Sokan pazarolnak, de még többen éheznek

Rengeteg ételt pazarlunk el a világ minden táján napról napra: ennek nemcsak etikai, de gazdasági súlya is van, hiszen minden kidobott falattal a szemétbe kerülnek azok az erőforrások is, amelyeket előállításukhoz felhasználtunk. Hazánkban alig 2000 tonna élelmiszer kerül asztalra a feleslegből.

Az „Esélyt az ételnek” mozgalom keretében csütörtökön Budapest a 23. város volt, amelyikben ötezer ember jóllakatására főztek olyan élelmiszerekből, melyek egyébként a szemétbe kerültek volna.

Az ötezer adagos gulyást a Magyar Élelmiszerbank telephelyén főzték, majd a város több pontján osztották ki. Cseh Balázs, az Élelmiszerbank vezetője a helyszínen elmondta: ha a világ országainak sorába illesztenénk be azt a szén-dioxid-mennyiséget, amely az elpazarolt ételek előállításához volt szükséges, akkor Amerika és Kína után az élelmiszer-pazarlás lenne a harmadik legnagyobb kibocsátó. Itthon 3,5 millió tonna szén-dioxidot pazarlunk el így évi 1,8 millió tonna élelmiszer-felesleggel, melyből 2000 tonnát hasznosítanak.

Az eseményen részt vett Dominika Jarosz, a „Feeding the 5000” nemzetközi mozgalom globális kampánymenedzsere is. Elmondása szerint egyszerű és ízletes módja is van a pazarlás megszüntetésének: meg kell enni a megtermelt ételt. Franciaországban például törvényben tiltják a szupermarketek számára, hogy élelmiszert dobjanak ki, ám említett további példákat is. A Disco Soup mozgalom 2012-ben indult, és mára világméretűvé vált: a nyitott eseményeken bulihangulatban, zenére készítenek a résztvevők levest élelmiszer-feleslegből. Olyan országokat is érint a pazarlás, mint Kenya, ahol az Európába szánt élelmiszerek 20–40 százalékát esztétikai okokból ki kellett dobniuk. Csak azzal, hogy nagy európai kereskedőket rávettünk, hogy a zöldbabnak csak az egyik végét vágassák le, 11 százalék extra profitot hoztunk a kenyaiaknak – mondta Jarosz.

Véleménye szerint mindenki tehet a pazarlás ellen, de a hipermarketek a beszállítói láncra is tudnak hatni. Előfordul, hogy az utolsó pillanatban mondanak le rendeléseket, vagy extrém esztétikai igényeik vannak, ami rengeteg élelmiszer-hulladékot eredményez – mondta Jarosz. A szakember szerint megfelelő erőfeszítésekkel az élelmiszer-felesleg 99 százaléka hasznosítható lenne.

MTI/Pixabay