Ajánló

Magyarország étele 2025 középdöntő: a gasztronómiánk kulturális örökségünk

Szerkesztő : Asztalos István

Közzétéve: 2025-02-10

10 perc átlagos olvasási idő

152

A gasztronómia kulturális örökségünk, melyet kötelességünk megőrizni, majd átadni azt a jövő magyar konyha művelői részére

– hangsúlyozta Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke szombaton Szolnokon, a „Magyarország étele 2025” elnevezésű élőmunkás, melegkonyhai szakácsverseny elődöntőjének eredményhirdetésén.

A versenyt az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (Séfklub), a Szolnoki Szakképzési Centrum és a Debreceni Egyetem rendezi, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága közreműködésével.

A verseny célja, hogy az ételcsodákon keresztül hirdessék gasztronómiánk változatosságát és sokszínűségét, egyúttal megerősítsék nemzeti összetartozásunkat is. Továbbá, hogy 60 évnyi kihagyás után is szülessenek újra magyar ételek.

A szervezők közlése szerint a népszerűsítő munka révén ezek az ételek nem csak különleges éttermek étlapjain is megjelennek majd.

Asztalos István az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke a Szolnoki SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskolában tartott eseményen elmondta: a kiváló minőségű hazai termékek felhasználása színesíti gasztronómiánkat, annak élményét gazdagítja, és hozzájárul a helyi gazdaság támogatásához, valamint az egészséges táplálkozási szokások kialakításához és népszerűsítéséhez.

Elmondása szerint az „ahány ház annyi szokás” mondás is azt tükrözi, hogy „hagyományunk végtelen variációval bíró művészet, mely mindennapi szükségletünk” amit megőrizni, majd átadni kötelességünk. A jövő generációinak is szüksége van arra, hogy saját kultúránkat megismerjék, megértsék annak felépítését, majd abból építkezve, a multikulturális gasztronómia világában is megtartsák a Kárpát-medence hagyományait és nemzeti kultúránkat – mondta.

Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Önkormányzat elnöke üdvözölte, hogy már második alkalommal rendezik meg a versenyt a városban. Ezen kívül arról is beszélt, hogy Szolnokon mindig is nagy hagyományai voltak a gasztronómiai képzésnek. A vendéglátás, a turizmus, az idegenforgalom a vármegye egyik legfőbb kitörési lehetősége.

Elmondta, hogy ezeken a rendezvényeken a magyar konyha művelői újra és újra bebizonyítják a hazai termékek felhasználhatóságát és értékállóságát, legyen szó akár nemzetközi színtéren való megjelenésükről, akár egy vidéki vendéglátóhelyen történő megjelenítésről.

Elmondta még, örömmel fogadta, hogy a Kunság témát választották a szervezők, az pedig külön öröm számára, hogy ilyen merész alapanyaghoz, mint a Juh és bárányhúshoz hozzá mertek nyúlni a versenyen.

Kalmár Andrea, a Szolnoki Szakképzési Centrum Főigazgatója elmondta, büszkeség számukra, hogy a rendezvény szervezőivé váltak. Örömmel fogadnak minden olyan kezdeményezést, amely a kollégák és a diákok fejlődését, szakmai tudásának bővítését szolgálja. Az pedig külön kihívás számukra, hogy az április 26-27-én megrendezendő kétnapos rendezvény sikerrel valósuljon meg.

A középdöntő során a Kis-Kun pusztai báránypecsenye bizonyult a legjobbnak

Az elődöntőben – a versenykiírásnak megfelelően – a csapatok otthon készítették el a versenyételeiket, amelyeket a helyszínen, a befejező műveleteket elvégezve kellett tálalniuk. Az április 26-27-én megrendezendő döntőben, amelyet a Debreceni Egyetem Szolnok Campusán rendeznek majd, az elődöntőben tizenhat csapat jutott tovább.

A nap legjobbja, így a középdöntő első helyezett étele a „Kiskun pusztai báránypecsenye” lett, mely konfitált préselt bárány csülök, langyos vargánya zselé spirállal, savanyított zöldségekkel, zöldséges bárány hússal töltött tésztával, kapros juhtúrós tejföllel, rozmaringos pecsenyelével, cékla párlatos cékla kaviárral, Erős Pistás búzakalász ropogóssal.

A továbbjutó tizenhat étel fantázianeve a következő: