Kultúra Ütött a Föld Órája Szerkesztő : Asztalos István Közzétéve: 2017-03-23 18 perc átlagos olvasási idő 0 1,469 Oszd meg Facebook Oszd meg Twitter Oszd meg Google+ Oszd meg Reddit Oszd meg Pinterest Oszd meg Linkedin Oszd meg Tumblr Pixabay 2017. március 25-én este egy órára ismét elsötétül egy sor nagyváros szerte a világon. Az egy órára vállalt sötétség jelkép, a kevesebb és hatékonyabb energiafogyasztásra hívja fel a figyelmet. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) is támogatja a kezdeményezést, de a Föld Órája akcióhoz bárki önként csatlakozhat. Földünk melegszik. Szinte hónapról hónapra újabb globális melegrekordok dőlnek meg. A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást. A magyarok védtelennek érzik magunkat a klímaváltozás hatásaival szemben A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, tízből hét ember védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Egy másik felmérés szerint az emberek érzik felelősségüket a klímaváltozásban. A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat. Ugyanakkor ösztönző programok nélkül főként a jelentős anyagi ráfordítást nem igénylő eszközöket alkalmazzák. Energiahatékonysági beruházásoknak kulcsszerepe van a klímaváltozás hatásainak enyhítésében A klímaváltozást nagyban befolyásolják energiafogyasztási szokásaink. Az energiatakarékosság széleskörű ésszerű alkalmazása, és az energiahatékonyság ösztönzése – így az épületek energiahatékonyságának javítása is – hatékony és kézzel fogható eszköz az energiával kapcsolatos fenntartható fogyasztási és termelési szokások erősítésére, a kapcsolódó környezetterhelés, és különösen a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, elengedhetetlen minden érintett társadalmi csoport, szervezet és intézmény szerepvállalásának növelése, állami és nemzetközi szinten is az együttműködés megerősítése, legyen szó szakpolitikai intézkedésekről, pénzügyi programokról, jogi szabályozókról vagy személetformálásról. Bár Magyarországon is nyílik az olló a bruttó hazai termék növekedése és energiafogyasztás változása között (2010 és 2014 között 11 százalékkal csökkent az ország primerenergia felhasználása), uniós összehasonlításban a magyar gazdaság még nagymértékben energiaigényesnek számít. 2014-ben egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 76 százalékkal több energiát kellett felhasználni. A magyarok már felismerték: 920 ezer háztartás tervezi lakását energiahatékonnyá tenni a közeljövőben A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él. A felújítás akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány, az ösztönző támogatások szűkössége „Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. A magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére, pedig a gáz és áram ára európai uniós összehasonlításban már nálunk az egyik legolcsóbb. Sajnos a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.[2] A legolcsóbb, és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk – ezért is tartja jó kezdeményezésnek és remek jelképnek a MEHI az egy órára vállalt önkéntes sötétséget március 25-én este.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője. WWF Föld Órája 2017 A WWF Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket. Föld Órája Eskü Én, a Föld lakója, fogadom, hogy mostantól még inkább figyelek a környezetemre. A természet erőforrásaival okosan gazdálkodom, a pazarlást kerülöm. Az energiatakarékosságra mindennap odafigyelek. A tudatosságot a vásárlásaim során is komolyan veszem. Az otthonomban, a munkahelyemen, és mindenütt, ahol megfordulok, figyelek arra, hogy a tudatos fogyasztás határozza meg lépéseimet, és a környezetemet is erre ösztönzöm. Március 25-én este 20:30-kor lekapcsolom a felesleges fényeket, és csatlakozom a Föld Órája közösségéhez. Ezzel kijelentem, hogy a jövőben a Föld kincseire vigyázok, fenntarthatóan élek, és ezzel saját jövőmet is védem. Hiszek benne, hogy együtt lehetséges!
Hrúz Mária konyhájában főzték meg Petőfi kedvenceit Szalkszentmárton fontos helyett foglal el Petőfi életében: apja egy időben itt bérelt vendégfogadót és …
Tökéletes halloween-i vendégváró receptek Ma már hazánkban is egyre jobban elfogadott, hogy október végén az őszi faleveles dekorációk …
Létrejött az Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszer Eredményesen lebonyolította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az „Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszer létrehozása” (INTEL) …
Kenyérlelke újratöltve! Augusztus 20-án új helyszínen és megújult tartalommal, a Magyar Kézműves Kenyér Társaság szervezésében jelentkezik …