Átólzéig Elküldtük kérdéseinket: Terítéken a tervezetten januártól bevezetésre kerülő EMMI rendelet Szerkesztő : Asztalos István Közzétéve: 2014-12-12 10 perc átlagos olvasási idő 0 1,027 Oszd meg Facebook Oszd meg Twitter Oszd meg Google+ Oszd meg Reddit Oszd meg Pinterest Oszd meg Linkedin Oszd meg Tumblr Elküldtük kérdéseinket: Terítéken a tervezetten januártól bevezetésre kerülő EMMI rendelet A közétkeztetési rendeletet, már csupán első átolvasás után is elhamarkodottnak, elhibázottnak, és kockázatosnak minősíteném. (Éppen úgy, mint annak idején a minta menza programot.) Még akkor is, ha bevallottan nem vagyok ugyan a szakértője ágazatnak, de vendéglátós múlttal azt megítélhetem, hogy például a mártások esetében a 2-2,5 dl/fő/adag, nem lehet valami életszerű, megfelelő számítási érték. Mint ahogyan azzal sem tudok egyetérteni <és megkérdőjelezem a szakmai felkészültségét annak, aki azt leírta>, hogy a tejföl „kizárólag ételkészítéshez használható fel”. Az Oldalas magazin főszerkesztőjeként, a közétkeztetési rendelettel kapcsolatban számtalan olyan kérdés felmerül bennem, amelyekre szeretném, ha az ellenőrző hatóság és a döntéshozók részéről választ adnának. Ezért elküldtem kérdéseimet a Emberi Erőforrások Minisztériumának és az ÁNTSZ-nek. Ígéret szerint a jövő hétre várhatjuk a válaszukat, amint válasz érkezik, azt természetesen azonnal megosztjuk veletek. A kérdéseim a következők voltak: Tudtommal a rendelet január elsejével kerül bevezetésre, és minden közétkeztetésben dolgozóra egyformán, kötelező érvényű lesz. Ezt meg tudják erősíteni? A közétkeztetési rendeletet milyen szakmai munkacsoport hozta létre? Megkérdezték a szakmai szervezeteket véleményét az adott kérdésekről? A rendelet számos kérdésben szabályoz. Olyanokban, mint a só fogyasztás. Ezt a felhasznált alapanyagokban lévőkhöz is köti. Így egyértelmű a kérdésem, hogy a közétkeztetők, honnan fogják tudni, hogy a felhasznált tételekben, például, a lecsókolbászban, vagy párizsiban valójában mennyi só van? Ezt a gyártók kötelesek lesznek feltüntetni? Ezt ellenőrizni is fogják, ha igen milyen táblázat alapján? Továbbá, ha a gyártók fel is tüntetik a termékük sótartalmát, viszont az fedezi a napi só bevitelt, akkor megváltoztatják-e az Élelmiszer törvényt (Melyben egyértelműen le van írva a felvágottakra és a vörös árukra vonatkozó sótartalom.), hogy, ne merítse ki a napi só bevitelt, már a reggeli sótartalma? Például a tejföl felhasználását is szabályozza a rendelet. A szöveg szerint az „kizárólag ételkészítéshez használható fel”. Akkor innentől temessük a túrós csuszát? – ugyanis annál, nem csak ételkészítéshez, hanem a tálaláshoz is használjuk a tejfölt, amit ezen túl már nem lehetne a rendelet szerint. Erről mi a véleményük? Szabályozza továbbá a tejfogyasztást a kalciumbevitellel indokolva. A kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy a tej érzékenyek, vagy az intoleránsak étrendjében a kalciumbevitelt mivel tudják majd pótolni? A 23%-nál magasabb zsírtartalmú termékeket tiltja a rendelet. Ennek értelmében a téli szalámi, vagy a hagyományosan hungarikumnak számító kolbászt nem lehet többé a közétkeztetésben felhasználni? A magyar találékonyságból kiindulva, hogyan tudják azt ellenőrizni, hogy a közétkeztetésben evők a sótartók betiltása ellenére, ne otthonról hozott sóval pótolják az ételek sótartalmát? Továbbá szeretném, ha választ adnának arra, hogy a tápanyagszámítást a kidolgozók és döntéshozók, milyen tápanyag számítási táblázat alapján szeretnék kiszámíttatni? Mi lesz az etalon, milyen táblázat szerint kellene ezek után kiszámítaniuk az azt alkalmazóknak? Tudtommal a jelenleg rendelkezésükre álló és etalonnak számító tápanyagtáblázat, megközelítőleg 50 éves. Ez a táblázat az eltelt idő, és megváltozott alapanyagaink alapján a tápértékekre vonatkozóan egész biztosan nem helytálló. Ha van új, akkor azt hol érhetik el a közétkeztetők? Mennyire fogják az ellenőrzést szigorúan venni? Milyen gyakran ellenőriznek, és hogyan tudják majd a rendelet szerinti 10 napos étrendet leellenőrizni? 10 napon keresztül fogják venni a mintákat az ellenőrzések során? Miben tudják segíteni a közétkeztetésben dolgozókat, hogy a rendeletet megértsék, és az átállásukat megkönnyítsék? Kívánnak-e kommunikációs kampányt indítani a szülők felé, melyben felhívják a figyelmet az előírások megváltozására, hogy azok ne a közétkeztető cégeket okolják, ha a rendelet által a sótlanabb, vagy ízetlenebb étel a gyerekeknek nem fog kelleni? Ne adj’ Isten mi a teendő, ha emiatt felmondanak szerződéseket?
Hrúz Mária konyhájában főzték meg Petőfi kedvenceit Szalkszentmárton fontos helyett foglal el Petőfi életében: apja egy időben itt bérelt vendégfogadót és …
Tökéletes halloween-i vendégváró receptek Ma már hazánkban is egyre jobban elfogadott, hogy október végén az őszi faleveles dekorációk …
Mire figyeljünk a fűtési szezonban? A hűvösebb idő beköszöntével egyre több lakásban kezdenek el fűteni. A megfelelő szellőztetésre azonban …
Nébih: biztonságosak a „húsvéti sonkák” A Szupermenta legújabb terméktesztjén a húsvét egyik sláger termékét, a sonkákat vizsgálták a Nemzeti …