Tévhitek a magas vérnyomásról

Képünk illusztráció!

A magas vérnyomás az egyik elsődleges oka a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, ezért kezelésére igen nagy hangsúlyt szükséges fektetni. Ennek ellenére máig több tévhit kering a problémával és kezelésével kapcsolatban a köztudatban – mondta Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás-specialistája.

Az egyik leggyakoribb tévhit a magas vérnyomással kapcsolatban az, hogy tünetekkel, ezen belül is fejfájással, szédüléssel jár. Tény, hogy ezek a gyakori orrvérzés, a rossz közérzet és a remegés mellett gyakran előfordulnak a betegség során, ám nem ritka az sem, hogy semmilyen panasz nem hívja fel rá a figyelmet, csupán vérnyomásmérés során veszi észre az illető, hogy magasabbak az értékei.

Igaz, hogy a hipertónia általában a 60 év felettieket sújtja, ám ugyanúgy előfordulhat fiatalabbaknál, sőt gyerekeknél is. A stressz, a túlsúly, a mozgáshiány, az egészségtelen étkezés ugyanis mind elősegítik a magas vérnyomás kialakulását, ezért egyre többször kénytelenek orvoshoz fordulni a 60 év alattiak is, ráadásul kutatások szerint bizonyos esetekben már az ún. prehipertóniát is kezelni szükséges.

Sokan nem mernek magasvérnyomással mozogni, mivel attól tartanak, hogy a sportolás még inkább megemeli az értékeket. Ez viszont a legrosszabb, amit egy hipertóniás beteg elkövethet, ugyanis a testmozgás nem csupán a betegség kialakulását elősegítő túlsúlytól szabadít meg, de a rendszeres laza testmozgás csökkenti is a vérnyomást, és megakadályozza az állapot romlását. Amire azonban ügyelni kell, hogy a súlyzós edzéseket kerülni kell, ugyanis azok valóban vérnyomásemelő hatással bírnak. Továbbá sportolás előtt mindenképp szakorvosi konzultáció szükséges.

Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magasvérnyomás-specialistája elmondta, sokszor találkozik olyan esetekkel, amikor csupán az orvosi vizsgálat során magasabb valakinek a vérnyomása. Ezt fehérköpeny-szindrómának nevezik, amit igenis komolyan kell venni, hiszen igen fontos jelzésértékkel bír.  Ez esetben életmódbeli tanácsokra mindenképpen, de akár gyógyszerekre is szükség lehet.

Vérnyomásmérés során két értéket kapunk: az első a szisztolés, a második a diasztolés érték. Az előbbi a szív összehúzódásakor lévő nyomást mutatja és 140 Hgmm-nél kevesebb a normál értéke, míg a második az elernyedéskor lévő nyomást, és maximum 90 Hgmm. Sokan csak a szisztolés értéket figyelik, pedig a szív- és érrendszer egészsége szempontjából a diasztolés is ugyanolyan fontos, ezért ha csak az magasabb, akkor is mihamarabbi orvosi konzultáció javasolt.

A hipertónia kezeléséhez gyakran vérnyomáscsökkentő gyógyszer alkalmazására van szükség. A legtöbb esetben valóban gyors segítséget jelent, ám ez még nem jelenti azt, hogy a betegnek már nem is kell kontrollokon részt vennie, gondolván, hogy úgyis kezelve van a problémája. A rendszeres ellenőrzés ekkor is elengedhetetlen, hiszen fontos a vérnyomás további nyomon követése is, hiszen az állapot változhat – jobb és rosszabb irányba is –, ami az alkalmazott készítmény más adagolását vonhatja maga után. Ráadásul az évszakváltás is befolyásolhatja az értékek alakulását, ezért érdemes ilyenkor is felkeresnie orvosát.

Vannak esetek, amikor az alkalmazott készítmény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ekkor meglehet, hogy más dózisra vagy más gyógyszerre van szükség, viszont a váltás orvosi javallat nélkül tilos! A szakember szerint 24 órás ABPM segít a döntésben, hogy mit, mennyit szedjen gyógyszert a beteg.

Ráadásul felmerülhet ekkor a secunder hipertónia gyanúja, vagyis amikor a magasvérnyomás hátterében más betegség hózódik (leggyakrabban veseprobléma). Ilyenkor a vérnyomás értékei csakis abban az esetben rendeződnek, ha kezelik az alap problémát – mondja Kapocsi Judit.

OPH/Trombózisközpont Kép: Pixabay