Főoldal Hírek Átólzéig Magas vérnyomás: mikor kezdjünk aggódni?

Magas vérnyomás: mikor kezdjünk aggódni?

9 perc átlagos olvasási idő
0
1,162
 ehaccp_topbanner3.jpg

Nem mindenki van tisztában azzal, hogy létezik optimális és magas normális vérnyomás is, valamint, hogy a magas vérnyomáson belül is vannak fokozatok. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a különböző vérnyomás értékeket helyezte el egy skálán.

 

Az amerikai változtatás a magas normális értéket célozza

Sokan felfigyeltek rá, hogy nemrégiben megváltozott a magas vérnyomás definíciójára és kezelésére vonatkozó irányelv az American Heart Association és az American College of Cardiology, a két legjelentősebb amerikai szakmai szervezet szerint. 14 éve ez az első jelentős változás az ajánlásokban.

 

Az új protokoll szerint már a 130/80-as vérnyomás is magasnak számít majd, szemben a világ többi részén még mindig érvényben lévő 140/90-es értékkel. A változtatás célja, hogy a még nem kirívóan magas vérnyomású, de már veszélyeztetett betegeket figyelmeztessék az orvosok a magas vérnyomás veszélyeire, és még azelőtt életmód változtatásra buzdítsák őket, hogy gyógyszeres kezelésre szorulnának.

 

„A 130-139/ 85-86 Hgmm magas normális vérnyomásnak tekintendő. Ezt azért érdemes külön hangsúlyozni, mert az amerikai ajánlások tulajdonképpen csak erre az értékre helyeztek nagyobb hangsúlyt. Vagyis nem mondtak újat, hiszen eddig a 140/90 alatti értékeket soroltuk a normál tartományba, de már a tartományon belül is megkülönböztettünk 3 csoportot. Ebben a magas normális csoport az, amelyikre az amerikai kardiológusok ezután nagyobb figyelmet fognak szentelni – ismerteti Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

 

A vérnyomásértékek fokozatai

Az alábbi felsorolás a Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelveit tartalmazza 2015-ből. Az első értékek a szisztolés, a második értékek a diasztolés vérnyomásértékekre vonatkoznak és Hgmm-ben értendők

  • Optimális vérnyomás: <120 és <80
  • Normális vérnyomás: <130 és <85
  • Magas normális vérnyomás: 130-139 vagy 85-89
  • I. fokozatú enyhe hypertonia: 140-159 vagy 90-99
  • Alcsoport – határérték hypertonia: 140-149 vagy 90-94
  • II. fokozatú középsúlyos hypertonia: 160-179 vagy 100-109
  • III. fokozatú súlyos hypertonia: >=180 vagy >=110
  • Izolált szisztolés hypertonia: >=140 és <90
  • Alcsoport- határérték izolált szisztolés hypertonia: 140-149 és <90

 

Mára annyi változott az irányelvekben, hogy a kardiológusok úgy vélik, hogy nem szükséges 120/80 alá vinni a vérnyomást – ezzel a pácienseknek is érdemes tisztában lenni. A magas normális tartományba eső embereknek viszont tudniuk kell, hogy a későbbiek folyamán nagyobb eséllyel válnak hypertoniássá, mint azok az emberek, akiknek az optimális és a normális tartományban vannak az értékeik. Az izolált szisztolés hypertonia pedig annyit tesz, hogy csak első érték minősül magasnak – ahogyan az gyakran megfigyelhető az idősödéssel és a súlyos érelmeszesedés okán.

 

Egyéni értékeket kell megcélozni

Kapocsi Judittól megtudható, hogy magas vérnyomásról csak akkor beszélhetünk, ha térben és időben egymástól elkülönítve ellenőrizzük a vérnyomást, és azt találjuk, hogy nyugalmi állapotban végzett legalább két, három mérés során a vérnyomás értéke 140/90 Hgmm, vagy ennél magasabb. Ekkor lenne igazán fontos kivizsgáltatni magunkat. A kivizsgálásnak azonban nem szabad kizárólag a vérnyomásmérésre szorítkoznia, a laborvizsgálatoknak, a 24 órás vérnyomásmérésnek, az EKG-nak és más kiegészítő vizsgálatoknak az a szerepe, hogy a kardiológus felmérje a szervezet állapotát, megállapítsa, okozott-e már valamilyen következményes problémát a magas vérnyomás.

 

„Végső soron az hozhat tartós, jó eredményt, ha a célértékek meghatározását mindig az adott személy állapotához igazítjuk. Ezeket az értékeket és a kezelés összetevőit – tehát az életmódot és az esetleges gyógyszeres kezelést – időről időre felül kell vizsgálni és szükség esetén korrigálni. Ezért is fontos, hogy a páciensek tisztában legyenek a rendszeres kontrollok jelentőségével – hangsúlyozza Kapocsi doktornő.

 

 

OPH/Budai Kardioközpont Kép: Pixabay
Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Három liter folyadékra van szüksége naponta egy felnőttnek

Mintegy három liter folyadékra van szüksége egy átlagos súlyú felnőttnek naponta; a pontos…