Főoldal Hírek Átólzéig Brutális béremelés jön a turizmusban – írja a Magyar Idők

Brutális béremelés jön a turizmusban – írja a Magyar Idők

33 perc átlagos olvasási idő
0
1,713
 ehaccp_topbanner3.jpg

Januártól az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók, az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá – tudta meg a Magyar Idők. A 2015-ben érvényes bruttó 122 ezer forint szakmunkásalapbér kétszerese körül tervezett jövő évi összeggel orvosolnák a munkaerőhiány problémáját a turizmusban.

 

A két évvel ezelőtt érvényes garantált bérminimum kétszeresét, vagyis több mint bruttó 240 ezer forintot is hazavihetnek 2018 januárjától a vendéglátóiparban és a szálláshely-szolgáltatásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók – értesült lapunk a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek érdekegyeztető fórumaként működő Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnökétől. Hülvely ­István elmondta: a szóban forgó összeg a tárgyalások jelen állása szerint jelentősen meghaladja majd a kormány által a versenypiacon kötelezően előírt, bruttó 180 ezer forintos garantált bérminimumot.

 

– Erre azért van szükség, mert az egyik legfeszítőbb tényező ma a munkaerőpiaci helyzet, aminek a megoldása a következő húsz évben a legnagyobb kihívások közé tartozik a magyar gazdaság számára. A turizmusban sem találkoztunk még ilyen méretű munkaerőhiánnyal, amelynek orvoslását markáns szemléletváltással kell kezdeni – mondta a munka­adói oldalt képviselő ÁPB-társelnök, aki a Turisztikai és Vendéglátó Munka­adók Országos Szövetségének (VIMOSZ) alelnöke is. – Egy olyan ágazati kollektív szerződésen dolgozunk, amely a jövő évtől a legmagasabb bérminimumot biztosítja a szűkebb értelemben vett statisztikai ágazatban, azaz az szj-számok szerint besorolt vendéglátó- és a szálláshely-szolgáltatások területén – mondta.

 

Ismertette, a munkaadói oldal tervezett vállalása szerint a januári országos emelés mellé úgynevezett garantált bérkiegészítést rögzítenének az ágazati kollektív szerződésben. A foglalkoztatottak javára szóló, tízezrekben jelentkező nettókereset-emelkedésről szóló megállapodás mindenkire érvényes lesz, aki a kétoldalú bizottságban képviselteti magát, illetve aki önként csatlakozik. – A kormány hozhat döntést a szociális partnerek párbeszédfórumán megkötött kollektív szerződés kötelező kiterjesztéséről az egész ágazat számára, ezt a párbeszédbizottság kezdeményezni is fogja – mondta a vezető. Felidézte, jelenleg is van érvényes kollektív ágazati szerződés a turizmusban, amelyet még 2001-ben akkori gazdasági miniszterként Matolcsy György terjesztett ki a teljes szektorra, ezt újítanák meg a jövő évtől.
Kiemelte: a jelentős fizetésemelés nem csupán az újonnan érkező szakmunkásokat érintené. Így például a területen alkalmazott bérpiramis szerint az, aki már teremfőnökként dolgozik, a következő évben arányosan többet kell kapjon, mint az új kollégák vagy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak.

 

NEM FAIR A FEKETÉZÉS

Hülvely István szerint a jövedelmek kifehérítését célzó, drasztikus ágazati béremelés azért is lesz fontos versenyképességi tényező, mert rövid időn belül helyzetbe hozza a tisztességes adófizető cégeket a turizmusban köztudottan széles spektrumú szürkezóna szereplőivel szemben.
– Habár a munkaerőpiac a nyitott határoknak köszönhetően az elmúlt évtizedek során alaposan átalakult, Magyarország számára mégis új jelenség, hogy az egyes ágazatokban nincs elegendő munkaerő. Mivel a nyugat-európai gazdaságokhoz képest a hatékonyság szempontjából van még hová fejlődnünk, ezt a munkaerő-kihasználtság tekintetében is figyelembe kell venni – fogalmazott.

 

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) ügyvezető elnökségének tagjaként vázolta: a hazai szálláspiac, de főként a vendéglátóipar erősen a szürkegazdságban mozog, ami a munkaerőpiacot nem jó irányba tereli. Mint mondta, manapság azoknak a munkaadóknak, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezáltal versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak.
– Ez így nem fair. Ugyanis biztos, hogy a munka­vállaló oda vándorol, ahol több pénzt kap, és az tud nagyobb fizetést adni, aki hatékonyabban gazdálkodik. A piac viszont úgy működne korrekten, ha csak az adófizetés melletti hatékonyságot mérhetnénk össze, nem lenne szürke- és feketegazdaság. De előbb-utóbb kényszer lesz a szemléletváltás – vélekedett Hülvely István.

 

A szállodaszövetségnél úgy látják, itt az ideje, hogy fehéredjen a stratégiai ágazat, mert hiába bővül a tiszta piac és javulnak a turisztikai eredményeink, ezzel párhuzamosan nőne a szürke- és feketezóna is, azonban annak kiszolgálására nem áll rendelkezésre kellő számú munkaerő.


– Az nem megy tovább, hogy miközben mintegy 30 százalékkal több munka­vállalóra lenne szükségünk, adóelkerüléssel is versenyben lehet maradni. Ez torzítja a nemzetgazdaság teljesítményét, ezért a kormányzat részéről felesleges luxus megengedni a szürkefoglalkoztatást – mondta. Szavai szerint mára nagyon felértékelődött a termeléshez szükséges élőmunka, ezért nem engedhető meg, hogy bárki is adófizetés nélkül élvezzen előnyöket, mivel a tisztességes körben is van igény az alkalmazottakra. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy intézkedéseivel segítse a fehéredést célzó folyamatot a helyes úton.

 

MAGAS A KIVITELI VÁM

Úgy fogalmazott, az ágazati kollektív szerződéssel vállalt bérekkel a fehéren működő cégek versenyképesebbek lennének a sötétszürkékkel szemben, ami a mostani munkaerőhelyzetben létkérdéssé vált. A szálloda- és vendéglátóipar jelentős része ezt vallja, ezért az MSZÉSZ több javaslatot dolgozott ki, amelyeket a Magyar Turisztikai Ügynökség elé terjesztettek.

 

– Alapvetően az a szándék, hogy a szürke szereplők nagyobb terhelésével és a tisztes adófizetők számára biztosított könnyítésekkel egyenlőbbé váljanak a versenyfeltételek, így fejlődhet tovább a jelentős beruházások előtt álló nemzetgazdasági terület. Miként januártól a vendéglátás áfája öt százalékra csökken, az éttermi tevékenységhez számos esetben szorosan kapcsolódó szálláshely-szolgáltatásnál is az egységesített, 5 százalékos forgalmi adót tartjuk optimálisnak 2018-tól. Az egyik oldalról ugyanis fontos, hogy olyan mértékű legyen az áfakulcs, amit nyugodt szívvel be lehet ütni a pénztárgépbe, azonban nem akarunk a költségvetésnek sem kárt okozni. Emellé, akárcsak a vendéglátósok, januártól a szállásadók is vállalnák az állami fejlesztésekre szánt, 4 százalékos központi turisztikai hozzájárulás megfizetését. Így a garantált béremeléssel és más, szakmai szempontból is indokolt javaslatainkkal együtt az áfacsökkentés a büdzsének nullszaldós eredményt hozhatna – vázolta.

 

Utóbbi kapcsán Hülvely azt is hangsúlyozta, a szállodaipar az egyetlen olyan terület, ahol az árbevétel több mint kétharmada devizában érkezik, miközben az egyetlen olyan exportágazat, ahol a külföldi vevőnek az itthoni áfával együtt kell eladni a szolgáltatásokat. Ráadásul egy jegybanki felmérés szerint egy hazánkban megforduló turista itt-tartózkodása idején átlagosan a szállodai szobára fordított összeg négyszeresét költi el más kereskedőknél, vagyis komoly bevételi forrása a gazdaságnak. – A szállodaipar az egyetlen olyan ágazat, ahol az áfa kiviteli vámként, külső versenyképességi tényezőként viselkedik, ezért nagyon fontos annak régiós viszonylatban is meghatározó mértéke – hívta fel a figyelmet.

 

HITELKÉPESSÉ VÁLÓ PINCÉREK

Hülvely István hangsúlyozta, hogy a munkavállalók szempontjából is nyertes helyzetet teremtene a tervezett garanciavállalás, aminek következtében ráadásul a zsebbe fizetést is nagymértékben visszaszorítanák. Szavai szerint az országos átlagnál vállaltan magasabb, bejelentett és adózott, vagyis tisztuló alapjövedelmek újra vonzóvá tennék az ágazatot az elvándorolt munkaerő számára. – A szabályosan foglalkoztatottak például könnyebben jutnak majd hitelekhez, a bankok az általunk tervezett jóval több mint 200 ezer forintos bruttó minimummal már szóba állnak velük egy nagyobb kölcsön kedvéért is – jegyezte meg. Így az érintett munkavállalók a kifehérített fizetésükkel, illetve magasabb költéseikkel még szélesebb körben jelenhetnek meg a fogyasztói piacon, ami a költségvetés számára a bérjárulékokon túl további bevételeket hozna.


A szakember arról is szót ejtett, hogy az idegenforgalomban munkát vállalók megélhetése évtizedek óta nagyban függ a feketén kapott borravalótól, amely általában nagyon magas összegeket ad hozzá a havi fizetéshez.

 

– Ez a vendégek és a vendéglősök által is alkalmazott bérkiegészítő elem jelentős forrása a feketézésnek, amit az általános szervizdíj kiterjesztésével lehetne láthatóvá tenni. A szervizdíj önmagában egy kedvező adózási formát takar, ráadásul legális bevételként jelenik meg a vendéglátóhelyen, ami után áfát, kisebb közterhet fizet az üzemeltető, majd a nettó összeget kötelezően osztják szét a dolgozók között – fejtette ki. Megjegyezte: a közvélekedésben kevésbé ismert, hogy évtizedek óta a borravaló után is adót kellene fizetni valamennyi területen, csak kevesen vallják azt be. Példaként említette, hogy egy korábbi évben az adóhivatal nyilvántar­tása szerint mindössze 113 polgár ismerte el az államnak, hogy az esztendő során borravalót is kapott a munkájáért.

 

– Ehhez képest a díj vállalása valóban adótehernek tűnhet, hiszen kifehérítésről szól, de még mindig olcsóbb megoldás, mint a normál bérkifizetés. Ezzel együtt a szervizdíj kérdése indokolatlanul került előtérbe, csupán az egyik elképzelés a szakmai javaslataink közül. Főként a garantált béremeléssel, illetve a többletjárulékok vállalásával komoly lépést tennénk a sötétszürke foglalkoztatás visszaszorításának irányába, miközben javulnának a tisztuló piac versenyfeltételei és nőnének az állami adóbevételek – összegezte Hülvely István.

 

Forrás: MagyarIdők / Pixabay

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Saját kriptovalutát indított egy osztrák szendvicsező

Tokenekkel lehet fizetni az LAMEA Sandwich Corner éttermeibenA komoly üzleti befektetés me…