Magyar felmérés a klímaváltozásról

Majdnem minden árt a környezetnek, amit a modern életben csinálunk – válaszolta a megkérdezettek 40%-a az MTA KRTK felmérése során, ahol azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. Az mta.hu által ismertetett kutatásból kiderül: az emberek a saját felelõsségüket hasonló mértékûnek látják, mint a politikusokét vagy a kormányét, a megoldás terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják a legtöbbet. Sokan jóval többet is fizetnének a környezet védelme érdekében például az áramért.

Baranyai Nóra és Varjú Viktor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének munkatársai 2015 végén készítettek elemzést arról, hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A vizsgálatot egy 3269 fõs mintán végezték, amely nemre, korcsoportra és településtípusra nézve is pontosan reprezentálja a 15 évnél idõsebb magyar lakosságot. 

Az eredmények 
A vizsgálatból kiderült, hogy gyakorlatilag alig akad olyasvalaki Magyarországon, aki ne hallott volna a klímaváltozásról, illetve saját bevallása szerint nagyjából vagy pontosan ne tudná, hogy az mit jelent (mindössze 2% nem hallott a problémáról, 8% pedig nem tudja, mirõl van szó). A válaszadók mindössze 7%-a nem tudta megnevezni a klímaváltozás egyetlen okát sem. 

Az elemzésbõl kiderül, hogy az emberek viszonylag fontos és aktuális társadalmi problémának tartják a klímaváltozást. A lényegesnek ítélt problémák rangsorában az egészségügy helyzete az elsõ, az elszegényedés a második, a környezetszennyezõ életmód a harmadik, a pazarló életmód a negyedik, a munkanélküliség az ötödik, a klímaváltozás a hatodik. A kutatók szerint ez alapján kijelenthetõ, hogy Magyarországon a lakosság többsége figyel a környezettel kapcsolatos kérdésekre. Jó példa erre, hogy a válaszadók 40%-a ért egyet teljesen azzal a kijelentéssel, amely szerint „Majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek”. 

Kérdés, hogy hajlandók vagyunk-e a szó szoros értelmében áldozatot hozni környezet, a klímavédelem érdekében? A döntõ többség (70,8%) biztosan vagy valószínûleg hajlandó lenne többet fizetni termékekért vagy szolgáltatásokért, ha ezáltal mérséklõdnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat. Minél jobb valakinek az anyagi helyzete, minél képzettebb, és minél kedvezõbb a foglalkozási státusza, annál inkább hajlandó plusz áldozatokat hozni. A „nem baj, ha a klímabarát termék vagy szolgáltatás többe kerül” attitûd valamelyest erõsebben jellemzõ a férfiakra, a fiatalokra és az aktív dolgozókra, valamint a Budapesten, illetve Csongrád, Fejér és Pest megyében élõkre. 

A kutatók arra is rákérdeztek, hogy a lakosság mely csoportjai lennének hajlandók többet fizetni például a megújuló forrásból származó áramért. „A legnagyobb, akár a jelenlegi ár másfélszeresét, dupláját jelentõ anyagi áldozatra a megújuló energiaforrásból származó áram esetében a fiatalok, a magas jövedelmûek, a felsõfokú végzettségûek, az aktív dolgozók (közülük is az önállók), illetve a magas beosztásúak hajlandóbbak” – írják a kutatók. A maximum 25%-os felárat fizetni hajlandók rétege is viszonylag jelentõs. 

Tény, hogy a fenti kérdés egy jövõbeli, bizonytalan áldozatvállalásra vonatkozik. Melyek azok a tevékenységek, amelyekre már fordított pénzt, energiát és figyelmet a válaszadó? – kérdezték a kutatók, majd felsoroltak néhány környezetvédelmi szempontból releváns tevékenységet, amelyekkel a válaszadók az elmúlt évek során enyhíthettek a klímaváltozás hatásain (nem letagadva, hogy ezzel anyagi szempontból is jól járhattak). 

„Az eredményekbõl megállapítható, hogy azok a tevékenységek népszerûek, amelyek jelentõs anyagi ráfordítással nem járnak, sõt, rövidebb vagy hosszabb távon költségmegtakarítást eredményeznek” – állapították meg a kutatók; ilyen például az energiatakarékos fényforrások használata vagy a vízfogyasztás csökkentése. „A legkevésbé jellemzõ tevékenységek közé a nagyobb ráfordítást és valódi elkötelezettséget igénylõ megoldások (napelem, napkollektor, elektromos autó) tartoznak. E kiadásokra jellemzõen a fiatalok, a munkaerõpiacon aktívak, ezen belül is az önállóak, a vállalkozók, a magas jövedelmûek és iskolai végzettségûek, lakóhely szerint pedig a budapestiek és a Pest megyeiek tudtak áldozni” – áll Baranyai Nóra és Varjú Viktor tanulmányában. 

A fentieknek némileg ellentmond, hogy a válaszadók elsõsorban nem saját feladatuknak tartják a fellépést a klímaváltozás kihívásaival szemben. A kutatásból az derül ki, hogy a lakosság a saját felelõsségét hasonló mértékûnek látja, mint a politikusokét vagy a kormányét, a klímaváltozás kezelése terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják legtöbbet. 

Az apró lépések politikája 
Összefoglalásként a kutatók felhívják a figyelmet arra a problémára, hogy az alacsony végzettségûek, az alacsony jövedelemmel rendelkezõk a többi társadalmi csoportnál szûkebb ismeretanyaggal rendelkeznek a klímaváltozásról. Bár jobban ki vannak téve a kedvezõtlen hatásoknak, és azokat erõteljesebben érzékelik, ismeretek és/vagy anyagi lehetõségek hiányában egyéni szerepvállalásuk alacsonyabb, mint a tehetõsebb, képzettebb csoportoké. 

„Mindezek alapján úgy tûnik, hogy a klímaváltozás problémakörét közelebb kell hozni az egyénekhez, s az általános, „elidegenítõ” megoldási javaslatok helyett a háztartási szinten megvalósítható apró lépések hangsúlyozására van szükség. Ebben jelentõs szerepet kell vállalnia azt oktatáspolitikának, különösen azért, mert a szûkebb ismerettel rendelkezõ réteg körében nagyszámú fiatalt találunk. A kézzelfogható eredménnyel – például költségmegtakarítás – is járó gyakorlati megoldások népszerûsítése enyhítheti a hatások által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jövõbeli sérülékenységét” – írja a kutatás tanulságainak összegzéseként Baranyai Nóra és Varjú Viktor. 

Az összefoglaló cikk ábrákkal kiegészített változata a Magyar Tudományos Akadémia megújult honlapján olvasható. (www.mta.hu)Ugyanitt a teljes tanulmány is elérhetõ.

Forrás: OrientPress Hírügynökség (OPH)/MTA/pixabay