Eltűnőben a juhász szakma? Interjú Szappanos Bálinttal.

Eltűnőben a juhász szakma? Interjú Szappanos Bálinttal.

Havi interjúalanyom nem egy könnyű szakmát választott magánk. Ezért mindenképpen szerettem volna bemutatni Őt és tevékenységét, hogy legyen fogalmunk egy ilyen kiveszőbe lévő szakmáról. Íme az interjú:

 

Bálint Te hol születtél?

Itt születtem Kunszentmiklóson, még abban az időszakban, amikor nem kellett kórházba menni, szülni. 1953 decemberében láttam meg a napvilágot.

 

Mi készetetett Téged arra, hogy juhász legyél?

Kőműves a szakmám, azt tanultam, de nem szerettem. Ezután egy helyi cégnél voltam alkalmazott, de onnan is továbbkerültem Kiskunlacházára, ahol a sertéstelepen voltam alkalmazott. Elég jó sorom volt ott, de sajnos a hizlaldát is elkezdték leépíteni és persze a mi fizetésünkkel kezdték, rögtön megfelezték. Ekkor eljöttem és a sógorom segítségével lettem juhász. Ez volt 1983. január 13.-án. Akkor kezdtem a Tsz-ben dolgozni, mint juhász. Azóta még a mai napig terelgetem a birkát.

 

Volt valaki a családban előtte, aki ezzel foglalkozott?

Apám volt valamennyi még a Tsz előtt, de amikor én elkezdtem dolgozgatni, akkor már inkább tehenei voltak. Persze mindig volt egy néhány birka is.

 

Meddig voltál a Tsz-ben?

15 évet húztam le a Tsz-ben, azután pedig a Prokk Józskával, még 10 évet.

 

Abban az időben mennyi birka volt, mennyire kellett figyelni?

600-700 db között volt kettőnkre. Ez szépen ellátott munkával.

 

Mikor döntöttél úgy, hogy a családi gazdálkodást választod?

1998. szeptember 01-n jöttem haza és azóta is ezt csinálom.

 

Mennyire volt nehéz kialakítani a saját gazdaságot?

Nem kezdtem teljesen a nulláról, mivel addig is volt itthon úgy 100 körüli birka. Anyjukom zavarászta őket ebben az időben. Aztán mikor hazajöttem, akkor hazahoztam magammal a tartásomat is, azzal együtt lett egy olyan 180-200 körüli állat.

 

Ez azóta is ennyi?

Igen, mert a gyepterület, a szántó, meg persze maga a hodály is ekkora mennyiséget enged. Ez így kerek, ha az ember nem zsákmányolja ki a környezetét. Lehetne ezt szaporítani, de ahhoz már gyepet kellene vásárolni, meg szántót, és persze a hodályt is bővíteni kellene. Akkor tudnánk csak terjeszkedni, de lassan Nekem már elég lesz ez, mert öregszem én is.

 

Van valaki a családban, aki ezt továbbvinné, hogy megmaradjon az állomány?

Nem nagyon hiszem… sajnos azt kell, mondjam, hogy nincs. Nem azt mondom, hogy, ha kell, nem segítenek a gyerekeim, de nem szeretik csinálni. Inkább a gépek, vagy a kocsik érdeklik Őket. A vejem ugyan gazdálkodik, de Ő meg azt mondja, hogy vigyem oda a tanyát, mert Ők nem jönnek ide, ugyanis Cserkeszőlőn élnek. Úgyhogy, nem nagy a kilátás arra, hogy valaki ezt folytatja.

 

Hogy lehet bírni ezt a mindennapos elfoglaltságot, immár 30 éve?

Igen ez hétköznap, hétvége, ünnepnap, télen, nyáron egyforma, ezeknek az állatoknak nem mondhatom, hogy most nem foglalkozom veletek. Igenis el kell őket látni, még, ha sokszor nincs is kedve az embernek hozzá. Itt mindig menni kell, mese nincs!

 

És, ha a birkára vagyok kíváncsi, akkor ez milyen állat?

Buszma… Ez a birka ez olyan állat, valamikor a Prokk Pista bácsi jól mondta, hogy a szemed mindig legyen rajta, le ne vedd róla, mert, ha csak elfordulsz, rögtön kitol veled. Meg, hát mindig a baj van vele. Ha szél van az a baj, ha meleg van, az a baj, ha esik az eső, az a baj, ha jön a hideg az is baj, tehát ezzel mindig baj van, ilyen téren elég kényes állat. Meg mondom, mindig azt lesi, hogy az ember hol van.

 

Milyen feladatokkal kell megbirkózni?

Hú,.. Ezt sántázni, körmölni, elletni, nyíratni kell, tehát szinte mindig velük kell lenni.

 

Hogy telik egy év, honnan számol egy juhász?

Szeptember 1.-étől, augusztus 31-ig számolunk.

 

Miért pont innen?

Mert ekkor kezdődik az úgynevezett gazdasági év. Szeptember végén, október elején elletünk, ebből lesz a karácsonyi bárány.

 

Ezt hogy lehet befolyásolni?

Úgy, hogy a kosokat csak 6 hétre engedjük rájuk, azután leválasztjuk róluk, így 6 hét alatt ellenek a birkák, amelyek beűződtek.

 

Hány elletés van egy évben?

Egy évben általában három. Ugyanis ilyenkor jobb a bárány felvásárlási ára. Mivel a birkák nem egyszerre ellenek, ezért szeptemberben megellik valamennyi, ez lesz a karácsony bárány, aztán, majd januárban, februárban megellik egy másik része, az lesz a húsvéti bárány, és a harmadik pedig olyan május, júniusban ellik, az pedig a görög húsvéti bárány lesz, augusztus 08-ára. Ha a birkára vagy kíváncsi, az viszont 2 év alatt háromszor ellik. Ez van. Ekkor szokott a báránynak ára lenni, tehát próbáljuk ehhez igazítani. Habár ez sem igaz minden esetben, mivel a húsvéti bárány felvásárlási ára jó néhány év óta nem nagyon jó. Bár az is hozzátartozik, hogy a többi is, kilenc éve megragadt egy bizonyos szinten, szinte ugyanazon az áron veszik az óta.

 

Ilyen jól ki lehet számítani az ellés időpontját?

Igen, ha figyelünk a megszokott dátumokra és a szerint engedjük rá a kosokat.

 

Milyen bevételi források vannak még?

Ami még valamit jelent az a gyapjú, most ugyan egy kicsit emelkedett az ára, de ez szinte csak kiegészítésnek elég, mivel ennek a bevétele elenyésző. Mire megnyíratod és felszámolod saját munkádat, jóformán nem is marad belőle semmi, de mivel rajtuk nem maradhat, mert akkor meg belesülnének, ezért persze minden évben nyíratjuk. Aztán lehet még fejni a birkákat, amit mi is próbáltunk egy időben, de az állatnak azt szokni kell. Mi a végén már hárman fejtük, de még így is volt, hogy felrúgta a tejet, úgyhogy ezzel felhagytunk.

 

Milyen betegségei vannak a birkának, vagy milyen gyakran kell kezelni őket?

Egy évben négyszer oltunk, féregtelenítő injekcióval. Ez ilyen külső-belső féregtelenítés. De a bárányokat is „karcolni” szoktuk, ilyenkor belekarcoljuk a bárányba a betegséget, a belső combjánál, így meg tudjuk előzni a varos szájfájást. Ezt muszáj csinálni.

 

Ez volt régebben is?

Igen, annyi volt a különbség, hogy régebben az abrakban kapták meg, persze ez még a Tsz idejében volt.

 

A hatóságok mennyire szigorúak?

Kellően… de amit furcsállok, az a működésben keresendő. mégpedig, hogy ha nézzük, mondjuk a „trotáliát” (azonosításra szolgáló fülszám), ennek a fülükbe kell, hogy legyen. De, ha véletlen kiszakad, vagy bármi oknál fogva kiesik, abban a pillanatban szankcionálnak. Véleményem szerint ez csak nálunk van így, miért nem lehet, mondjuk egy hét múlva leellenőrizni, hogy visszatettük-e? Az a baj, hogy vagy nem csinálunk semmit, vagy, ha igen, akkor átesünk a ló túlsó oldalára.

 

Mit kell dokumentálnotok?

Hú…szinte mindent. Én nem is tudom, hogy van kapacitás azt a sok papírt átnézni, csak amit én és az ismerőseim beküldünk. Pl. amikor bárányokat adunk le, akkor a tanyából nem vihetem ki, míg nincs kitöltve öt példányban a kísérőlevél. Ha pedig a felvásárlónak csak egy bárány nem tetszik, akkor azt ugyanúgy öt példányban kell visszadokumentálni. Szörnyű. Persze tudom én, hogy azt a célt szolgálná, hogy egészen az asztalig lehessen követni a hús útját, de mondták már, hogy az olasz egyből kidobja a füléből a trotáliát. Csináljuk mi, de akkor meg mi értelme.

 

A bárányokat hová lehet leadni?

Felvásárlóknak. Elviszem leadni, rögtön kamionokba pakolják, és még aznap elhagyják az országot. Számomra ez elég érdekes, hogy a hazai, szinte bio bárányokat kiviszik egyből az országból és egy teljesen másik országból származó húst pedig szinte már minden sarkon be lehet szerezni.

 

Mi kellene ahhoz, hogy ne felvásárlóknak adjátok le a bárányokat?

Felvásárlóerő. Ha itthon el tudnám adni, még, ha csak egy részét is a bárányoknak, akkor szerintem az már befolyásolná a felvásárlóárat is. A külföldi felvásárló is többet kellene, hogy fizessen, mivel nem csak Ő lenne a vásárló. Ezzel a mi ágazatunk véleményem szerint működőképesebbé válhatna. Ami viszont nehéz lehet, hogy ezt a húst, csak szezonális jelleggel tudjuk előállítani.

 

Sokszor hallani, hogy a kunsági birka egyedülálló, mi lehet ennek a titka?

A gyep és a szikes talaj. Ezt már tőlem is sokan kérdezték, hogy: mit etetsz Te a birkával, hogy ilyen finom a húsa? Pedig, hát nincs benne semmi trükk, csak eszi ezt a füvet, ami ezen a tényleg különleges talajon nő, szerintem ez befolyásolja. De volt már olyan is, hogy maga a felvásárló is megjegyezte, hogy az itteni birka húsának egészen különleges karaktere van.

 

Mennyi birka lehet itt a környéken?

Szerintem, most olyan 11 ezer darab lehet, de ez a szám régebben több mint húszezres volt, csak itt a környéken.

 

Miért nincsen az éttermekben birka, vagy hazai bárányhús?

Ezt én sem értem.

 

Azt mondják, hogy egészségtelen, faggyús, stb., talán ez lehet az oka?

Nehogy azt hidd. Mi sok mindent kipróbáltunk már belőle, főztük, abáltuk, rántottuk, nyársaltuk. Mindenféle módon finom volt.

 

Mekkora egy birka?

Most amit vágtunk, abból kijött harminc egynéhány kilogramm hús. Élő súlyban olyan hetven kilós lehetett. Úgy számolunk, hogy az élő súlyának a fele marad meg. De fontos megjegyezni, hogy nincs két egyforma birka. Van, aki a vékonyabbat keresi, van, aki az elegyesebbet. Ez már ízlés kérdése.

 

Ez egy kiöregedő szakma, nem?

Abszolút.

 

Mi lesz, ha nem lesznek juhászok?

Azt hallod én sem tudom, fogalmam sincs. De kár lenne érte. Szép ez a szakma, én már biztos nem tudnék gyárban dolgozni.

 

Mit kívánnál magadnak, ha lehetne?

Egészséget és persze kevesebb adminisztrációt.

 

Akkor mit is kívánhatnék, mint jó egészséget! Igazán jót beszélgettem veled, és köszönöm, hogy a rendelkezésemre álltál.

A magam és a társadalom nevében ezúton köszönöm meg, hogy Te, néhány kollégáddal még őrzitek ezt az ősi mesterséget, annak minden nehézségével együtt.

 

Az interjú az Oldalas magazin 2011. júniusi számában jeent meg!