A jó hírnév elvesztése rosszabb mint a vagyonvesztés

Bár immateriális, vagyis nem látható vagyon-elem a vállalatok életében a hírnév, mégis az egyik legsérülékenyebb és a legtöbb anyagi kárt képes okozni, hiszen annak pozitív vagy negatív hatása a részvénypiacon akár már egy órán belül érezhető. A vállalat életében legfontosabbak a tettek, hiszen „kommunikációval és ígéretekkel csak ideig-óráig lehet eredményt elérni, ha a tettek nem hitelesítik az embert, azzal hírnevet nem lehet építeni” – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Szeles Péter.

Hiánypótlóként jelent meg tavaly Szeles Péter Hírnévmenedzsment című könyve. Mint arra a szerző rámutatott, a témakörnek számos aktualitása van, hiszen a nemzetközi gazdasági életben, a piaci versenyben minden szereplő saját bőrén érzi a piac változásait és annak sérülékenységét, amelynek számos összetevője van. „Az egyik legveszélyesebb pedig éppen a vállalatok hírneve, amely a legtöbb kárt képes okozni a cégek számára. A hírnév ugyanis bár értékes, rendkívül sérülékeny, amelynek hatására a részvénypiacon egy órán belül érezhető annak negatív vagy pozitív hatása, így egyértelműen hat a vállalat pénzügyeire” – mutatott rá a szerző. 

Mint arra Szeles Péter felhívta a figyelmet, egy vállalat materiális vagyis anyagi javai mellett legalább olyan értékes, ha nem értékesebb az immateriális vagyonelemek értéke. „Átlagosan egy cég értékének 65-85 százaléka közötti értéket testesítenek meg ezek a láthatatlan javak, amelyeket pénzben kifejezve fel lehet tüntetni a vállalat mérlegében. Ezek is növelik tehát a vállalat vagyonát.”

A PR szakértők szerint a hírnév az „amit teszel, amit mondasz és az amit mások mondanak rólad.” Szeles Péter szerint ezek közül a legfontosabb az első, hiszen „kommunikációval és ígéretekkel csak ideig óráig lehet eredményeket elérni, ha a tettek nem hitelesítik az embert, azzal nem lehet hírnevet építeni.” Egy szervezet kommunikációja tehát a tetteken alapul. Fontos ugyanakkor a kommunikáció is, hiszen a hallgatásból is információkat lehet következtetni, a környezet számára ennek is jelentése, üzenete van. 

A hírnév egyértelműen vezetői felelősség – mutatott rá a szakértő, mert a tulajdonos azt megbocsátja, ha egy adott évben kevesebb vagy egyáltalán nincs profit, de ez nem járhat együtt vagyonvesztéssel, aminek egy jelentős részét teszi ki a hírnév, mint láthatatlan vagyonelem. Magyarországon Szeles Péter szerint nagy probléma, hogy a vállalatok jelentős része nem érzékeli a hírnév jelentőségét, s elvesztése esetén azt gondolja, annak helyreállítása egy év alatt lehetséges. A nemzetközi gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, ehhez átlagosan 3,5 év szükséges. 

„A bizalom elvesztésének helyreállítása nem megy egyik napról a másikra” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a hibák kijavítását őszintén kell kommunikálni a bizalom visszaszerzése érdekében, a tévedés beismerése tehát még mindig jobb, mintha azt megpróbálják elhallgatni. 

A hírnév kialakulásában nagy szerepe van a munkatársaknak is, akiknek el kell fogadniuk a vállalat értékrendjeit. Amennyiben ugyanis az alkalmazottak másként bánnak a fogyasztóval, mint ahogyan azt a cég kommunikációja hirdeti, a vállalat értéket, hírnevet veszít, ami konkrét összeggel szereplő vagyonelemként megjelenik a cég mérlegében. Ennek elkerülése érdekében a cégeknek nagy hangsúlyt kell helyezniük a belső képzésekre, tréningekre – véli a szakember. „Aki tehát a vállalat hírnevét szeretné erősíteni, elsőként azt nézze meg, hogy a cég munkatársai – legyenek azok vezetők vagy beosztottak – hogyan végzik munkájukat” – zárta szavait.

OrientPress Hírügynökség (OPH)/Pixabay