Főoldal Hírek Ajánló Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt

Több mint 260 vendéglátó vállalkozás állt a petíció mögé két nap alatt

10 perc átlagos olvasási idő
0
269
 ehaccp_topbanner3.jpg

Országos összefogás és régen nem látott nyílt szakmai vita indult az NTAK-ról és a turizmusfejlesztési hozzájárulásról. Mindössze két nap alatt már több mint 260 vendéglátó vállalkozás írta alá az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete által kezdeményezett petíciót, amely az NTAK vendéglátói adatszolgáltatási kötelezettségének felülvizsgálatát, valamint a jelenleg 2 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás rendszerének újragondolását kezdeményezi.

 

Az aláírások gyors gyarapodása arra utal, hogy a kezdeményezés olyan kérdéseket érint, amelyek a vendéglátó szakma jelentős részét foglalkoztatják. A petíció nyomán az elmúlt napokban élénk szakmai vita bontakozott ki a közösségi oldalakon, amelyben vendéglátósok, tanácsadók és más szakemberek is megfogalmazták álláspontjukat.

A hozzászólások alapján az egyik fő vitapont az NTAK szerepe. Többen úgy vélik, hogy az aggregált adatok értékes segítséget nyújthatnak a piaci trendek elemzésében, a térségi összehasonlításokban és a fogyasztói szokások változásának nyomon követésében. Véleményük szerint ezek az információk egy modern vállalkozás számára fontos döntéstámogató eszközök lehetnek.

Mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy egy vendéglátóhely működtetéséhez szükséges döntések döntő többsége ma is meghozható a saját éttermi rendszer, a pénztárgép, a könyvelési adatok és a napi üzleti tapasztalat alapján. Többen úgy látják, hogy a szakmai fejlődéshez nem feltétlenül szükséges minden vállalkozás számára kötelező, napi szintű adatszolgáltatás, hiszen a piackutatás, az önkéntes adatmegosztás és a szakmai együttműködések is alkalmasak lehetnek hasonló célok elérésére.

A petíció azonban nem kizárólag az NTAK-ról szól. Legalább ekkora hangsúlyt kap benne a turizmusfejlesztési hozzájárulás kérdése, amelyet jelenleg minden érintett vendéglátó vállalkozásnak meg kell fizetnie. A hozzájárulás mértéke ugyan 2026 elején 4 százalékról 2 százalékra csökkent, a vállalkozások számára azonban továbbra is jelentős kiadást jelent: sok kisebb vendéglátóhely esetében éves szinten több százezer, nagyobb forgalmú éttermeknél pedig akár több millió forintos kötelezettségről beszélhetünk.

A kezdeményezők szerint ugyanakkor a kérdés nem csupán az, hogy mekkora a hozzájárulás mértéke, hanem az is, hogy a befizetett források milyen elvek szerint kerülnek felhasználásra. A szakmában sokan úgy érzik, hogy miközben ezt a hozzájárulást az ország minden érintett vendéglátó vállalkozása megfizeti, annak eredménye elsősorban a kiemelt turisztikai desztinációkban érzékelhető.

Magyarország azonban nem kizárólag Budapestből, a Balatonból vagy néhány kiemelt térségből áll. Az ország számos olyan településén működnek vendéglátó vállalkozások, amelyek ugyanúgy munkahelyeket teremtenek, adót fizetnek és hozzájárulnak a hazai turizmus működéséhez, mégis kevésbé érzékelik, hogy a befizetett forrásokból saját térségük is részesülne. A turizmusfejlesztési hozzájárulást ugyanis nem a desztinációk fizetik be, hanem maguk a vállalkozások – függetlenül attól, hogy egy világörökségi helyszínen, egy balatoni üdülővárosban vagy egy kis vidéki településen működnek.

A petíció egyik legfontosabb javaslata ezért az, hogy induljon szakmai egyeztetés a turizmusfejlesztési hozzájárulás felhasználásának átláthatóbbá és igazságosabbá tételéről. A kezdeményezők szerint érdemes lenne olyan rendszert kialakítani, amelyben a befizetett összegek nagyobb arányban szolgálják a helyi és regionális fejlesztéseket, a szakmai képzéseket, a közösségi marketinget, valamint a vendéglátás versenyképességének erősítését, így nem csupán néhány kiemelt desztináció, hanem az ország egészének turizmusa profitálhatna belőlük.

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete szerint a magyar vendéglátás hosszú távú fejlődésének alapja elsősorban a szakmai tudás fejlesztése, az innováció és az együttműködés. Az egyesület évek óta szervez olyan szakmai programokat – köztük a Magyarország Étele® szakácsversenyt és a kapcsolódó rendezvényeket –, amelyek célja a tudásmegosztás, az új technológiák és alapanyagok bemutatása, valamint a vendéglátó szakemberek közötti együttműködés erősítése.

A kezdeményezés nyomán kialakult vita ugyan eltérő szakmai álláspontokat hozott felszínre, abban azonban a legtöbb megszólaló egyetértett, hogy a vendéglátást érintő szabályozások és fejlesztési irányok kapcsán szükség van a nyílt szakmai párbeszédre.

 

A petíció itt írható alá:

https://www.peticiok.com/peticio_az_ntak_vendeglatoi_adatszolgaltatasi_kotelezettsegenek_megszunteteseert

 

 

 

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Ajánló

Cikk ajánló

Több dolgozó, változatlan forgalom: a szakértelem hiányáról is beszélnünk kell

Miért foglalkozunk a vendéglátás munkaerőigényével akkor, amikor a vállalkozások számára a…