Sok cukorbeteg vesz részt gyógyszerkísérletben

Éves szinten körülbelül húszezer fő szerepel klinikai vizsgálatokban, közülük sok a cukorbeteg. A résztvevők úttörőként, biztonságos keretek között próbálhatnak ki új készítményeket, vehetnek részt olyan korszerű terápiákban, amelyek csak néhány év múlva lennének elérhetők – olvasható a hirado.hu-n.

Egy friss, csaknem ezer fő bevonásával készített felmérésben elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a megkérdezettek hallottak-e már a klinikai gyógyszervizsgálatról és részt vennének-e egy ilyen kutatásban.

Az eredmény szerint a megkérdezettek mindenképp hajlandók voltak arra, hogy megismételjenek velük egy klinikai vizsgálatot. Körülbelül 90 százalékuk újra részt venne benne. Ahhoz, hogy valaki ismét megtehesse ezt, fontos, hogy megbízzon a kutatást végzőkben, és pontosan tudja, milyen folyamatban vesz részt, és mi vár rá.

Nyéky Tamás, a klinikai kutatásokra szakosodott Synexus orvosszakmai vezetője azt mondja, a megkérdezettek 40 százaléka az esetleges mellékhatásoktól, 13 százaléka az ismeretlen gyógyszerhasználattól félt. Ezeket a kérdéseket, félelmeket részletesen tisztázzák, a betegekkel ismertetik a protokollt, a gyógyszereket, a vizsgálat során minden kérdésükre választ adnak.

Ha a páciens úgy dönt, részt vesz a vizsgálatban, akkor összeállítanak számára egy egyszerű kezelési tervet, amit követni kell. A vizsgált személy állapotát a szakorvosok a vizsgálat egésze alatt ellenőrzik. Fontos, hogy a beteg ezeknek tudatában vállalja a vizsgálatot, de bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja a részvételét.

Sok cukorbeteg jelentkezik

Éves szinten körülbelül húszezer fő szerepel klinikai vizsgálatokban, közülük sok a cukorbeteg, mert ez – társbetegségekkel együtt – a belgyógyászat egyik kiemelt területének számít. Nyéky Tamás azt mondja, ezek is azok közé a kutatási területek közé tartoznak, amelyeket fejlesztve a betegek életminőségében ugrásszerű változást eredményezhet egy jól megválasztott új gyógyszer vagy terápia.

Gyógyszerek esetében a klinikai vizsgálatok négy fázisból állnak, az első lépésben egy viszonylag kis létszámú, egészséges emberpopulációnak adják a készítményt, és úgy vizsgálják a hatásokat – ismertette Nyéky Tamás.

Ezek a vizsgálatok aztán tovább specializálódnak, a patikába kerülés előtti harmadik és negyedik fázisban pedig márkifejezetten nagyszámú betegpopuláció számára válik elérhetővé a gyógyszer,

itt már célzottan vizsgálják az esetlegesen fellépő ritka mellékhatásokat, a hosszú távú hatásosságot és biztonságosságot. A szakember azt mondja, jelenleg is zajlanak olyan speciális klinikai vizsgálatok, amelyekben a célcsoport egyedisége miatt a világon több mint 10 ezer ember vesz részt.

A kiválasztás hosszú és bonyolult folyamat

Amikor valaki úgy dönt, hogy klinikai vizsgálatban vesz részt, első lépésben természetesen teljes körű orvosi kivizsgáláson esik át, ez alapján dől el, a beteg alkalmas-e a jelenleg folyó klinikai vizsgálatok bármelyikére. Ez egy rendkívül kiterjedt és bonyolult folyamat, hiszen sok beválasztási és kizárási kritérium van, amelynek pró és kontra meg kell felelni azért, hogy egy adott beteg bekerülhessen a rendszerbe.

Nemcsak a gyógyszereket, hanem a betegek éppen zajló terápiáját is vizsgálják, így könnyen elképzelhető, hogy egy adott beteg egy sokkal korszerűbb, számára megfelelőbb kezelést kaphat az új ismeretek tükrében. Jelenleg olyan betegségeket – és rájuk vonatkozó terápiákat, gyógyszereket – tesztelnek, amelyek a nemzetközi kutatások célkeresztjében vannak, ilyen betegségnek számít például a májelzsírosodás (nem alkoholos zsírmáj), amelynek kezelése napjainkban világviszonylatban sem igazán korszerűen megoldott – mondta Nyéky Tamás.

Ez óriási kutatási területnek számít, és a vizsgálatok során olyan készítmények kerülhetnek forgalomba, amelyekmár egy év után kedvező eredményeket hozhatnak a gyógyításban.

Nyéky Tamás szerint ezek a klinikai vizsgálatok azért kiemelkedően fontosak, mert résztvevőik úttörőként, biztonságos keretek között próbálhatnak ki új készítményeket, vehetnek részt olyan korszerű terápiákban, amelyek csak néhány év múlva lennének elérhetők.

A csaknem ezer – negyven év fölötti, jelenleg is beteg vagy panaszokkal élő – fő bevonásával készült felmérésből az is kiderült, hogya megkérdezettek csaknem 79 százaléka ki is próbálná az új készítményeket és terápiákat,

amennyiben nagyobb esélyt láthatnának a gyógyulásra. Elmondható az is, hogy a válaszadókat az önzetlenség is motiválja, a megkérdezettek 88 százaléka belevágna a vizsgálatokba, ha ezzel hozzájárulnak egy sikeres terápia kifejlesztéséhez.

Nemcsak új, de már meglévő készítményeket is tesztelnek

A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István is azt erősítette meg, hogy egy-egy ilyen vizsgálatból a beteg nem személyesen profitál, de azzal, hogy aláveti magát egy beavatkozásnak, saját tapasztalatán keresztül ő is és az egész társadalom pozitív eredményekhez jut. Azonban nemcsak olyan klinikai vizsgálatokat végeznek, amelyek új gyógyszereket, terápiákat vizsgálnak, hanem a meglévő készítményeket is nyomon követik és ellenőrzik – ugyanolyan pontossággal, mintha új készítményről lenne szó – hangsúlyozta Éger István.

Új gyógyszer kipróbálásakor a beteg nem tudja, hogy hatóanyagot vagy ugyanolyan megjelenésű és csomagolású placebót kap, mert ez a kettős vak kontroll a biztosítéka annak, hogy a vizsgálat alatt nem befolyásolják a pácienst, és csak a valódi eredményeket értékelik.

OPH/Hirado.hu/Pixabay

• Szalonna nélkül, túrós csuszából készít csokoládét a magyar desszertséf
• Négy lépés cégeknek a higiéniai hulladék csökkentésére
• Újabb étteremmel bővíti vendéglátóipari portfólióját a Mészáros Csoport
• Folytatódtak az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének workshopjai
• Megnyitották a teljes 1-es pályát az eplényi síarénában