Eddig kétszáz hazai és külhoni közösség csatlakozott a Petőfi körtefája programhoz

Már kétszáz hazai és külhoni közösség csatlakozott a Petőfi körtefája programhoz – közölte a Magyar Kultúráért Alapítvány vasárnap az MTI-vel.

    A közlemény szerint a Kovács Gyula pomológus által létrehozott Tündérkertben továbboltott Petőfi-körtefa oltványok a Kárpát-medence magyarságának összetartozását erősítik.

    A legenda szerint 174 éve Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte. Másnap elindult a segesvári csatába, ahonnan többé nem tért vissza. „A körtefa – ami állítólag utoljára látta verset írni a költőt – kipusztult, de a helybéliek megőrizték a fát, és a róla vett oltványról újratelepítették” – írták a közleményben.

    Az alapítvány ismertetése szerint Petőfi körtefája sokakat foglalkoztatott az idők során. Kovács Gyula pomológus, aki összegyűjtötte az őshonos fajtákat, a nagykedei fáról vitt oltványt porszombati Tündérkertjébe, majd juttatta el a Magyar Kultúráért Alapítványhoz.

    Az eredeti fáról újraszaporított oltványokat mostanra kétszáz hazai és külhoni helyszínen gondozzák az alapítvány Petőfi körtefája felhívásához csatlakozó magyar közösségek. A programban résztvevők összegyűjtötték a saját falujuk, régiójuk legjellemzőbb gyümölcsfáit, illetve az ehhez kapcsolható néprajzi örökséget is.

    „Ezáltal kétszáz Kárpát-medencei magyar közösség vált Petőfi körtefájának őrzőjévé, a Tündérkerti örökség aktív művelőjévé és elevenítette fel saját népi hagyatékát a Petőfi-bicentenárium évében” – írták.

    Kovács Gyula pomológus az őshonos gyümölcsfajták megmentésére szerte a Kárpát-medencében létrehozott Tündérkert-hálózat életrehívója az 1990-es években kezdett tudatosan ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Jelenleg több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 gyümölcsfajtát őriz. Ezzel Európa legnagyobb, egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre – olvasható a közleményben.

    A tájékoztatás szerint a Tündérkert-mozgalom atyja a Magyar Kultúra Podcastok-csatorna Talpig magyar című műsorában elmondta, amikor elkezdte a gyűjtést, nemcsak a gyümölcsészeti örökség megőrzése volt a célja, hanem a gasztronómiai, a népi gyógyászatban felhalmozott tudás újra köztudatba emelése, a magyar kultúra értékeinek megismertetése.

    „Egy nép addig marad meg, amíg a saját kultúráját meg tudja őrizni. Az a feladatunk, hogy minél több ember szemét felnyissuk erre az örökségre. A Tündérkertek apró epizódok ebben” – idézték a közleményben Kovács Gyula Makovecz-díjas pomológus podcastban elmondott szavait.

OPH/Pixabay

• Megvannak a Tisza-tó első hivatalos borai – két bor, amely egy egész térséget képvisel
• A dolgozók 94 százaléka fáradtsággal küzd, mégis csak minden hatodik kér munkahelyi segítséget
• Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt
• Szakmai vita bontakozot ki az NTAK kivezetését szolgáló petíció okán
• Petíció indult az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének megszüntetéséért