Főoldal Hírek Átólzéig Elküldtük kérdéseinket: Terítéken a tervezetten januártól bevezetésre kerülő EMMI rendelet

Elküldtük kérdéseinket: Terítéken a tervezetten januártól bevezetésre kerülő EMMI rendelet

10 perc átlagos olvasási idő
0
977
 ehaccp_topbanner3.jpg

Elküldtük kérdéseinket: Terítéken a tervezetten januártól bevezetésre kerülő EMMI rendelet

 

A közétkeztetési rendeletet, már csupán első átolvasás után is elhamarkodottnak, elhibázottnak, és kockázatosnak minősíteném. (Éppen úgy, mint annak idején a minta menza programot.) Még akkor is, ha bevallottan nem vagyok ugyan a szakértője ágazatnak, de vendéglátós múlttal azt megítélhetem, hogy például a mártások esetében a 2-2,5 dl/fő/adag, nem lehet valami életszerű, megfelelő számítási érték. Mint ahogyan azzal sem tudok egyetérteni <és megkérdőjelezem a szakmai felkészültségét annak, aki azt leírta>, hogy a tejföl „kizárólag ételkészítéshez használható fel”. 

Az Oldalas magazin főszerkesztőjeként, a közétkeztetési rendelettel kapcsolatban számtalan olyan kérdés felmerül bennem, amelyekre szeretném, ha az ellenőrző hatóság és a döntéshozók részéről választ adnának. Ezért elküldtem kérdéseimet a Emberi Erőforrások Minisztériumának és az ÁNTSZ-nek. Ígéret szerint a jövő hétre várhatjuk a válaszukat, amint válasz érkezik, azt természetesen azonnal megosztjuk veletek.

 

A kérdéseim a következők voltak:

 

Tudtommal a rendelet január elsejével kerül bevezetésre, és minden közétkeztetésben dolgozóra egyformán, kötelező érvényű lesz. Ezt meg tudják erősíteni?

 

A közétkeztetési rendeletet milyen szakmai munkacsoport hozta létre? Megkérdezték a szakmai szervezeteket véleményét az adott kérdésekről?

 

A rendelet számos kérdésben szabályoz. Olyanokban, mint a só fogyasztás. Ezt a felhasznált alapanyagokban lévőkhöz is köti. Így egyértelmű a kérdésem, hogy a közétkeztetők, honnan fogják tudni, hogy a felhasznált tételekben, például, a lecsókolbászban, vagy párizsiban valójában mennyi só van? Ezt a gyártók kötelesek lesznek feltüntetni? Ezt ellenőrizni is fogják, ha igen milyen táblázat alapján? Továbbá, ha a gyártók fel is tüntetik a termékük sótartalmát, viszont az fedezi a napi só bevitelt, akkor megváltoztatják-e az Élelmiszer törvényt (Melyben egyértelműen le van írva a felvágottakra és a vörös árukra vonatkozó sótartalom.), hogy, ne merítse ki a napi só bevitelt, már a reggeli sótartalma?

 

Például a tejföl felhasználását is szabályozza a rendelet. A szöveg szerint az „kizárólag ételkészítéshez használható fel”. Akkor innentől temessük a túrós csuszát? – ugyanis annál, nem csak ételkészítéshez, hanem a tálaláshoz is használjuk a tejfölt, amit ezen túl már nem lehetne a rendelet szerint. Erről mi a véleményük?

 

Szabályozza továbbá a tejfogyasztást a kalciumbevitellel indokolva. A kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy a tej érzékenyek, vagy az intoleránsak étrendjében a kalciumbevitelt mivel tudják majd pótolni?

 

A 23%-nál magasabb zsírtartalmú termékeket tiltja a rendelet. Ennek értelmében a téli szalámi, vagy a hagyományosan hungarikumnak számító kolbászt nem lehet többé a közétkeztetésben felhasználni?

 

A magyar találékonyságból kiindulva, hogyan tudják azt ellenőrizni, hogy a közétkeztetésben evők a sótartók betiltása ellenére, ne otthonról hozott sóval pótolják az ételek sótartalmát?

 

Továbbá szeretném, ha választ adnának arra, hogy a tápanyagszámítást a kidolgozók és döntéshozók, milyen tápanyag számítási táblázat alapján szeretnék kiszámíttatni? Mi lesz az etalon, milyen táblázat szerint kellene ezek után kiszámítaniuk az azt alkalmazóknak? Tudtommal a jelenleg rendelkezésükre álló és etalonnak számító tápanyagtáblázat, megközelítőleg 50 éves. Ez a táblázat az eltelt idő, és megváltozott alapanyagaink alapján a tápértékekre vonatkozóan egész biztosan nem helytálló. Ha van új, akkor azt hol érhetik el a közétkeztetők?

 

Mennyire fogják az ellenőrzést szigorúan venni? Milyen gyakran ellenőriznek, és hogyan tudják majd a rendelet szerinti 10 napos étrendet leellenőrizni? 10 napon keresztül fogják venni a mintákat az ellenőrzések során?

 

Miben tudják segíteni a közétkeztetésben dolgozókat, hogy a rendeletet megértsék, és az átállásukat megkönnyítsék?

 

Kívánnak-e kommunikációs kampányt indítani a szülők felé, melyben felhívják a figyelmet az előírások megváltozására, hogy azok ne a közétkeztető cégeket okolják, ha a rendelet által a sótlanabb, vagy ízetlenebb étel a gyerekeknek nem fog kelleni? Ne adj’ Isten mi a teendő, ha emiatt felmondanak szerződéseket?

 

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Magyarország étele 2023 elődöntő, egy titkos összetevővel

Tizenkét csapat jutott tovább és két tartalékot is megnevezett a zsűri a Magyarország étel…