Kezdődik az országos körteszüret

Magyarországon évente 23 és 28 ezer tonna között termett körte az elmúlt esztendőkben. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, Csizmadia György elmondta: az idén hiány lehet körtéből a tavaszi fagy, valamint a nyári jégkárok miatt – írja a Magyar Hírlap.

Csengő Miklós sárospataki körtetermesztő a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: a Bodrogközben több fajta termés kiesése negyven-ötven százalékra tehető a fagy- és jégkárok miatt, de Zalában, egyes ültetvényeken például kilencvenszázalékos terméskieséssel kalkuláltak, és Szatmárban is jelentős gondot okozott a kedvezőtlen időjárás.

A körte macerás és kényes gyümölcs, számos kártevő megtámadja, például a körtelevélbolha, amely a leveleket szívogatja, majd mézharmatot termel, ami eladhatatlanná teszi a gyümölcsöt. Csak az első osztályú, érett körte adható el, zölden szedik, és hét–tíz nap kell az utóéréséhez. Csengő hangsúlyozta: ezen a héten kezdődik a vilmoskörte szedése, a termés akár negyven tonna is lehet hektáronként. Egyébként a piros vilmoskörte kitűnő pálinka-alapanyagnak számít, és gyümölcslevelet is készítenek belőle. A sárospataki körtetermesztő megjegyezte: a körte árát nagyban befolyásolja a fizetőképes kereslet. A 350-400 forintos jelenlegi kilónkénti piaci ár alig harmadát kapja meg a termesztő a felvásárláskor. Hazánkba főként februárban importálnak körtét: Olaszországból, Hollandiából és Belgiumból, ezek az országok az Európai Unió legnagyobb körtetermesztői. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a behozatal mintegy kétezer tonnát jelent évente. A magyar export Ausztriába, Szlovákiába, Romániába, Németországba, Finnországba és a skandináv államokba irányul.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének az adatai szerint elérte a 25 millió tonnát a világ körtetermése. Ázsiának ebből 78 százalékos a részesedése, Európának pedig 12 százalék.

OPH/Pixabay