Főoldal Hírek Átólzéig Így dolgozhatunk nyugdíj mellett

Így dolgozhatunk nyugdíj mellett

11 perc átlagos olvasási idő
0
843
 ehaccp_topbanner3.jpg

Így dolgozhatunk nyugdíj mellett

 

A munkával eltöltött hosszú idő után a nyugdíjas évek gyakran nem hozzák meg azt a nyugalmat, amit elvárhatnánk – legalábbis anyagi értelemben. Sokan kénytelenek a szerény nyugdíj mellé valamilyen jövedelem kiegészítés után nézni, hogy megélhessenek. Azonban a nyugdíj melletti munkavállalást és a hozzá kapcsolódó adó- és járulékfizetést is határozott szabályok kötik, amikkel nem árt tisztában lenni.

Nagyon sokan szembesülnek azzal a problémával azok közül, akik bérből és fizetésből élnek, hogy amíg keresnek és van pénzük, addig nincs idejük, amikor viszont nyugdíjasként már lenne idejük, a pénzük nem elég arra, hogy gondtalanul élvezzék a szabadidejüket. Ezért sokan vállalnak idősebb korban is állást, és végeznek valamilyen kereső tevékenységet. A nyugdíj melletti munkát szabályai az elmúlt években jelentősen átalakultak, amik szerint alapvetően kétféle munkavállalás lehetséges 2014-től a nyugdíjasok számára: az öregségi nyugdíj, valamint a nyugdíjkorhatár előtti ellátottak által végzett munka. Ez utóbbi azokat érinti, akik úgynevezett korhatár ellátásra jogosultak azért, mert a nyugdíjszabályok változásakor éppen abba a korosztályba estek, amely már nem vonulhatott nyugdíjba. A korhatár ellátás egyébként szinte alig valamiben különbözik az öregségi nyugdíjtól, viszont a két kategória a munkavállalás szempontjából már jól elválasztható egymástól. A másik fontos dolog, ami alapján különbség tesznek a nyugdíjas munkavégzésben az, hogy az illető a versenyszférában vagy az állami szférában szeretne-e nyugdíjasként munkát vállalni.

Munkavállalás korkedvezményes nyugdíjasoknak

Azok számára szüneteltetni kell az ellátást, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülnek és emellett keresőtevékenységet folytatnak Korlátozás nélkül felveheti azonban az ellátását az, akinek a kereső tevékenységből származó jövedelme nem haladja meg el az ún. éves keretösszeget. Az éves keretösszeg a tárgyév első napján érvényes kötelező minimálbér összegének tizennyolcszorosa. Idén tehát a keretösszeg mértéke 101.500 forint x 18, vagyis 1.827.000 forint. Ha azonban a kereset meghaladja ezt az összeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig) az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.
Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az érintetnek, a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz.

Ha valaki állami szférában helyezkedik el és korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, akkor az ellátást mindenképpen szüneteltetni kell – akkor is, ha egyébként öregségi nyugdíjban részesül. Az ilyen típusú munkaviszony létesítését a munkába állást követően 15 napon belül be kell jelenteni. Ebbe a kategóriába a következők tartoznak:
 
  •  közalkalmazotti jogviszony
  •  kormányzati szolgálati jogviszony
  •  állami vezetői szolgálati jogviszony
  •  közszolgálati jogviszony
  •  bírói szolgálati viszony
  •  igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony
  •  ügyészségi szolgálati viszony
  •  fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszony
  •  a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony
Szintén bejelentési kötelezettsége van mind a nyugdíjban, mint a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.
 
Munkavállalás öregség nyugdíjasoknak

A munkavégzés szabálya azokra a személyekre vonatkozik, akik saját jogon rendelkeznek öregségi nyugdíjjal, betöltve a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az öregségi nyugdíj mellett munkát végzőknél a legfontosabb információ, hogy a munkával szerzett jövedelmet korlátozás nélkül felvehetik, ugyanis annak mértéke nem befolyásolja a nyugdíj folyósítását. Természetesen mivel jövedelemszerzésről van szó, ezért a munkáltatónak az ő alkalmazásuk esetén is kell járulékokat fizetni és ez a nyugdíjas munkavállalóra is érvényes. A munkáltatót érintő költségek a 27 % szociális hozzájárulási adó és az 1,5 % szakképzési hozzájárulás. A foglalkoztatottat terhelő járulék ebben az esetben a 16 % személyi jövedelemadó, a 10 % nyugdíjjárulék és a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék.

 

Munkavállalás rehabilitációs járulékban részesülőknek

A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.
 

OrientPress Hírügynökség (OPH) / Pixabay

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Jelentős szigorításokat rendelt el a kormány

A kormány úgy döntött, hogy az iskolákat március 7-től egy hónapra, míg az üzleteket márci…