tölteléket) csigatésztával, zöldségekkel volt, utána az elmaradhatatlan töltött káposzta(mi gerslivel csináltuk), majd az akkor készült hurkát, kolbászt megsütve tálalták az asszonyok.

A vacsora közben jöttek a Pócurkák és a Kántálók akik mindenféle jókívánsággal áldották a ház népét és elvárták a kóstolót az aznapi finomságokból.

 

 

Az írást szerkesztőségünkbe küldte: Csetneki László Gasztronómus
A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Régiós Elnöke
A Szabadtűzi Lovagrend Főkancellárja
2014.11.05.
Bogács

Illusztráció: Pixabay

 

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

AM: idén előbb kezdődött a dinnyeszezon

Fogyasszunk a nyáron minél több magyar dinnyét, mert így a magyar családok megélhetését és…