Nő az igény az alternatív fehérjeforrások felhasználására

Jelenleg több mint 2000 ehető rovarfajt ismerünk. A leggyakrabban bogarak, hernyók, hangyák, méhek, darazsak és termeszek fogyaszthatók.

A közlemény szerint első alkalommal tartott Rovaripari konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara a rovarok magyar piaci felhasználhatóságának módjairól február 23-án, Budapesten. A konferencia célja, hogy platformot nyújtson a magyarországi szakértők, ipari szereplők és érdeklődők számára az egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapó, rovarokat hasznosítani tudó agrárszegmensek megismerésére.

Napjainkban egyre nő az igény a gazdasági állatok takarmányozásában az alternatív fehérjeforrások felhasználása iránt a hagyományos fehérjeforrások kiváltására. Jelenleg több mint 2000 ehető rovarfajt ismerünk. Ezek közül a leggyakrabban bogarak, hernyók, hangyák, méhek, darazsak és termeszek fogyaszthatók, szinte bármelyik fejlődési szakaszukban.

A Fehérjekinyerés céljára engedélyezett rovarok közül leginkább ismert a fekete katonalégy lárvája, amelynek felhasználásával az extrahált szójadara 25%-a, míg a szójapogácsa 50%-a kiváltható. A házi tücsökből előállított fehérje is kiváló alternatív forrás, mert nyersfehérje tartalma 62%. Aminosav-összetétele azonban a baromfi és sertés számára nem kielégítő, ezért alkalmazása során aminosav-kiegészítés szükséges – hangsúlyozta Mézes Miklós akadémikus, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar munkatársa „A rovarfehérje felhasználásának lehetőségei a gazdasági állatok takarmányozásában” címet viselő előadásában.

A célunk, hogy olyan termékeket állítsunk elő, amelyek tápérték-összetétele kedvezőbb, magasabb fehérjetartalommal, jobb zsírsavösszetétellel rendelkezzenek, így segítve számos betegség kialakulási kockázatának csökkentését. Ezt por vagy darálmány formájában való felhasználással érhetjük el a legkönnyebben – hívta fel a figyelmet Gere Attila, a SZIE Élelmiszertudományi Karának munkatársa „Az entomofágia fogyasztói megítélése. Gátak és lehetőségek” című bemutatójában. Ipari jelentősége lehet a különböző rovarok már létező technológiákkal történő, célszerű elkészítési paraméterei meghatározásának, hiszen a technológiák adottak, csak az alapanyag újszerű. Az ipari feldolgozás biztosíthat olyan termékeket, melyek nem látható formában, vagy akár értékes alkotóira bontva, értéknövelt és a fogyasztók által kedvelt formát ölthetnek – emelte ki prezentációjában Pintér Richárd, a SZIE-ÉTK doktorandusz hallgatója.