Főoldal Hírek Átólzéig Az otthoni sófogyasztás dobja meg a napi sóbevitelt

Az otthoni sófogyasztás dobja meg a napi sóbevitelt

10 perc átlagos olvasási idő
0
672
 ehaccp_topbanner3.jpg

Az otthoni sófogyasztás dobja meg a napi sóbevitelt

A magas sóbevitel igazoltan növeli a magas vérnyomás betegség és az ezzel összefüggésben álló szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának rizikóját, ennek ellenére a fogyasztók beviteli értékei nagyban különböznek a jelenleg ajánlott mennyiségtől. Egy kutatás tapasztalatai dióhéjban.

 

 
Európa és Ázsia kutatói egyesült erővel dolgoznak egy olyan nemzetközi projekten, amely a lakosság sóbevitelét hivatott csökkenteni. Egy keresztmetszeti vizsgálat szerint a résztvevők jelentősen alulbecsülték az általuk bevitt só mennyiségét és a magas sótartalmú élelmiszereket is nehezen tudták meghatározni. Nyolc országban végezték el azt a vizsgálatot, amelyben a sófogyasztással kapcsolatos attitűd, észlelési folyamat és a fogyasztási szokások vizsgálatát helyezték előtérbe.

 

Németország, Ausztria, USA, Magyarország, India, Kína, Brazília és Dél-Afrika vett részt az említett követéses vizsgálatban összesen 6987, életkorukat tekintve 18-65 év közötti résztvevő bevonásával. A mintába kizárólag diagnosztizált betegséggel nem rendelkező személyek kerülhettek, a speciális diétás vonatkozások befolyásának kiküszöbölése végett.

A vizsgált személyek véleménye ellentmondásos volt, ugyanis a sóbevitel csökkentését egészségesnek és nagy jelentőségűnek tartották, viszont nem mutattak érdeklődést a saját sóbevitelük csökkentésére. Ennek megoldására és a globális sócsökkentés megvalósításához a kutatók különböző módszerek kidolgozását tervezik az országonkénti sajátosságokat figyelembe véve a fogyasztók széleskörű bevonásához.

Egy – a kutatás tárgyához igazított – élelmiszer fogyasztási gyakoriságot felmérő teszt eredményei alapján a résztvevő országok többségénél az ún. „otthoni forrás”-ból származó ételek emelték meg legjobban a napi sóbevitelt. Ebbe a csoportba amegvásárolt magas sótartalmú élelmiszerek tartoznak és az otthoni ételkészítés során hozzáadott, valamint az asztalnál történő utánsózás alkalmával elfogyasztott só.

A „házon kívüli források”, mint az éttermek és házhozszállított ételek a résztvevők szerint nem tartalmaznak közel sem akkora mennyiségű sót, mint a saját készítésű ételek, amelyek szerintük a legnagyobb mennyiséget tartalmazzák. Véleményüket megcáfolandó, a résztvevők megkapták a tényleges listát az általuk elfogyasztott ételek sótartalmáról, így láthatták, hogy a vizsgálatban részt vevők 51%-nál a magas sótartalmú élelmiszerek emelték jelentősen a beviteli értékeket.

Kína és Brazília vizsgálati személyei voltak a legmotiváltabbak a hat hónapon át tartó sócsökkentésben, míg Németország és Ausztria résztvevőinek fele sem mutatott hajlandóságot a változtatásra.

A résztvevők jellemzően nem ismerték a jelenleg ajánlott sóbeviteli mennyiséget, azonban a változtatáshoz pozitívan hozzáálló résztvevők voltak a tájékozottabbak a túlzott sóbeviteli egészségre gyakorolt hatásait illetően.

A sóbevitel csökkentésében a résztvevők a felelősséget elsősorban saját maguknak tulajdonították, majd az élelmiszergyártókat, éttermeket és a szupermarketeket nevezték meg felelősként. A kutatásban résztvevők szerint a sócsökkentéshez szükséges információkat egészségügyi szolgáltatások révén (pl. orvos, dietetikus által) és az élelmiszercímkékről szerezhetik, a médián belül pedig a televízióból, weboldalakról, illetve újságcikkekből.

A kutatást végzők a vizsgálat alapján a magas sótartalmú élelmiszerek megismertetését és az egyéni sóbevitel becslésének megtanítását javasolják. A figyelemfelkeltés alapvető fontossággal bírna, tekintve a résztvevők kapcsán tapasztalt alacsony motivációt a sóbevitel csökkentésében. Nemcsak a témához való hozzáállás megváltoztatása, hanem a sócsökkentő technikák elsajátítását befolyásoló külső tényezők megismerése is szükséges a jövőben. A leginkább hozzáférhető kommunikációs csatornák (TV, internet) alkalmazásával lenne célszerű minél nagyobb tömeget elérni, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a fogyasztók jellemzőit – hangzik a kutatás összegzése.

 

(További információ a kutatásról: Newson R.S, Elmadfa I, Biro Gy, et al. (2013). Barriers for progress in salt reduction in the general population. An international study. Appetite 23:71C:22-31. DOI: 10.1016/j.appet.2013.07.003.)

Forrás:  Tudatosvasarlo.hu EUFIC Kép: Pixabay.com

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket admin
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Megjelent az Oldalas magazin 2016. júliusi száma!

Megjelent az Oldalas magazin 2016. júliusi száma!   Ez <mint ahogyan magazinunk ko…