Országos közösség, közös ügyek – taggyűlést tartott az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete

Feltűnően sokan érkeztek az ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesületének legutóbbi taggyűlésére, amelynek a budaörsi Friedmann Ház adott otthont. Házigazdánk Fridrich Antal volt, akinek vendégszeretete és a helyszín családias hangulata rögtön megadta a találkozó alaphangját.

Külön öröm volt számunkra, hogy nemcsak a főváros környékéről, hanem az ország számos pontjáról érkeztek tagjaink. Debrecen, Miskolc, Szolnok, Túrkeve, Dunaújváros és sok más település képviseltette magát. Egy országos egyesület erejét talán éppen az mutatja meg a legjobban, amikor a tagok több száz kilométert is vállalnak azért, hogy személyesen legyenek jelen, meghallgassák egymást és közösen gondolkodjanak a szakma jövőjéről.

A taggyűlés elején Balázs Andrásra, „Papira” emlékeztünk. Életútját Várhelyi Miklós olvasta fel, Sóskúti Tamás pedig közös emlékekből válogatott. Csendes, méltó pillanat volt. Egy közösséghez tartozni nemcsak programokat, szakmai vitákat és közös ügyeket jelent, hanem azt is, hogy őrizzük azok emlékét, akik velünk együtt formálták ezt a közösséget.

A szakmai részben a vendéglátó szakképzés került a középpontba. Asztalos István, az ÉTREND elnöke ismertette a Magyar Vendéglátók Ipartestülete és a Vendéglátó Szakoktatók Országos Egyesülete által kidolgozott anyagokat, majd bemutatta az ÉTREND saját javaslatait is. Az egyesület álláspontja szerint az oktatás megújítása nem merülhet ki az óraszámok módosításában vagy a kompetenciák újbóli felsorolásában. Figyelembe kell venni a generációs különbségeket, a fiatalok megváltozott tanulási és motivációs mintáit, valamint azt, hogy a képzés végén milyen tudással, szemlélettel és munkakultúrával érkeznek meg a munkahelyekre.

Az ÉTREND ezért nem pusztán javítgatni szeretné a jelenlegi rendszert, hanem annak szemléletétől kezdve javasol alapvető átalakítást. Az oktatás valódi sikerét nem csak a bizonyítványok és a kimutatások mutatják meg, hanem az is, hogy a végzett fiatalok megtalálják-e a helyüket a szakmában, képesek-e hosszú távon is pályán maradni, és a munkaadók valóban felkészült kollégaként tudják-e fogadni őket.

Szó esett az ÉTREND 21 pontos turizmus- és vendéglátás-fejlesztési javaslatcsomagjának utóéletéről is. Asztalos István beszámolt arról, hogy az anyagot személyesen adta át Csendes Olivérnek, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának, Kaspitány István miniszternek, valamint Magyar Péternek is. A visszajelzések szerint az anyag érdemi figyelmet kap, és a címzettek ígéretet tettek arra, hogy foglalkoznak a benne felvetett javaslatokkal. Egy ilyen átfogó szakmai anyag értéke nem pusztán abban van, hogy leírja a problémákat, hanem abban, hogy lehetséges megoldásokat is az asztalra tesz.

A találkozón új lehetőség is körvonalazódott. Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács elnöke a készülő OKOS Juhász kiadványról beszélt, amelyhez az ÉTREND tagságának közreműködését is várják. Lektorok, szakmai partnerek és receptúrák készítői jelentkezhetnek a közös munkára. Ez a kezdeményezés jó példa arra, hogyan kapcsolódhat össze a termelői oldal, a gasztronómia és a szakmai tudás: a juhágazat értékei akkor jutnak el igazán a fogyasztókhoz, ha a konyhákon keresztül is történetek, használható ötletek és jó receptek születnek belőlük.

A Magyarország Étele 2027-es programjának előkészületei is napirendre kerültek. A következő rendezvényt ismét Szolnokon tartják, így a taggyűlésen nemcsak a következő időszak szakmai feladatairól, hanem az előttünk álló egyik legfontosabb országos gasztronómiai esemény szervezéséről is eszmecsere folyt.

A jelen kérdései után Drégelyi Endre a múlt felé fordította a figyelmet. Eleink étkezéséről, a magyar konyha hagyományairól és az ebből fakadó kulturális örökségről beszélt. Cey-Bert Róbert Gyula könyvéből felolvasva olyan gondolatokat hozott közel a hallgatósághoz, amelyek arról szóltak, mi jellemző ránk, magyarokra, és hol van a helyünk Európában. A tagság szinte síri csendben hallgatta az előadást. Ritka pillanat volt: nem technológiáról vagy trendről esett szó, hanem azokról a gyökerekről, amelyekből a mai magyar gasztronómia is táplálkozhat.

A szakmai programot kóstoló zárta. Metes György, a Haldelikát Kertváros Kft. képviseletében melegen füstölt lazacokat és szardíniát mutatott be a tagságnak. A lengyel halászokat és termelőket összefogó vállalkozás a halfogyasztás népszerűsítéséért dolgozik; termékeik a legnagyobb hazai beszállítók kínálatában és az Újpesti Piacon működő bemutatóüzletükben is elérhetők.

A budaörsi taggyűlés ismét megmutatta, mit jelent az ÉTREND közösségéhez tartozni. Emlékezni azokra, akik előttünk jártak. Őszintén beszélni a szakma mai problémáiról. Közösen keresni a megoldásokat. Tanulni a múltból, nyitottnak maradni az új lehetőségekre, és közben olyan emberekkel találkozni, akik az ország különböző pontjairól érkeznek, mégis ugyanazért dolgoznak.

A nagy létszám és a vidéki tagság erős jelenléte számunkra nem egyszerűen adat. Annak a jele, hogy egyre többen érzik: szükség van olyan szakmai közösségre, ahol nemcsak beszélnek róluk, hanem meghallgatják őket; ahol nemcsak a problémákat sorolják, hanem megoldásokat keresnek; és ahol a szakmai munka mögött valódi emberi kapcsolatok is vannak.

Talán ezért jó az ÉTREND-hez tartozni.

Mé több fotó, ide kattintva elérhető >>>