Petőfi Sándort ünnepli az ország 2022-ben és ’23-ban

Az Országgyűlés tavaly nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából.

A kormány 9 milliárd forinttal támogatja a Petőfi-emlékévet, amiből 3-3 milliárd forint jut a bicentenáriumi programokra, a vidéki múzeumok támogatására, valamint az irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújítására.

A keddi budapesti sajtótájékoztatón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke a korszak történelmi hátterét vázolva arról beszélt, hogy a magyar kultúrában hihetetlen pezsgés, addig nem ismert prosperitás indult el a reformkor környékén, és ugyanez jellemezte a magyar országgyűléseket is. Mint kiemelte, hosszú előzmények után jutott el az ország a történelmi pillanatig, amelyre a magyar nemzet felkészült. Petőfi Sándor (1823-1849) ennek a kornak vált a költőfejedelmévé, de megjelent a politikai paletta radikálisai között is. Az emlékév – folytatta a miniszter – kiváló alkalom a kor jobb megismerésére, a korszak újragondolására. Mint fogalmazott, „a 48-as törvények tartósnak bizonyultak a kiegyenlítésben”, Deák Ferenc zseniális jogi észjárással beépítette, megtartotta azokat, és olyan viszonyokat teremtett, amivel Magyarország prosperitását biztosítani tudta. Megjegyezte: 1867 és 1914 között a magyar GDP a tizenhatszorosára emelkedett. Ennek a korszaknak a felelevenítése, értelmezése szép és nemes feladat, és ehhez kívánnak hozzájárulni – fűzte hozzá.

Bús Balázs, az NKA alelnöke arra emlékeztetett, hogy a pandémia átalakította az életet, az online térben a közösségek fellazultak, ezért „az egyik legfontosabb feladatnak most a közösségépítést tartom”, aminek pedig egyik fontos eszköze a kultúra. Hozzátette: a kulturális élet újraindításában komoly szerepe van és kell lennie az állami támogatásnak, és az NKA kiemelten figyel arra, hogy idei pályázatai hangsúlyozottan támogassák a közösségépítést. A 2022-es év – folytatta – amellett, hogy méltó emléket állít az egyik legnagyobb és leghazafibb költőnknek, programjaival zászlóshajója lesz a közösségek újjáépítésének. Az NKA kezdeményezésére a kormány döntése nyomán 6 milliárd forintot fordíthat az alap a 2022-23-as Petőfi emlékévre, másik 3 milliárdot pedig a vidéki múzeumok támogatására. Az összesen 9 milliárd forintnyi támogatást 2 új ideiglenes kollégium fogja kezelni. Ezen felül – tette hozzá – az NKA a jövő évben arra fog törekedni, hogy pályázatai kapcsolódjanak az emlékévhez.

Az alelnök beszámolt arról is, hogy ebben az évben eddig 32 felhívás jelent meg 95 altémában. A rendelkezésre álló keret mintegy 3,5 milliárd forint, ebből 421 millió forint már megítélt támogatás. Bús Balázs a sajtótájékoztatón megemlékezett a napokban elhunyt Jankovics Marcellről, „az egyik legkiválóbb magyar művészről”, aki kétszer is elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. „Azért foglalkozom a könyveimben annyit a múlttal, olyan dolgokkal, amelyek nem részei a ma kultúrájának, mert kell a folytonosság. Keresem, hol lehet a jövőben értelmesen használni a múlt erényeit” – idézte a művészt az alelnök.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója úgy fogalmazott, hogy Petőfi márkaarca annak az anyanyelvi kultúrának, amely éppen a tágabb értelemben vett reformkorban született. Sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit az anyanyelvi kultúra megszületése, intézményesülése, a modern magyar nemzet megszületése, a kulturális intézmények megalapítása és megerősödése jelentett. A PIM főigazgatója kiemelte, hogy az emlékévben Petőfi kapcsán a nemzeti, az anyanyelvi kultúráról szeretnének beszélni.

A részletekről szólva elmondta, hogy a PIM megújítja állandó Petőfi-kiállítását, átalakítják a Károlyi-palota közönségforgalmi tereit, össze kívánják nyitni a palota udvarát a Károlyi-kerttel, ami által kinyílhat az út a Nemzeti Múzeumtól az Egyetem térig. A klasszikus múzeumi eszköztáron fölül interaktív Petőfi-busz indul az idén, bejárva majd a Kárpát-medencét, vándorkiállítás jön létre, továbbá számos szakmai programmal készülnek.
Demeter Szilárd az irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújítása kapcsán beszélt arról is, hogy az főként a reformkorhoz köthető alkotók – Kárpát-medencei szintű – megújítása lesz.

A főigazgató elmondta, hogy a 3 milliárd forint lényegesen kevesebb a következő két év programjaira vonatkozóan, mint amekkora igény mutatkozik, ezért még forrást szeretne találni, hogy kibővítve lehessen megtartani a 2023-as, igazi bicentenáriumi évet.

OPH/MTI/Pixabay

• Indul a nyár legmenőbb sörös játéka Budapesten
• A Séfklub összefogása: Egy szakma ereje, egy csapat szíve
• Magyarország életében alapvető jelentőségű a visegrádi együttműködés
• Hogyan használd a klímát a konyhában?
• Megjelent az Oldalas magazin 2025. júliusi száma!