Ajánló Átólzéig Kultúra Utazás Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt Szerkesztő : Asztalos István Közzétéve: 2026-07-31 10 perc átlagos olvasási idő 0 269 Oszd meg Facebook Oszd meg Twitter Oszd meg Google+ Oszd meg Reddit Oszd meg Pinterest Oszd meg Linkedin Oszd meg Tumblr A kép csak illusztráció! Országos összefogás és régen nem látott nyílt szakmai vita indult az NTAK-ról és a turizmusfejlesztési hozzájárulásról. Mindössze két nap alatt már több mint 260 vendéglátó vállalkozás írta alá az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete által kezdeményezett petíciót, amely az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének felülvizsgálatát, valamint a jelenleg 2 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás rendszerének újragondolását kezdeményezi. Az aláírások gyors gyarapodása arra utal, hogy a kezdeményezés olyan kérdéseket érint, amelyek a vendéglátó szakma jelentős részét foglalkoztatják. A petíció nyomán az elmúlt napokban élénk szakmai vita bontakozott ki a közösségi oldalakon, amelyben vendéglátósok, tanácsadók és más szakemberek is megfogalmazták álláspontjukat. A hozzászólások alapján az egyik fő vitapont az NTAK szerepe. Többen úgy vélik, hogy az aggregált adatok értékes segítséget nyújthatnak a piaci trendek elemzésében, a térségi összehasonlításokban és a fogyasztói szokások változásának nyomon követésében. Véleményük szerint ezek az információk egy modern vállalkozás számára fontos döntéstámogató eszközök lehetnek. Mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy egy vendéglátóhely működtetéséhez szükséges döntések döntő többsége ma is meghozható a saját éttermi rendszer, a pénztárgép, a könyvelési adatok és a napi üzleti tapasztalat alapján. Többen úgy látják, hogy a szakmai fejlődéshez nem feltétlenül szükséges minden vállalkozás számára kötelező, napi szintű adatszolgáltatás, hiszen a piackutatás, az önkéntes adatmegosztás és a szakmai együttműködések is alkalmasak lehetnek hasonló célok elérésére. A petíció azonban nem kizárólag az NTAK-ról szól. Legalább ekkora hangsúlyt kap benne a turizmusfejlesztési hozzájárulás kérdése, amelyet jelenleg minden érintett vendéglátó vállalkozásnak meg kell fizetnie. A hozzájárulás mértéke ugyan 2026 elején 4 százalékról 2 százalékra csökkent, a vállalkozások számára azonban továbbra is jelentős kiadást jelent: sok kisebb vendéglátóhely esetében éves szinten több százezer, nagyobb forgalmú éttermeknél pedig akár több millió forintos kötelezettségről beszélhetünk. A kezdeményezők szerint ugyanakkor a kérdés nem csupán az, hogy mekkora a hozzájárulás mértéke, hanem az is, hogy a befizetett források milyen elvek szerint kerülnek felhasználásra. A szakmában sokan úgy érzik, hogy miközben ezt a hozzájárulást az ország minden érintett vendéglátó vállalkozása megfizeti, annak eredménye elsősorban a kiemelt turisztikai desztinációkban érzékelhető. Magyarország azonban nem kizárólag Budapestből, a Balatonból vagy néhány kiemelt térségből áll. Az ország számos olyan településén működnek vendéglátó vállalkozások, amelyek ugyanúgy munkahelyeket teremtenek, adót fizetnek és hozzájárulnak a hazai turizmus működéséhez, mégis kevésbé érzékelik, hogy a befizetett forrásokból saját térségük is részesülne. A turizmusfejlesztési hozzájárulást ugyanis nem a desztinációk fizetik be, hanem maguk a vállalkozások – függetlenül attól, hogy egy világörökségi helyszínen, egy balatoni üdülővárosban vagy egy kis vidéki településen működnek. A petíció egyik legfontosabb javaslata ezért az, hogy induljon szakmai egyeztetés a turizmusfejlesztési hozzájárulás felhasználásának átláthatóbbá és igazságosabbá tételéről. A kezdeményezők szerint érdemes lenne olyan rendszert kialakítani, amelyben a befizetett összegek nagyobb arányban szolgálják a helyi és regionális fejlesztéseket, a szakmai képzéseket, a közösségi marketinget, valamint a vendéglátás versenyképességének erősítését, így nem csupán néhány kiemelt desztináció, hanem az ország egészének turizmusa profitálhatna belőlük. Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete szerint a magyar vendéglátás hosszú távú fejlődésének alapja elsősorban a szakmai tudás fejlesztése, az innováció és az együttműködés. Az egyesület évek óta szervez olyan szakmai programokat – köztük a Magyarország Étele® szakácsversenyt és a kapcsolódó rendezvényeket –, amelyek célja a tudásmegosztás, az új technológiák és alapanyagok bemutatása, valamint a vendéglátó szakemberek közötti együttműködés erősítése. A kezdeményezés nyomán kialakult vita ugyan eltérő szakmai álláspontokat hozott felszínre, abban azonban a legtöbb megszólaló egyetértett, hogy a vendéglátást érintő szabályozások és fejlesztési irányok kapcsán szükség van a nyílt szakmai párbeszédre. A petíció itt írható alá: https://www.peticiok.com/peticio_az_ntak_vendeglatoi_adatszolgaltatasi_kotelezettsegenek_megszunteteseert
Az IWG szerint eljött a Z generációs vezetők ideje: az MI felgyorsítja az új vezetőnemzedék felemelkedését
Hrúz Mária konyhájában főzték meg Petőfi kedvenceit Szalkszentmárton fontos helyett foglal el Petőfi életében: apja egy időben itt bérelt vendégfogadót és …
Tökéletes halloween-i vendégváró receptek Ma már hazánkban is egyre jobban elfogadott, hogy október végén az őszi faleveles dekorációk …
ITM: az ágazati bértámogatásban részesülők többsége a vendéglátásban dolgozik Az érintett munkavállalók közel 60 százaléka után a vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások igényeltek ágazati bértámogatást …
A magyarok kétharmada túlsúlyos Három magyar felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott – mondta Takács Hajnalka dietetikus az M1 …