Főoldal Hírek Kultúra Idővel eltűnhet a magázódás

Idővel eltűnhet a magázódás

10 perc átlagos olvasási idő
0
371
 ehaccp_topbanner3.jpg

A hétköznapi élőbeszéd egyik vitatott eleme, hogy megszólításkor az ön vagy a maga névmást használjuk-e. Egyesek szerint az egyik távolságtartó, a másik pedig túl egyszerű. Napjainkban ugyanakkor egyre jobban terjed a tegeződés – olvasható a hirado.hu-n.

A megszólítások az elmúlt évszázadban jelentősen megváltoztak – mondta Ritoók Judit, a Leövey Klára Gimnázium magyartanára a Kossuth Rádió Felfedező című műsorában. Példának említette az „úr” és „elvtárs” megszólítást, amelyet a fiatalabbak már nem értenek, az idősebbek pedig ismernek ugyan, de már nem használnak. Ugyanakkor az utóbbi két évtizedben viharos gyorsasággal terjed a tegezés. Ez leginkább a tömegkommunikációban jelenik meg, de már a kereskedelemben is jellemző – fogalmazott.

Az idősebbek gyakran tegezik le a fiatalabbakat, de ezzel úgymond csak kedveskedni akarnak, de például egy felsőoktatási intézményben oktató tanár a legtöbb esetben magázza a diákokat. Hozzátette, fiatalabb oktatók esetében azért néha előfordul a tegezés is.

A családokban is magázódtak

A 20. század elején még a családokban is magázódtak az emberek, amely számos családban öröklődött, és napjainkban, ha ritkábban is, de előfordul, hogy magázódnak a családtagok – jegyezte meg Ritoók Judit, s mint elmondta, ő szintén magázza szüleit. Véleménye szerint az ön megszólítás távolságtartó, ezért azt csak ritkán, hivatalos események vagy közlések esetében használja.

Úgy véli, a megszólítások történelmi hagyományokhoz illeszkednek. Az ön névmás használata mindig is egy elegánsabb, az úri világnyelv használt formája volt.

A 21. század embere pedig ma már csak a népmesékből, ízes-népies versekből ismeri a kelmed, kend alakokat.

Forrás: Pixabay.com

Kialakult konvenciókhoz kötik a megszólításokat

Szerinte ma már az emberek egy kialakult konvencióhoz kötik a másik megszólítását. Ezek a társadalmi szokások sokkal erősebbek, mint a megszólításokhoz tartozó illemszabályok. Egyre többen tegeződnek, és egyre több nyelvkutató véli úgy, hogy idővel akár eltűnhet a magázódás, és tegeződni fog mindenki mindenkivel. A magázódás ugyanakkor egy sajátos nyelvforma, nem lenne szabad veszni hagyni, hiszen nehéz lenne nélküle kifejezni a másikhoz való viszonyulást.

Az önözés kialakulása

Egészen a középkorig csak tegeződést használt a magyar nyelv – erről már Rákosi György, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője beszélt a műsorban. Mint mondta, a Biblia végig tegezést használ, de a különböző népmesékben a királyi méltóságokat is tegezték.

Felidézte, hogy az ön használatát Széchenyi István kezdte terjeszteni, ugyanis gyermekként főleg németül beszélt, és az akkori német nyelvben már jelen volt az úgynevezett udvariassági névmás. Széchenyi ehhez hozzászokott, és ez a forma hiányzott neki a magyar nyelvből.

Az ön elterjedése azonban nem Széchenyinek, hanem egyik tanárának, Révai Miklós nyelvésznek köszönhető. Ő volt az, aki egyik munkájában az ő névmást az ön névmással kapcsolta össze, illetve a szavak végén található n betűt egyfajta hangsúlyosabb megszólításként magyarázta meg. Ez már a felvilágosodás és a nyelvújítás kora volt – mondta Rákosi György. Hozzátette, ezt az alapot vette át Széchenyi is.

A magázódás a 16–17. században alakult ki

A magázódás kialakulása valahol a 16. században kezdődött, és a 18. század elején nagyjából már mindenki ismerte a „maga” kifejezést, mint udvariassági megszólítást. De sokan ezt nem érezték annyira fennköltnek, így Széchenyi sem, aki németnyelv-tudása révén érezte a különbséget. Hozzátette, az arisztokraták abban az időben egyáltalán nem vagy csak a náluk alacsonyabb pozícióban lévő személy megszólításánál alkalmazták.

Rákosi György szerint egy megszólítás attól is függ, milyen helyzetben vagyunk, hiszen egy ismert környezetben másképp viszonyulunk az emberekhez, mint egy ismeretlenben. Például egy ismeretlen emberrel szemben sokkal bizonytalanabbak vagyunk, mert nem tudjuk, hogy az illető hogyan viszonyul az egyes megszólítási formákhoz. Mint mondja, a tegezés egyre jobban terjed a fiatalok között, a másik két megszólítási forma közül pedig inkább az ön használata a gyakoribb, a maga egyre jobban háttérbe szorul – fogalmazott.

OPH/ Kossuth Rádió/hirado.hu Kép: Reuters/Fabrizio Bensch

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Kultúra

Cikk ajánló

A Szent István-i mű az a küldetés, hogy építsük az országot

A Szent István-i mű az a küldetés, hogy építsük az országot – jelentette ki Semjén Zsolt m…