Így kerülhetőek el a vérzéses szövődmények

Számos ember kénytelen véralvadásgátló terápiában részesülni, hiszen antikoaguláns szerek alkalmazásával minimálisra csökkenthető az életveszélyes vérrögök kialakulásának kockázata. Ezen készítmények használata ugyanakkor megnövelheti a vérzéses szövődmények rizikóját ‒ mondta Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Cél a vérzékenység és a véralvadás egyensúlya

Egészséges szervezetben a vérzékenység és a véralvadás tökéletes egyensúlyban van. Amennyiben valakinél fokozott a vérrögök kialakulásának rizikója, abban az esetben előre meghatározott ideig véralvadásgátló – azaz antikoaguláns-terápiában szükséges részesülnie. Ekkor az orvos ezt az egyensúlyt kissé eltolja a vérzékenység irányába (célérték INR 2-3). Mivel a trombin a központi szereplő a véralvadási kaszkádban, ezért minden készítmény végső célja a trombin képződésének vagy aktivitásának direkt/indirekt gátlása (így hatnak az ún. új típusú alvadásgátlók). Azonban azt minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a mesterségesen létrehozott egyensúly a véralvadás és a vérzékenység közt ne tolódjon el az utóbbi irányába, mivel akkor enyhébb/ súlyosabb, sőt életveszélyes vérzéses szövődmények is felléphetnek. Hogy ez ne következzen be, az alábbi előírásokat szükséges betartani:

INR mérése a régebbi típusú készítményeknél

A régebbi típusú véralvadásgátlók (pl. a gyakran használt kumarin származékok) esetében igen fontos az INR rendszeres monitorozása. Értékének 2-3 közt kell lennie (néhány kivételtől eltekintve), hiszen a 2 alatti szint azt jelzi, továbbra is nagy a vérrögök kialakulásának esélye, míg a 3 feletti érték arra figyelmeztet, hogy megnő a vérzés veszélye ‒ magyarázza prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Kisebb a rizikó a NOAC készítményeknél

Az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítanak az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), melyek ugyanolyan – ha nem jobb ‒ prevenciót biztosítanak, mint a régebbi szerek. Ráadásul megfigyelték, hogy esetükben kisebb az esélye a vérzéses szövődményeknek is, így, főleg nehezen beállítható INR esetén, megfontolandó a NOAC-ra való áttérés (kizárólag akkor, ha jók a vesefunkciók).

Vigyázzon a fájdalomcsillapítókkal!

A láz- és fájdalomcsillapítók nagy csoportját alkotják a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). Azonban tudni kell, hogy a régebbi, kumarin-típusú véralvadásgátlóknál előfordulhatnak olyan gyógyszerkölcsönhatások, melyek megnövelik a vérzés rizikóját.

„A kumarin-típusú véralvadásgátlók hatását például nagyban fokozzák a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a pajzsmirigy hormonok, a koleszterincsökkentők, valamint egyes antibiotikumok is. Éppen ezért ezek alkalmazása előtt mindenképp konzultáljon kezelőorvosával”‒ javasolja a szakember.

Sose vegyen be többet az előírtnál!

Ez elsősorban az új típusú alvadásgátlóknál fontos. Előfordulhat, hogy a beteg nem emlékszik, hogy bevette-e a gyógyszerét. Prof. Blaskó György arra figyelmeztet, soha ne vegyen be másnap dupla dózist, ugyanis az életveszélyes vérzéses szövődményt okozhat.

Trombózisközpont/OPH Kép: Pixabay