21 milliárd turizmusfejlesztésre

MTI/Varga György

Jövőre minden eddiginél többet, 21 milliárd forintot fordít a kormány a turisztikai célelőirányzaton és az újonnan létrehozott turizmusfejlesztési célelőirányzaton keresztül az ágazat fejlesztésére – közölte Kövér László vasárnap Lentiben, az önkormányzati beruházásban készült Thermal Hotel Balance és a gyógyfürdő fejlesztésének avatásán.

A 3,1 milliárd forintból épült négycsillagos, 94 szobás szálloda ‒ a gyógyfürdőfejlesztés átadása alkalmából az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy idén a turisztikai célelőirányzat 6 milliárd forint volt, amely jövőre csaknem megduplázódik, 11 milliárd forint lesz a kerete. Ez kiegészül az újonnan létrehozott 10 milliárd forintos turizmusfejlesztési kerettel, ami az uniós pályázati támogatást kiegészítő nemzeti forrás.

A fejlesztésre fordítható forrásokat hosszabb távon a 2018-tól bevezetendő 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás is növelni fogja– sorolta Kövér László.

Kifejtette: a forrásokból a szálláshelyek minőségének javítására, a belföldi és nemzetközi marketingre, rendezvénytámogatásokra egyaránt jut majd, így az egész szakma egyet léphet előre. „A kormány célja, hogy gazdasági növekedésben, munkahelyteremtésben a turizmus minden eddiginél jobban teljesítsen, Magyarország és Budapest legyen Közép-Európa turisztikai központja” – mondta.

Kövér László úgy vélekedett: ezzel a létesítménnyel Lenti és a Kerka völgye ismét nagy lépést tett azon az úton, „amelyen a korábbi hátrányait maga mögött tudva előnyére változtathatja földrajzi adottságait”. Trianon után, de különösen a rendszerváltás előtti időkben Lenti számára a határvidék ugyanis hátrányt jelentett, s ebből az elmaradott helyzetéből ez a vidék később is nehezen tört ki, mert a magyar–szlovén–osztrák hármas határ politikai okokból teljesen zárt volt – mondta.

Közölte, ez a vidék pedig akkor is alkalmas lett volna a határrégiós kapcsolatok kialakítására, már csak azért is, mert a szlovén oldalon él a szomszédos országokbeli magyarok döntő többsége. Hogy ez előny lehet, azt megerősíti a mai Szlovénia nemzeti fejlesztési programja is, amely hangsúlyozza a határ menti térségek előnyös fejlődési lehetőségeit – jelezte a parlament elnöke.

 
A Lentiben önkormányzati beruházásból épült, 4 csillagos Thermal Hotel Balance 2016. november 20-án, a hivatalos átadás napján. A 94 szobás szálloda és a gyógyfürdő 3,1 milliárd forintból készült el. Fotó: MTI/Varga György

Aláhúzta, a határtérség megszenvedte a magyar belpolitikai élet gazdasági következményeit is, az első polgári kormány után, 2002-től ezen a vidéken is a megtorpant a fejlődés, sőt megindult egyfajta a visszaesés. Ez olyan időszak volt, „amikor az akkori kormányerők önvallomása szerint trükkök százaival próbálták elfedni, hogy nem csinálnak semmit”, amikor Magyarországon „eluralkodott a rendetlenség és a fejetlenség, s az ország sodródott az összeomlás felé” – fejtette ki.

Hozzátette, 2010-től kezdődően ebből az állapotból kellett talpra állnia Magyarországnak, rendet kellett teremteni az államháztartásban és a költségvetésben, az adósságcsapdába csalt lakosságot és önkormányzatokat ki kellett menteni az uzsorabéklyókból”, rendet kellett tenni a közműszolgáltatások árképzésében, vagyis a rezsiköltségek területén. Az állam járandóságainak behajtásában, a foglakoztatásban és a képzésben is rendet kellett teremteni egy család- és munkaalapú társadalom kialakítása keretében – ismertette az Országgyűlés elnöke.

Kövér László jelezte, hogy a 2014‒2020-as európai uniós finanszírozási időszakban 400 milliárd forint fordítható a határ menti települések fejlesztésére, az infrastruktúra, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás, a turisztika és a kutatás területén. Új elem, hogy az anyagi források gazdaságfejlesztési célokra is fordíthatók, vállalkozások is pályázati lehetőséghez jutnak.

Kövér László szólt arról is, hogy 2010 és 2015 között Magyarországon 39 százalékkal nőtt a vendégek száma, 300 ezerrel meghaladva Magyarország tízmilliós lélekszámát. Ugyanebben az időszakban a szálláshelyek összes bruttó árbevétele több mint 50 százalékkal emelkedett, a turizmus nemzeti össztermékhez való hozzájárulása folyamatosan nő, tavaly 3,6-szerese volt a GDP növekedési átlagának.

Kifejtette, mindebben az egészségturizmusnak, a gyógyfürdőknek kiemelt szerepe van, hiszen a vendégek számára legnépszerűbb települések rangsorában olyan városok szerepelnek, amelyeken belül vagy közvetlen környezetében fürdőhelyek találhatók.

A magyarországi fürdőket tavaly összesen mintegy negyvenmillióan látogatták, ez négy Magyarországnyi ember, és a jövőben minden bizonnyal gyarapítani fogja ezt a számot a lenti szálloda is – ismertette Kövér László.

MTI Kép: MTI/Varga György