Főoldal Hírek Átólzéig Libasülttel és újborral ünnepeljük Márton napját

Libasülttel és újborral ünnepeljük Márton napját

13 perc átlagos olvasási idő
0
1,345
 ehaccp_topbanner3.jpg

Libasülttel és újborral ünnepeljük Márton napját

 

November 11-e Szent Márton ünnepe, amely a magyar néphagyományban a gazdasági év jelentős állomása. Ilyenkorra befejeződtek a szántóföldi munkák, és ekkor hajtották be az állatokat a legelőkről az istállókba. Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtt egy utolsó alkalmat adott a kiadós evésre-ivásra. Országszerte lakomákat és bálokat tartottak, hogy a következő évben is bőségesen ehessenek és ihassanak. 
 

A katonából lett püspök
Szent Márton a középkor egyik legkedveltebb szentje volt, napja ez egyházi év egyik legfontosabb ünnepe. Magyarországon Szűz Mária mellett a legnépszerűbb patrónus. 

Szent Márton katonaként szolgált a Római Birodalom seregében – mondta a Rádió Orienten Vass Erika a Szentendrei Skanzen néprajzkutatója. A Mártonhoz kötődő legismertebb legenda szerint megfelezte a köpenyét egy fagyoskodó koldussal, s ezután álmában megjelent neki Jézus a koldus képében. Innentől kezdve Márton élete gyökeresen megváltozott, s kilépett a hadseregből. 
Márton 361-ban hozta létre az első európai szerzetes kolostort, s itt mint gyógyító és igehirdető vívta ki az emberek szeretetét és tiszteletét. Tours püspökének halála után, a helyiek Mártont akarták megválasztani, ám Márton nem vállalta a tisztséget. A legenda úgy tartja, hogy Márton a libaólba bújt, hogy, hogy kitérjen püspökké választása elől, de a libák gágogásukkal elárulták Mártont, így a helyiek megtalálták és megválasztották püspöknek. 
Márton sírja fontos búcsújáróhely lett, melyhez számos csoda kapcsolódik. Több beteg, vak és béna gyógyult meg, miután ellátogatott a sírhoz.

A Márton-napi búcsú, és a hazai szokások
Szent Márton többek közt Halászi község védőszentje, ahol ilyenkor búcsúval emlékeznek meg róla. Halásziban a mai napig elkészítik a ‘csingis kocsit’, amelyet piros-fehér-zöld papírvirágokkal díszítenek fel a legények – mondta Palenik József, a Lajta Néptáncegyüttes vezetője. Négy lovat fognak ilyenkor a kocsi elé, a szekérre pedig felül a zenekar és az első legények. A litánia után ezzel hajtanak el minden kocsmához, majd ezt követően kezdődik a bál. 
Halásziban búcsúkor libalevest készítenek, és libát sütnek. Palenik József elmondta, a liba mellcsontját ilyenkor kiteszik az ablakba, s ha a csont fehér marad, sok hó lesz a télen, ha beszürkül, sáros, lucskos tél várható. 
Márton napkor gyakran tartottak legényavatást. „Minden faluban odafigyeltek, hogy búcsúra legyenek új legények. A legényavatás előtt egy-két hónappal a fiúk keresztapát választottak, ők készítették fel őket a legénypróbára, ami lehetett úszás, evezés, kaszálás, zsákhordás, fakivágás. Ezután a legényavatón borral keresztelték meg a fiúkat” – mesélte a Lajta Néptáncegyüttes vezetője. 

A tollasbál eredete 
A kinti munkák befejeztével megkezdődött a falvakban a tollfosztás – mondja Papp Kornélia hagyományéltető óvónő. Ilyenkor házról-házra mentek az asszonyok, a tollfosztóban pedig nem csak munka folyt, de teret engedtek a vidám beszélgetésnek, éneklésnek, meséknek. Tollat fosztani hétfőtől csütörtökig gyűltek össze az asszonyok, hiszen pénteken már a hétvégére készültek. 
A paraszti háztartásban semmi nem ment kárba, a pihe került bele a kelengyébe, a fosztyinkát a díszpárnába rakták, a szárnya tollából készítették a kenőtollakat, a gúnárnak a szárnytollából pedig a tollseprű, vagy író toll készült – ismertette Szigethy Ildikó a szentendrei Bimbó úti hagyományőrző Óvoda vezetője. Elmondta, a tollasbál kifejezés eredetileg arra a mulatságra utalt, amit a tollfosztás lezárásakor tartottak. 

A Tökfaragás magyar hagyománya 
Kevesen tudják, hogy hazánkban is régi hagyománya van a tökfaragásnak. Az első töklámpással, tökfaragással kapcsolatos történet Salamon és László trónviszályáról tesz említést. László a visegrádi vár tornyába záratta Salamont és megparancsolta az őröknek, hogy amint leszáll az éj, töklámpással világítsák meg a tornyot, így éjszaka is könnyen szemmel tudják tartani Salamont. Bereczki Ibolya elárulta, falun a töklámpásokat a korai sötétedés miatt világításra, másrészt ijesztgetésre használták. 

A Márton- napi ínyencségek 
Ilyenkor késő ősszel – igazodva a természet rendjéhez – egyre inkább behúzódtak az emberek a házakba, a legnagyobb feladat az állatok ellátása, és a baromfik, főként a libák levágása volt – meséli Bereczki Ibolya a szentendrei Skanzen főigazgatója. Hozzátette, bizonyos tájakon a rétes készítése is az ünnep részét képezte. 
‘A ludaskásába pecsenye libamáj, pecsenyelibazuga, libaszív és libacomb kerül, mindegyiket külön készítjük el, a végén rizzsel összekeverjük és majoránnával ízesítjük – mondta Futó Tamást a szentendrei Skanzen Jászárokszállási Fogadójának séfje, aki a libasült mellé leginkább párolt káposztát ajánl, amit érdemes almával, pezsgővel megbolondítani. 
Márton nap környékén már összegezni lehet a szüretet. Horváth Zoltán borász úgy nyilatkozott, nehéz évjárat volt az idei. Csapadékos nyár volt, a növényvédelem is nagy kihívás elé állította a gazdákat. Elmondta, „a vékony héjú, korán érő szőlőkre nagyon oda kellett figyelni, ám a később érő kékszőlő fajták helyrehozták az évjáratot. Szépen sikerülhettek a primőr bort adó fajták. Könnyedebbek, légiesebbek a borok és nem égtek el a savak”. 
A borász a libához és párolt káposztához fűszeres, magasabb csersavtartalmú bort, sillert és kadarkát javasol. 

 

 

OrientPress Hírügynökség (OPH)

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Magyarország étele 2025 középdöntő: a gasztronómiánk kulturális örökségünk

A gasztronómia kulturális örökségünk, melyet kötelességünk megőrizni, majd átadni azt a jö…