Az otthoni sófogyasztás dobja meg a napi sóbevitelt

Németország, Ausztria, USA, Magyarország, India, Kína, Brazília és Dél-Afrika vett részt az említett követéses vizsgálatban összesen 6987, életkorukat tekintve 18-65 év közötti résztvevő bevonásával. A mintába kizárólag diagnosztizált betegséggel nem rendelkező személyek kerülhettek, a speciális diétás vonatkozások befolyásának kiküszöbölése végett.

A vizsgált személyek véleménye ellentmondásos volt, ugyanis a sóbevitel csökkentését egészségesnek és nagy jelentőségűnek tartották, viszont nem mutattak érdeklődést a saját sóbevitelük csökkentésére. Ennek megoldására és a globális sócsökkentés megvalósításához a kutatók különböző módszerek kidolgozását tervezik az országonkénti sajátosságokat figyelembe véve a fogyasztók széleskörű bevonásához.

Egy – a kutatás tárgyához igazított – élelmiszer fogyasztási gyakoriságot felmérő teszt eredményei alapján a résztvevő országok többségénél az ún. „otthoni forrás”-ból származó ételek emelték meg legjobban a napi sóbevitelt. Ebbe a csoportba amegvásárolt magas sótartalmú élelmiszerek tartoznak és az otthoni ételkészítés során hozzáadott, valamint az asztalnál történő utánsózás alkalmával elfogyasztott só.

A „házon kívüli források”, mint az éttermek és házhozszállított ételek a résztvevők szerint nem tartalmaznak közel sem akkora mennyiségű sót, mint a saját készítésű ételek, amelyek szerintük a legnagyobb mennyiséget tartalmazzák. Véleményüket megcáfolandó, a résztvevők megkapták a tényleges listát az általuk elfogyasztott ételek sótartalmáról, így láthatták, hogy a vizsgálatban részt vevők 51%-nál a magas sótartalmú élelmiszerek emelték jelentősen a beviteli értékeket.

Kína és Brazília vizsgálati személyei voltak a legmotiváltabbak a hat hónapon át tartó sócsökkentésben, míg Németország és Ausztria résztvevőinek fele sem mutatott hajlandóságot a változtatásra.

A résztvevők jellemzően nem ismerték a jelenleg ajánlott sóbeviteli mennyiséget, azonban a változtatáshoz pozitívan hozzáálló résztvevők voltak a tájékozottabbak a túlzott sóbeviteli egészségre gyakorolt hatásait illetően.

A sóbevitel csökkentésében a résztvevők a felelősséget elsősorban saját maguknak tulajdonították, majd az élelmiszergyártókat, éttermeket és a szupermarketeket nevezték meg felelősként. A kutatásban résztvevők szerint a sócsökkentéshez szükséges információkat egészségügyi szolgáltatások révén (pl. orvos, dietetikus által) és az élelmiszercímkékről szerezhetik, a médián belül pedig a televízióból, weboldalakról, illetve újságcikkekből.

A kutatást végzők a vizsgálat alapján a magas sótartalmú élelmiszerek megismertetését és az egyéni sóbevitel becslésének megtanítását javasolják. A figyelemfelkeltés alapvető fontossággal bírna, tekintve a résztvevők kapcsán tapasztalt alacsony motivációt a sóbevitel csökkentésében. Nemcsak a témához való hozzáállás megváltoztatása, hanem a sócsökkentő technikák elsajátítását befolyásoló külső tényezők megismerése is szükséges a jövőben. A leginkább hozzáférhető kommunikációs csatornák (TV, internet) alkalmazásával lenne célszerű minél nagyobb tömeget elérni, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a fogyasztók jellemzőit – hangzik a kutatás összegzése.

(További információ a kutatásról: Newson R.S, Elmadfa I, Biro Gy, et al. (2013). Barriers for progress in salt reduction in the general population. An international study. Appetite 23:71C:22-31. DOI: 10.1016/j.appet.2013.07.003.)

Forrás:  Tudatosvasarlo.hu EUFIC Kép: Pixabay.com