Főoldal Hírek Színes Zsigó Róbert: dinamikusan fejlődik a magyar élelmiszeripar

Zsigó Róbert: dinamikusan fejlődik a magyar élelmiszeripar

10 perc átlagos olvasási idő
0
227
 ehaccp_topbanner3.jpg

Az erősödő magyar gazdaság és az emberek növekvő reáljövedelme a hazai élelmiszeripar lehetőségeit is bővítik, ugyanis idén csak az első félévben több mint 5 százalékkal nőtt az értékesítésük. A mezőgazdasági termelők számára ez rendkívül nagy jelentőséggel bír, mivel az erős élelmiszeripar stabil és kiszámítható piacot jelent számukra is – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Magyar Édességgyártók Szövetsége rendezvényén.

Az „Innováció, jövőkép és fenntarthatóság az édességgyártásban” című konferencián az államtitkár ismertette a magyar kormány 2015 óta stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart, és ennek megfelelő fejlesztéspolitikát valósít meg az agrárium egészében. A magyar gazdaság és az élelmiszeripar olyan korszakban van amelyben egyre több vállalkozó elhiszi, hogy elérhet magasabb termékminőséget, piacra vezethet új terméket, automatizálhat egyes folyamatokat, növelheti az élelmiszer-biztonságot, megcélozhat új piacokat.

Szólt arról is, hogy a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének több mint a felét az agrárium adta, ami jól jelzi a helyünket a gazdaságban. 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen növekedett. Az elmúlt 9 évben az ágazat teljes árbevétele 2 800 milliárd Ft-ról közel 4 ezer milliárd Ft-ra mintegy 50 százalékkal nőtt. A hazai vállalkozások fejlesztéseinek és a kormány következetes stratégiájának köszönhetően a magyar élelmiszeriparban évről-évre növekszik a feldolgozottság mértéke is.

Az élelmiszeripar tekintetében a 2021-2027 ciklusban az eddigi tapasztalatokra építve, az ágazat szereplőivel és érdekképviseleteivel konzultálva a kormány támogatja többek között az innovatív élelmiszeripari fejlesztéseket, emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartja a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Továbbá kiemelt szerepet kap a fogyasztói tudatosság fokozása, a szemléletformálás, mely többek között az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az egészséges életmód népszerűsítését, a minőségi és tudatos élelmiszer-fogyasztást kívánja segíteni. Szeretnénk minden méretű vállalatot támogatni, az előállított termék jellegétől függetlenül, és szeretnénk minden kapcsolódó lehetőséget az élelmiszeriparra kiíratni, akár hazai, akár EU-s forrásról legyen is szó – tette hozzá.

Az agrártárca államtitkára elmondta, hogy a hazai édességgyártás eredményessége az elmúlt időszakban látványos növekedést mutatott. Több mint 200 vállalatot tartanak ezen a területen nyilván, közel 5 ezer foglalkoztatottal, ágazat árbevétele pedig 2018-ban meghaladta a 211 milliárd Ft-ot, nyeresége a 9 milliárd Ft-ot. A 2021-2027-re tervezett beavatkozások közül az „Innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása” és a „Szemléletformálás” előirányzatok meghatározóak lehetnek az ágazat számára, mert mind a termékeket, mind a csomagolást érintő innovációban eddig is komoly eredmények születtek. Minden esély megvan tehát arra, hogy újabb beruházásokkal, megfelelő piaci stratégiával a térség hazai és külföldi tulajdonú vállalatai is tartós növekedési pályán maradjanak.

Módosítanák a chipsadót?

A népegészségügyi termékadó (neta), ismertebb nevén a chipsadó újragondolását kezdeményezte az Agrárminisztérium

– jelezte Zsigó Róbert, a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egy mai budapesti konferencián. Hozzátette, nem biztos, hogy a neta a legjobb eszköz, sokkal inkább a fogyasztói tudatosságot kellene növelni.  

Zsigó Róbert nem ért egyet azzal az iránnyal, hogy a korműny további termékekre vetné ki a népegészségügyi termékadót, függetlenül attól, hogy sok kritika érte – írja a HVG-re hivatkozva a PortfolioZsigó Róbert hozzátette: bármilyen változtatás nem az agrártárca, hanem a Pénzügyminisztérium feladata, ugyanakkor nem biztos, hogy a legjobb eszköz az adó.

A napi.hu a chipsadó kapcsán azt is megkérdezte Zsigótól, hogy a kormánynál napirenden van-e a neta újratervezése, mire az államtitkár elmondta: a teher felülvizsgálatát ők is támogatják. Úgy fogalmazott: “mi sem vagyunk biztosak abban, hogy a neta a legjobb eszköz, ezért ezt meg kell vizsgálni. Véleményünk az, hogy sokkal inkább a fogyasztói tudatosságot kell növelni.”

Az élelmiszer-feldolgozókat egyesítő szövetség a közelmúltban hívta fel arra a figyelmet, hogy az egészségtelen termékekre 2011-ben bevezetett adónem semmilyen mértékben nem járult hozzá az egészségügyi helyzet javulásához, ugyanakkor rontja a hazai élelmiszeripar versenyképességét. Az államtitkár szerint inkább a szemléletformálás erősítése lenne a fontosabb minél fiatalabb korban, és a fogyasztói tudatosság erősítésére pénzt is szán a kormány, elsősorban a 2021-2027-es uniós költségvetésből. 

OPH/Agrárszektor/Kép:Archívum

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Színes

Cikk ajánló

Megugrott tavaly az igény a házi pálinkára

Az Európai Unió illetékes fórumain újra napirendre kerülhet az a kezdeményezés, amely nyom…