November 11-e Szent Márton ünnepe, amely a magyar néphagyományban a gazdasági év jelentős állomása. Ilyenkorra befejeződtek a szántóföldi munkák, és ekkor hajtották be az állatokat a legelőkről az istállókba. Márton napja a 40 napos karácsonyi böjt előtt egy utolsó alkalmat adott a kiadós evésre-ivásra. Országszerte lakomákat és bálokat tartottak, hogy a következő évben is bőségesen ehessenek és ihassanak. 

 

A katonából lett püspök
Szent Márton a középkor egyik legkedveltebb szentje volt, napja ez egyházi év egyik legfontosabb ünnepe. Magyarországon Szűz Mária mellett a legnépszerűbb patrónus. 

Szent Márton katonaként szolgált a Római Birodalom seregében – mondta a Rádió Orienten Vass Erika a Szentendrei Skanzen néprajzkutatója. A Mártonhoz kötődő legismertebb legenda szerint megfelezte a köpenyét egy fagyoskodó koldussal, s ezután álmában megjelent neki Jézus a koldus képében. Innentől kezdve Márton élete gyökeresen megváltozott, s kilépett a hadseregből. 

Márton 361-ban hozta létre az első európai szerzetes kolostort, s itt mint gyógyító és igehirdető vívta ki az emberek szeretetét és tiszteletét. Tours püspökének halála után, a helyiek Mártont akarták megválasztani, ám Márton nem vállalta a tisztséget. A legenda úgy tartja, hogy Márton a libaólba bújt, hogy, hogy kitérjen püspökké választása elől, de a libák gágogásukkal elárulták Mártont, így a helyiek megtalálták és megválasztották püspöknek. 
Márton sírja fontos búcsújáróhely lett, melyhez számos csoda kapcsolódik. Több beteg, vak és béna gyógyult meg, miután ellátogatott a sírhoz.

A Márton-napi búcsú, és a hazai szokások
Szent Márton többek közt Halászi község védőszentje, ahol ilyenkor búcsúval emlékeznek meg róla. Halásziban a mai napig elkészítik a ‘csingis kocsit’, amelyet piros-fehér-zöld papírvirágokkal díszítenek fel a legények – mondta Palenik József, a Lajta Néptáncegyüttes vezetője. Négy lovat fognak ilyenkor a kocsi elé, a szekérre pedig felül a zenekar és az első legények. A litánia után ezzel hajtanak el minden kocsmához, majd ezt követően kezdődik a bál. 
Halásziban búcsúkor libalevest készítenek, és libát sütnek. Palenik József elmondta, a liba mellcsontját ilyenkor kiteszik az ablakba, s ha a csont fehér marad, sok hó lesz a télen, ha beszürkül, sáros, lucskos tél várható. 
Márton napkor gyakran tartottak legényavatást. „Minden faluban odafigyeltek, hogy búcsúra legyenek új legények. A legényavatás előtt egy-két hónappal a fiúk keresztapát választottak, ők készítették fel őket a legénypróbára, ami lehetett úszás, evezés, kaszálás, zsákhordás, fakivágás. Ezután a legényavatón borral keresztelték meg a fiúkat” – mesélte a Lajta Néptáncegyüttes vezetője. 

A tollasbál eredete 
A kinti munkák befejeztével megkezdődött a falvakban a tollfosztás – mondja Papp Kornélia hagyományéltető óvónő. Ilyenkor házról-házra mentek az asszonyok, a tollfosztóban pedig nem csak munka folyt, de teret engedtek a vidám beszélgetésnek, éneklésnek, meséknek. Tollat fosztani hétfőtől csütörtökig gyűltek össze az asszonyok, hiszen pénteken már a hétvégére készültek. 
A paraszti háztartásban semmi nem ment kárba, a pihe került bele a kelengyébe, a fosztyinkát a díszpárnába rakták, a szárnya tollából készítették a kenőtollakat, a gúnárnak a szárnytollából pedig a tollseprű, vagy író toll készült – ismertette Szigethy Ildikó a szentendrei Bimbó úti hagyományőrző Óvoda vezetője. Elmondta, a tollasbál kifejezés eredetileg arra a mulatságra utalt, amit a tollfosztás lezárásakor tartottak. 

A Tökfaragás magyar hagyománya 
Kevesen tudják, hogy hazánkban is régi hagyománya van a tökfaragásnak. Az első töklámpással, tökfaragással kapcsolatos történet Salamon és László trónviszályáról tesz említést. László a visegrádi vár tornyába záratta Salamont és megparancsolta az őröknek, hogy amint leszáll az éj, töklámpással világítsák meg a tornyot, így éjszaka is könnyen szemmel tudják tartani Salamont. Bereczki Ibolya elárulta, falun a töklámpásokat a korai sötétedés miatt világításra, másrészt ijesztgetésre használták. 

A Márton- napi ínyencségek 
Ilyenkor késő ősszel – igazodva a természet rendjéhez – egyre inkább behúzódtak az emberek a házakba, a legnagyobb feladat az állatok ellátása, és a baromfik, főként a libák levágása volt – meséli Bereczki Ibolya a szentendrei Skanzen főigazgatója. Hozzátette, bizonyos tájakon a rétes készítése is az ünnep részét képezte. 
‘A ludaskásába pecsenye libamáj, pecsenyelibazuga, libaszív és libacomb kerül, mindegyiket külön készítjük el, a végén rizzsel összekeverjük és majoránnával ízesítjük – mondta Futó Tamást a szentendrei Skanzen Jászárokszállási Fogadójának séfje, aki a libasült mellé leginkább párolt káposztát ajánl, amit érdemes almával, pezsgővel megbolondítani. 
Márton nap környékén már összegezni lehet a szüretet. Horváth Zoltán borász úgy nyilatkozott, nehéz évjárat volt az idei. Csapadékos nyár volt, a növényvédelem is nagy kihívás elé állította a gazdákat. Elmondta, „a vékony héjú, korán érő szőlőkre nagyon oda kellett figyelni, ám a később érő kékszőlő fajták helyrehozták az évjáratot. Szépen sikerülhettek a primőr bort adó fajták. Könnyedebbek, légiesebbek a borok és nem égtek el a savak”. 
A borász a libához és párolt káposztához fűszeres, magasabb csersavtartalmú bort, sillert és kadarkát javasol.