Újabb tanulmánykötet készült a Szent Koronáról

Fényes koronázások, országos ünneplések, az ország sorsát befolyásoló intrikák, trónviszály, lopás és váltságdíj, menekítés, elásás és megtalálás: ez is mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága van a magyar történelemben. Legutoljára bő negyven évvel ezelőtt, 1978 januárjában tért haza a magyar államiság jelképe az Amerikai Egyesült Államokból.

Lehet-e még újat mondani a Szent Koronáról? Pálffy Géza, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársa, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője és munkatársai szerint egyértelműen igen. A 2012-ben létrehozott kutatócsoport tagjai a hazai gyűjtemények mellett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Szlovákiában végeznek levéltári és múzeumi alapkutatásokat. Élénk a tudományos együttműködésük angol, belga, cseh, francia, osztrák, spanyol és szlovák ceremóniatörténeti kutatókkal, miközben több tucat hazai és külföldi külső kollégával működnek együtt egyetemekről és múzeumokból egyaránt. A kutatócsoport eredményeit eddig mintegy 300 publikációban és közel 20 saját kötetben és kiadványban tette közzé, A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című film nyolcnyelvű DVD-változata 2019. január elején jelenik meg, amelyek között egy 65 perces, a legfontosabb felfedezéseket bemutató tudományos ismeretterjesztő film is található.

Legfrissebb tanulmánykötetük A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978) címmel jelent meg az MTA BTK TTI kiadásában, annak apropóján, hogy legutoljára bő negyven évvel ezelőtt, 1978 januárjában tért haza a magyar államiság jelképe az Amerikai Egyesült Államokból. „A Szent Korona-emlékév (1978–2018) alkalmából úgy döntöttünk, hogy itt az ideje összeállítani és megjelentetni egy olyan kiadványt, amely a lehető legszélesebb aspektusban fogja át a korona történetét, szisztematikusan feltárva, amit külföldi tartózkodásairól jelenleg tudni lehet. Noha kutatócsoportunk elsősorban az 1526 és 1916, azaz Szapolyai János király székesfehérvári és IV. Károly budapesti koronázása közötti korszakokkal foglalkozik, az évforduló alkalmából kibővítettük ezt az időhatárt” – mondja Pálffy Géza történész, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója.

A reprezentatív, 636 oldalas kötetből kiderül, hogy első alkalommal 1205-ben hagyta el a Szent Korona a Magyar Királyság területét. Az 1205 és a legutóbbi hazatérés, vagyis 1978 között eltelt több mint 770 év alatt a korona 135 éven át volt külföldön. Ez az eltelt idő mintegy egyhatodát jelenti, ami Pálffy Géza értékelése szerint igen tekintélyes időtartam. A történész megállapítja: ez is jól mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága, mennyire meghatározó legitimációs szerepe volt, hiszen a tizenegy alkalomból hétszer királykoronázásra tért haza; ám egyúttal azt is jelzi, hogy e kiemelkedő szerep miatt gyakran használták politikai aduként is.

Összegezve a friss vizsgálatokat: a Szent Korona összesen tizenegy alkalommal volt külföldön, majd került újra meg újra haza:

• 1205. április–május: Bécs
• 1241. szeptember – 1242. március: Dalmácia (Spalato, Trau)
• 1304. szeptember – 1305. november: Prága, majd Brünn és Ausztria
• 1440. november – 1463. július: Bécsújhely, illetve Graz
• 1551. szeptember – 1608. november: Bécs, majd Prága
• 1663. szeptember – 1664. december: Bécs
• 1683. július – 1687. szeptember: Bécs, majd Linz és Passau, utána újra Bécs
• 1703. december – 1712. április: Bécs
• 1784. április – 1790. február: Bécs
• 1853. szeptember: Bécs
• 1945. március – 1978. január: Ausztria, Németország, USA

Mindezekhez hozzáadódik még két ideiglenes (azaz csupán rövid idejű, egy-egy hetes) hazatérés: 1563 szeptemberében és 1572 szeptemberében mindkét alkalommal Bécsből érkezett Pozsonyba egy-egy királykoronázásra, majd onnan vitték vissza a császárvárosba, valamint a belföldi nagyobb menekítések sora: 1307–1310, 1620–1622, 1645–1646, 1805–1806 és 1809, és 1848–1849. (Ezek még ismeretlen részleteinek feltárását a jövőben tervezik a kutatók.)

A Szent Korona történetéről eddig nem jelent meg egyetlen olyan kiadvány sem, amely mind a tizenegy hazatérést ismertette volna, pedig 1613-tól 2018-ig már több tucatnyi könyv született legfontosabb koronázási jelvényünkről. Ám a nemzeti ereklyénk őrzésének históriáját és kalandjait összegző kronológiák között sem volt egyetlen olyan sem, amely minden külföldi távollétről tudna, miközben adataik gyakran eltérnek egymástól, vagy csupán említésszerűen tudnak a korona külföldre viteléről, majd hazahozataláról.

---

A teljes cikk az MTA oldalán olvasható.

MTA Kép: MTA BTK Lendület Szent Korona kutatócsoport

• Magyarország étele 2023 elődöntő, egy titkos összetevővel
• Harmadik lett a magyar csapat a Bocuse d’Or világdöntőjén
• A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon
• AM: A fenntartható növényvédelem megvalósítása a cél
• Kiderült, hogy mire panaszkodnak a legtöbben, ha tévézésről van szó