Főoldal Hírek Átólzéig A mangalica kiemelt mezőgazdasági kulturális érték

A mangalica kiemelt mezőgazdasági kulturális érték

10 perc átlagos olvasási idő
0
182
 ehaccp_topbanner3.jpg

Az agrártárca által az elmúlt években bevezetett intézkedések, így például a sertésstratégia és az állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatások egyaránt hozzájárultak a sertéságazat mai sikeréhez – mondta köszöntőjében Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a MOE International Együttműködési Program Konferencián, Budapesten.

 

Az államtitkár kiemelte: a több mint 9400-as törzskönyvezett mangalica kocalétszám, valamint a hazai és a nemzetközi piacokon egyre népszerűbb mangalica termékek kiváló bizonyítékai az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) munkájának, együttműködésének.

 

Nagy István ismertette, hogy a mangalica, mint védett őshonos állatfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke. Emellett a biológiai sokféleség megőrzője és különleges biológiai minőségű, magasabb élvezeti értékű öko-, illetve bioélelmiszerek, márkázott termékek alapanyaga is egyben – tette hozzá.

 

A sertéságazat kibocsátása 2017-ben a KSH előzetes adatai szerint 240 milliárd forint volt. Az államtitkár kedvezőnek nevezte, hogy nő a külpiaci kereslet a sertéshús iránt. 2017 első tizenegy hónapjában 130 ezer tonna volt a sertéshúsexport, éves összehasonlításban 4,8 ezer tonnával bővült a mennyisége és a magasabb áraknak köszönhetően 10 százalékkal emelkedett az értéke.

 

Emlékeztetett arra, hogy a sertéságazatra rendkívül kedvezően hatott, hogy 2016. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéshús áfakulcsa. Hangsúlyozta, hogy ennek hatására érezhetően tisztult a piac, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, a sertéshús fogyasztása, valamint a sertéshús árának csökkenése érdemi megtakarítást eredményezett a fogyasztók számára.

 

A konferencián Tóth Péter, a MOE elnöke elmondta, hogy a találkozó legfőbb célja az a közös szándéknyilatkozat, amelyben az aláíró szervezetek és személyek közös célként tűzik ki a magyar mangalica sertésfajták genetikai állományának és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartását, a fajták védelmét, formagazdagságuknak a beltenyésztés elkerülése melletti megőrzését, továbbá a fajtákhoz kötődő értékes tulajdonságok bemutatását.

 

Czerván: a mangalica a magyar állattenyésztés sikertörténete

 

A mangalica sertés az utóbbi évek magyar állattenyésztésének sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a XI. Mangalica Fesztiválon.

 

Czerván György a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) által szervezett háromnapos rendezvény megnyitóján rámutatott: összehangolt munka eredményeként a 2011-ben még mintegy hatezres tenyészkoca-állomány tavalyra mintegy tízezresre gyarapodott, a tenyészetek száma pedig 136-ról, 222-re nőtt.

 

Kiemelte, hogy a folyamatot segítették a sertéstenyésztőknek juttatott támogatások.

 

A sertéságazat támogatása a 2010-es szinthez képest megháromszorozódott, évi 6 milliárd forintról 17,8 milliárd forintra emelkedett az állatjóléti támogatásokon keresztül.

Az elmúlt időszak erőfeszítéseit Czerván György szerint alátámasztja, hogy a Mangalica Fesztiválon évről évre egyre több a szakmai résztvevő és a látogató.

 

Az államtitkár kitért arra, hogy a prémium kategóriába tartozó magyar mangalicatermékek az exportpiacokon is keresettek.

 

Forrás: wikipedia.hu

 

A 230 MOE-tagból ugyanakkor mintegy 200 szinte csak belföldön értékesíti termékeit – jegyezte meg Czerván György.

 

A mangalica tenyésztésének sikere példát adhat más őshonos fajok és fajták tenyésztőinek arra, hogy a hagyományos magyar állatfajták tartása jövedelmező tevékenység lehet – húzta alá.

Tóth Péter, a MOE elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az egyesület a szaktárcától évente mintegy bruttó 100 millió forintot kap termékek bevezetésére, bel- és külföldi marketingre. További mintegy 50 millió forintos támogatást kap az egyesület a törzskönyvezési feladatok elvégzésére, valamint mintegy 25 millió forinthoz jut kannevelésre és a genetikai háttértevékenységre.

 

Ma Magyarországon évente 60-70 ezer mangalica hízót nevelnek. Ezek kétharmadát házaknál, egyharmadát pedig üzemi körülmények között, vágóhidakon vágják le. A mangalicaágazat átlagos éves árbevétele 11-12 milliárd forint, ebből a termelőké 4,0-4,5 milliárd forintot – ismertette a MOE elnöke.

 

 

mti Kép: archívum
Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Az ajkai Mangó étteremben született Magyarország étele 2018-ban

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete 2018. május 26-án a Budapesti Gazdasági Egyetem …