Főoldal Hírek Életmód Így kerülhetőek el a vérzéses szövődmények

Így kerülhetőek el a vérzéses szövődmények

11 perc átlagos olvasási idő
0
1,379
 ehaccp_topbanner3.jpg

Számos ember kénytelen véralvadásgátló terápiában részesülni, hiszen antikoaguláns szerek alkalmazásával minimálisra csökkenthető az életveszélyes vérrögök kialakulásának kockázata. Ezen készítmények használata ugyanakkor megnövelheti a vérzéses szövődmények rizikóját ‒ mondta Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

 

Cél a vérzékenység és a véralvadás egyensúlya

Egészséges szervezetben a vérzékenység és a véralvadás tökéletes egyensúlyban van. Amennyiben valakinél fokozott a vérrögök kialakulásának rizikója, abban az esetben előre meghatározott ideig véralvadásgátló – azaz antikoaguláns-terápiában szükséges részesülnie. Ekkor az orvos ezt az egyensúlyt kissé eltolja a vérzékenység irányába (célérték INR 2-3). Mivel a trombin a központi szereplő a véralvadási kaszkádban, ezért minden készítmény végső célja a trombin képződésének vagy aktivitásának direkt/indirekt gátlása (így hatnak az ún. új típusú alvadásgátlók). Azonban azt minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a mesterségesen létrehozott egyensúly a véralvadás és a vérzékenység közt ne tolódjon el az utóbbi irányába, mivel akkor enyhébb/ súlyosabb, sőt életveszélyes vérzéses szövődmények is felléphetnek. Hogy ez ne következzen be, az alábbi előírásokat szükséges betartani:

 

INR mérése a régebbi típusú készítményeknél

A régebbi típusú véralvadásgátlók (pl. a gyakran használt kumarin származékok) esetében igen fontos az INR rendszeres monitorozása. Értékének 2-3 közt kell lennie (néhány kivételtől eltekintve), hiszen a 2 alatti szint azt jelzi, továbbra is nagy a vérrögök kialakulásának esélye, míg a 3 feletti érték arra figyelmeztet, hogy megnő a vérzés veszélye ‒ magyarázza prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

 

Kisebb a rizikó a NOAC készítményeknél

Az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítanak az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), melyek ugyanolyan – ha nem jobb ‒ prevenciót biztosítanak, mint a régebbi szerek. Ráadásul megfigyelték, hogy esetükben kisebb az esélye a vérzéses szövődményeknek is, így, főleg nehezen beállítható INR esetén, megfontolandó a NOAC-ra való áttérés (kizárólag akkor, ha jók a vesefunkciók).

 

Vigyázzon a fájdalomcsillapítókkal!

A láz- és fájdalomcsillapítók nagy csoportját alkotják a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). Azonban tudni kell, hogy a régebbi, kumarin-típusú véralvadásgátlóknál előfordulhatnak olyan gyógyszerkölcsönhatások, melyek megnövelik a vérzés rizikóját.

„A kumarin-típusú véralvadásgátlók hatását például nagyban fokozzák a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a pajzsmirigy hormonok, a koleszterincsökkentők, valamint egyes antibiotikumok is. Éppen ezért ezek alkalmazása előtt mindenképp konzultáljon kezelőorvosával”‒ javasolja a szakember.

 

Sose vegyen be többet az előírtnál!

Ez elsősorban az új típusú alvadásgátlóknál fontos. Előfordulhat, hogy a beteg nem emlékszik, hogy bevette-e a gyógyszerét. Prof. Blaskó György arra figyelmeztet, soha ne vegyen be másnap dupla dózist, ugyanis az életveszélyes vérzéses szövődményt okozhat.

 

Trombózisközpont/OPH Kép: Pixabay

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Életmód

Cikk ajánló

Magyarország étele 2023 elődöntő, egy titkos összetevővel

Tizenkét csapat jutott tovább és két tartalékot is megnevezett a zsűri a Magyarország étel…