Főoldal Hírek Átólzéig Elküldtük kérdéseinket: Terítéken a tervezetten januártól bevezetésre kerülő EMMI rendelet

Elküldtük kérdéseinket: Terítéken a tervezetten januártól bevezetésre kerülő EMMI rendelet

10 perc átlagos olvasási idő
0
814
 ehaccp_topbanner3.jpg

Elküldtük kérdéseinket: Terítéken a tervezetten januártól bevezetésre kerülő EMMI rendelet

 

A közétkeztetési rendeletet, már csupán első átolvasás után is elhamarkodottnak, elhibázottnak, és kockázatosnak minősíteném. (Éppen úgy, mint annak idején a minta menza programot.) Még akkor is, ha bevallottan nem vagyok ugyan a szakértője ágazatnak, de vendéglátós múlttal azt megítélhetem, hogy például a mártások esetében a 2-2,5 dl/fő/adag, nem lehet valami életszerű, megfelelő számítási érték. Mint ahogyan azzal sem tudok egyetérteni <és megkérdőjelezem a szakmai felkészültségét annak, aki azt leírta>, hogy a tejföl „kizárólag ételkészítéshez használható fel”. 

Az Oldalas magazin főszerkesztőjeként, a közétkeztetési rendelettel kapcsolatban számtalan olyan kérdés felmerül bennem, amelyekre szeretném, ha az ellenőrző hatóság és a döntéshozók részéről választ adnának. Ezért elküldtem kérdéseimet a Emberi Erőforrások Minisztériumának és az ÁNTSZ-nek. Ígéret szerint a jövő hétre várhatjuk a válaszukat, amint válasz érkezik, azt természetesen azonnal megosztjuk veletek.

 

A kérdéseim a következők voltak:

 

Tudtommal a rendelet január elsejével kerül bevezetésre, és minden közétkeztetésben dolgozóra egyformán, kötelező érvényű lesz. Ezt meg tudják erősíteni?

 

A közétkeztetési rendeletet milyen szakmai munkacsoport hozta létre? Megkérdezték a szakmai szervezeteket véleményét az adott kérdésekről?

 

A rendelet számos kérdésben szabályoz. Olyanokban, mint a só fogyasztás. Ezt a felhasznált alapanyagokban lévőkhöz is köti. Így egyértelmű a kérdésem, hogy a közétkeztetők, honnan fogják tudni, hogy a felhasznált tételekben, például, a lecsókolbászban, vagy párizsiban valójában mennyi só van? Ezt a gyártók kötelesek lesznek feltüntetni? Ezt ellenőrizni is fogják, ha igen milyen táblázat alapján? Továbbá, ha a gyártók fel is tüntetik a termékük sótartalmát, viszont az fedezi a napi só bevitelt, akkor megváltoztatják-e az Élelmiszer törvényt (Melyben egyértelműen le van írva a felvágottakra és a vörös árukra vonatkozó sótartalom.), hogy, ne merítse ki a napi só bevitelt, már a reggeli sótartalma?

 

Például a tejföl felhasználását is szabályozza a rendelet. A szöveg szerint az „kizárólag ételkészítéshez használható fel”. Akkor innentől temessük a túrós csuszát? – ugyanis annál, nem csak ételkészítéshez, hanem a tálaláshoz is használjuk a tejfölt, amit ezen túl már nem lehetne a rendelet szerint. Erről mi a véleményük?

 

Szabályozza továbbá a tejfogyasztást a kalciumbevitellel indokolva. A kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy a tej érzékenyek, vagy az intoleránsak étrendjében a kalciumbevitelt mivel tudják majd pótolni?

 

A 23%-nál magasabb zsírtartalmú termékeket tiltja a rendelet. Ennek értelmében a téli szalámi, vagy a hagyományosan hungarikumnak számító kolbászt nem lehet többé a közétkeztetésben felhasználni?

 

A magyar találékonyságból kiindulva, hogyan tudják azt ellenőrizni, hogy a közétkeztetésben evők a sótartók betiltása ellenére, ne otthonról hozott sóval pótolják az ételek sótartalmát?

 

Továbbá szeretném, ha választ adnának arra, hogy a tápanyagszámítást a kidolgozók és döntéshozók, milyen tápanyag számítási táblázat alapján szeretnék kiszámíttatni? Mi lesz az etalon, milyen táblázat szerint kellene ezek után kiszámítaniuk az azt alkalmazóknak? Tudtommal a jelenleg rendelkezésükre álló és etalonnak számító tápanyagtáblázat, megközelítőleg 50 éves. Ez a táblázat az eltelt idő, és megváltozott alapanyagaink alapján a tápértékekre vonatkozóan egész biztosan nem helytálló. Ha van új, akkor azt hol érhetik el a közétkeztetők?

 

Mennyire fogják az ellenőrzést szigorúan venni? Milyen gyakran ellenőriznek, és hogyan tudják majd a rendelet szerinti 10 napos étrendet leellenőrizni? 10 napon keresztül fogják venni a mintákat az ellenőrzések során?

 

Miben tudják segíteni a közétkeztetésben dolgozókat, hogy a rendeletet megértsék, és az átállásukat megkönnyítsék?

 

Kívánnak-e kommunikációs kampányt indítani a szülők felé, melyben felhívják a figyelmet az előírások megváltozására, hogy azok ne a közétkeztető cégeket okolják, ha a rendelet által a sótlanabb, vagy ízetlenebb étel a gyerekeknek nem fog kelleni? Ne adj’ Isten mi a teendő, ha emiatt felmondanak szerződéseket?

 

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Jelentős szigorításokat rendelt el a kormány

A kormány úgy döntött, hogy az iskolákat március 7-től egy hónapra, míg az üzleteket márci…