Főoldal Hírek Életmód A digitális világ szülte betegség – avagy miért nő a beszédhibás gyerekek száma?

A digitális világ szülte betegség – avagy miért nő a beszédhibás gyerekek száma?

6 perc átlagos olvasási idő
0
1,192
 ehaccp_topbanner3.jpg

A digitális világ szülte betegség – avagy miért nő a beszédhibás gyerekek száma?

 

A felgyorsult rohanó világ miatt a szülőknek egyre kevesebb idejük jut a gyermekre. Az esti meseolvasások, a mozgás és a játék hiánya miatt pedig egyre több a beszédhibás gyerek. A korai gyermekkorban észlelt problémákat azonban napi néhány perces játékos foglalkozással jó eséllyel még az iskolás kor előtt orvosolni lehet – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Krayné Pavalics Zsuzsanna, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézményének logopédusa.

Évről évre nő a logopédiai ellátásra szorulók száma, ami a fővárosi szakszolgálatnál tavaly elérte a 15 ezret. A tendencia a szakértő szerint számos, a mai rohanó világra jellemző okra vezethetők vissza. „A mostani generáció már egy olyan digitális világban nő fel, ahol évről évre változnak a kommunikációs szokások” – mondta, hozzátéve, sajnos már a szülők sem mutatnak jó példát. „Felgyorsult az élettempó, a rohanó világ pedig rányomja a bélyegét a családi beszélgetésekre” – emelte ki Karayné Pavalics Zsuzsanna. Nemcsak a beszélgetések, de a mozgás is kimarad a gyerekek életéből, amelynek következtében nem kap elég ingert a központi idegrendszer, ez pedig szintén az egyik oka lehet a beszédhiba kialakulásának.

A sokszor emlegetett meseolvasás itt is sokat segíthet, persze ehhez a szülőknek időt és energiát kellene áldozniuk. „A népmeséknek köszönhetően kialakulhat a gyermekek teljes fantáziavilága és képi kultúrája” – hívta fel a figyelmet.

Amennyiben a szülők már korán észlelnek valamiféle beszédfejlődési problémát, tanácsadás szintjén a logopédusok már egészen kisgyermekkortól tudnak segíteni. A mindennapi életbe könnyen becsempészhető egyszerű fejlesztő játékos gyakorlatokkal iskolás korra teljesen rendbe hozható a kezdeti beszédhiba – mutatott rá a logopédus. Amennyiben az életkor miatt a tanácsadás már nem aktuális, javasolt elkezdeni a logopédiai terápiát. „Ez egy olyan készségfejlesztési foglalkozás, ami napi néhány perces gyakorlást igényel, viszont a szülő aktív közreműködésére van szükség, nélkülük ugyanis nem lehet csodát tenni a gyerekkel” – tette hozzá.
A 18. kerültben a tanév elején 2200 gyerek vett részt a szűrésen, közülük jelenleg 870-en járnak terápiára. Mint azt a logopédus elmondta, a fiatalabb gyerekeknél általában nyelvi készségi problémák jelentkeznek, míg a már iskolás korú gyerekeknél artikulációs gondok vannak.

A megoldás minden esetben a központi idegrendszer megfelelő fejlődésén van, amit sok mozgással, játékkal, többek között hintázással lehet elősegíteni. Amelyik gyerekkel tehát ilyen téren is sokat foglalkoznak a szülei, annak – kétnyelvű család esetében – a több nyelv egyszerre történő elsajátításával sem jelent gondot – mondta Karayné Pavalics Zsuzsanna.

 

OrientPress Hírügynökség (OPH)/Pixabay

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Életmód

Cikk ajánló

Programsorozattal ünnepli Budapest egyesítésének 151. évfordulóját a fővárosban

Háromnapos programsorozattal ünnepeli Budapest egyesítésének 151. évfordulóját november 15…