Főoldal Hírek Átólzéig Brutális béremelés jön a turizmusban – írja a Magyar Idők

Brutális béremelés jön a turizmusban – írja a Magyar Idők

33 perc átlagos olvasási idő
0
733
 ehaccp_topbanner4.jpg

Januártól az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók, az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá – tudta meg a Magyar Idők. A 2015-ben érvényes bruttó 122 ezer forint szakmunkásalapbér kétszerese körül tervezett jövő évi összeggel orvosolnák a munkaerőhiány problémáját a turizmusban.

 

A két évvel ezelőtt érvényes garantált bérminimum kétszeresét, vagyis több mint bruttó 240 ezer forintot is hazavihetnek 2018 januárjától a vendéglátóiparban és a szálláshely-szolgáltatásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók – értesült lapunk a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek érdekegyeztető fórumaként működő Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnökétől. Hülvely ­István elmondta: a szóban forgó összeg a tárgyalások jelen állása szerint jelentősen meghaladja majd a kormány által a versenypiacon kötelezően előírt, bruttó 180 ezer forintos garantált bérminimumot.

 

– Erre azért van szükség, mert az egyik legfeszítőbb tényező ma a munkaerőpiaci helyzet, aminek a megoldása a következő húsz évben a legnagyobb kihívások közé tartozik a magyar gazdaság számára. A turizmusban sem találkoztunk még ilyen méretű munkaerőhiánnyal, amelynek orvoslását markáns szemléletváltással kell kezdeni – mondta a munka­adói oldalt képviselő ÁPB-társelnök, aki a Turisztikai és Vendéglátó Munka­adók Országos Szövetségének (VIMOSZ) alelnöke is. – Egy olyan ágazati kollektív szerződésen dolgozunk, amely a jövő évtől a legmagasabb bérminimumot biztosítja a szűkebb értelemben vett statisztikai ágazatban, azaz az szj-számok szerint besorolt vendéglátó- és a szálláshely-szolgáltatások területén – mondta.

 

Ismertette, a munkaadói oldal tervezett vállalása szerint a januári országos emelés mellé úgynevezett garantált bérkiegészítést rögzítenének az ágazati kollektív szerződésben. A foglalkoztatottak javára szóló, tízezrekben jelentkező nettókereset-emelkedésről szóló megállapodás mindenkire érvényes lesz, aki a kétoldalú bizottságban képviselteti magát, illetve aki önként csatlakozik. – A kormány hozhat döntést a szociális partnerek párbeszédfórumán megkötött kollektív szerződés kötelező kiterjesztéséről az egész ágazat számára, ezt a párbeszédbizottság kezdeményezni is fogja – mondta a vezető. Felidézte, jelenleg is van érvényes kollektív ágazati szerződés a turizmusban, amelyet még 2001-ben akkori gazdasági miniszterként Matolcsy György terjesztett ki a teljes szektorra, ezt újítanák meg a jövő évtől.
Kiemelte: a jelentős fizetésemelés nem csupán az újonnan érkező szakmunkásokat érintené. Így például a területen alkalmazott bérpiramis szerint az, aki már teremfőnökként dolgozik, a következő évben arányosan többet kell kapjon, mint az új kollégák vagy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak.

 

NEM FAIR A FEKETÉZÉS

Hülvely István szerint a jövedelmek kifehérítését célzó, drasztikus ágazati béremelés azért is lesz fontos versenyképességi tényező, mert rövid időn belül helyzetbe hozza a tisztességes adófizető cégeket a turizmusban köztudottan széles spektrumú szürkezóna szereplőivel szemben.
– Habár a munkaerőpiac a nyitott határoknak köszönhetően az elmúlt évtizedek során alaposan átalakult, Magyarország számára mégis új jelenség, hogy az egyes ágazatokban nincs elegendő munkaerő. Mivel a nyugat-európai gazdaságokhoz képest a hatékonyság szempontjából van még hová fejlődnünk, ezt a munkaerő-kihasználtság tekintetében is figyelembe kell venni – fogalmazott.

 

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) ügyvezető elnökségének tagjaként vázolta: a hazai szálláspiac, de főként a vendéglátóipar erősen a szürkegazdságban mozog, ami a munkaerőpiacot nem jó irányba tereli. Mint mondta, manapság azoknak a munkaadóknak, akik feketén foglalkoztatnak, attól lesz hatékony a vállalkozásuk, hogy nem fizetnek közterheket, ezáltal versenyelőnyben vannak azokkal szemben, akik adóznak.
– Ez így nem fair. Ugyanis biztos, hogy a munka­vállaló oda vándorol, ahol több pénzt kap, és az tud nagyobb fizetést adni, aki hatékonyabban gazdálkodik. A piac viszont úgy működne korrekten, ha csak az adófizetés melletti hatékonyságot mérhetnénk össze, nem lenne szürke- és feketegazdaság. De előbb-utóbb kényszer lesz a szemléletváltás – vélekedett Hülvely István.

 

A szállodaszövetségnél úgy látják, itt az ideje, hogy fehéredjen a stratégiai ágazat, mert hiába bővül a tiszta piac és javulnak a turisztikai eredményeink, ezzel párhuzamosan nőne a szürke- és feketezóna is, azonban annak kiszolgálására nem áll rendelkezésre kellő számú munkaerő.


– Az nem megy tovább, hogy miközben mintegy 30 százalékkal több munka­vállalóra lenne szükségünk, adóelkerüléssel is versenyben lehet maradni. Ez torzítja a nemzetgazdaság teljesítményét, ezért a kormányzat részéről felesleges luxus megengedni a szürkefoglalkoztatást – mondta. Szavai szerint mára nagyon felértékelődött a termeléshez szükséges élőmunka, ezért nem engedhető meg, hogy bárki is adófizetés nélkül élvezzen előnyöket, mivel a tisztességes körben is van igény az alkalmazottakra. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy intézkedéseivel segítse a fehéredést célzó folyamatot a helyes úton.

 

MAGAS A KIVITELI VÁM

Úgy fogalmazott, az ágazati kollektív szerződéssel vállalt bérekkel a fehéren működő cégek versenyképesebbek lennének a sötétszürkékkel szemben, ami a mostani munkaerőhelyzetben létkérdéssé vált. A szálloda- és vendéglátóipar jelentős része ezt vallja, ezért az MSZÉSZ több javaslatot dolgozott ki, amelyeket a Magyar Turisztikai Ügynökség elé terjesztettek.

 

– Alapvetően az a szándék, hogy a szürke szereplők nagyobb terhelésével és a tisztes adófizetők számára biztosított könnyítésekkel egyenlőbbé váljanak a versenyfeltételek, így fejlődhet tovább a jelentős beruházások előtt álló nemzetgazdasági terület. Miként januártól a vendéglátás áfája öt százalékra csökken, az éttermi tevékenységhez számos esetben szorosan kapcsolódó szálláshely-szolgáltatásnál is az egységesített, 5 százalékos forgalmi adót tartjuk optimálisnak 2018-tól. Az egyik oldalról ugyanis fontos, hogy olyan mértékű legyen az áfakulcs, amit nyugodt szívvel be lehet ütni a pénztárgépbe, azonban nem akarunk a költségvetésnek sem kárt okozni. Emellé, akárcsak a vendéglátósok, januártól a szállásadók is vállalnák az állami fejlesztésekre szánt, 4 százalékos központi turisztikai hozzájárulás megfizetését. Így a garantált béremeléssel és más, szakmai szempontból is indokolt javaslatainkkal együtt az áfacsökkentés a büdzsének nullszaldós eredményt hozhatna – vázolta.

 

Utóbbi kapcsán Hülvely azt is hangsúlyozta, a szállodaipar az egyetlen olyan terület, ahol az árbevétel több mint kétharmada devizában érkezik, miközben az egyetlen olyan exportágazat, ahol a külföldi vevőnek az itthoni áfával együtt kell eladni a szolgáltatásokat. Ráadásul egy jegybanki felmérés szerint egy hazánkban megforduló turista itt-tartózkodása idején átlagosan a szállodai szobára fordított összeg négyszeresét költi el más kereskedőknél, vagyis komoly bevételi forrása a gazdaságnak. – A szállodaipar az egyetlen olyan ágazat, ahol az áfa kiviteli vámként, külső versenyképességi tényezőként viselkedik, ezért nagyon fontos annak régiós viszonylatban is meghatározó mértéke – hívta fel a figyelmet.

 

HITELKÉPESSÉ VÁLÓ PINCÉREK

Hülvely István hangsúlyozta, hogy a munkavállalók szempontjából is nyertes helyzetet teremtene a tervezett garanciavállalás, aminek következtében ráadásul a zsebbe fizetést is nagymértékben visszaszorítanák. Szavai szerint az országos átlagnál vállaltan magasabb, bejelentett és adózott, vagyis tisztuló alapjövedelmek újra vonzóvá tennék az ágazatot az elvándorolt munkaerő számára. – A szabályosan foglalkoztatottak például könnyebben jutnak majd hitelekhez, a bankok az általunk tervezett jóval több mint 200 ezer forintos bruttó minimummal már szóba állnak velük egy nagyobb kölcsön kedvéért is – jegyezte meg. Így az érintett munkavállalók a kifehérített fizetésükkel, illetve magasabb költéseikkel még szélesebb körben jelenhetnek meg a fogyasztói piacon, ami a költségvetés számára a bérjárulékokon túl további bevételeket hozna.


A szakember arról is szót ejtett, hogy az idegenforgalomban munkát vállalók megélhetése évtizedek óta nagyban függ a feketén kapott borravalótól, amely általában nagyon magas összegeket ad hozzá a havi fizetéshez.

 

– Ez a vendégek és a vendéglősök által is alkalmazott bérkiegészítő elem jelentős forrása a feketézésnek, amit az általános szervizdíj kiterjesztésével lehetne láthatóvá tenni. A szervizdíj önmagában egy kedvező adózási formát takar, ráadásul legális bevételként jelenik meg a vendéglátóhelyen, ami után áfát, kisebb közterhet fizet az üzemeltető, majd a nettó összeget kötelezően osztják szét a dolgozók között – fejtette ki. Megjegyezte: a közvélekedésben kevésbé ismert, hogy évtizedek óta a borravaló után is adót kellene fizetni valamennyi területen, csak kevesen vallják azt be. Példaként említette, hogy egy korábbi évben az adóhivatal nyilvántar­tása szerint mindössze 113 polgár ismerte el az államnak, hogy az esztendő során borravalót is kapott a munkájáért.

 

– Ehhez képest a díj vállalása valóban adótehernek tűnhet, hiszen kifehérítésről szól, de még mindig olcsóbb megoldás, mint a normál bérkifizetés. Ezzel együtt a szervizdíj kérdése indokolatlanul került előtérbe, csupán az egyik elképzelés a szakmai javaslataink közül. Főként a garantált béremeléssel, illetve a többletjárulékok vállalásával komoly lépést tennénk a sötétszürke foglalkoztatás visszaszorításának irányába, miközben javulnának a tisztuló piac versenyfeltételei és nőnének az állami adóbevételek – összegezte Hülvely István.

 

Forrás: MagyarIdők / Pixabay

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Fazekas: a kormány küzd a kettős minőség ellen

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a legnagyobb világcégek az EU nyugati tagállamaihoz kép…