A vendéglátás területén legalább résnyire, de már nyitni kellene az ajtót

A turizmust és a vendéglátást a pandémiát követő nyitás után maga a vendég mentheti meg leginkább. Minél többen lesznek, annál hamarabb magához tér az ágazat, de így is évekre lesz szüksége. Horváth Vilmossal beszélgettünk.

Az országos arányokhoz képest nehezebb helyzetben van Sopron, ha a turizmus és a vendéglátás gazdasági erejét nézzük. A megroppant ágazat tartalékairól és a lehetséges kiutakról kérdeztük Horváth Vilmos kamarai elnököt.

– Sokan és sokszor mondják el, hogy a közel egy éve tartó pandémiás helyzet legnagyobb vesztese a turizmus, a vendéglátás, az, amit a béke legnagyobb iparágaként szoktunk emlegetni. De most nincs béke, közel egy éve háborúban állunk egy láthatatlan ellenséggel – mondta elöljáróban Horváth Vilmos, aki amellett, hogy a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara turizmusért felelős alelnöke is. Több évtizedes tapasztalata van a turizmusban, amit nem íróasztal mellől ismert meg és ismert ki. De ilyet, mint amit a pandémia okozott az ágazatnak, még ő sem látott. Ahogy persze más sem.

Horváth Vilmos kamarai elnök látja a problémákat, de bízik a mielőbbi újrakezdésben. Enyugat.hu

– Szerencsére a magyar gazdaság nyolcvan százaléka köszöni szépen jó állapotban van, sőt, vannak olyan iparágak, amelyeknek rekorderedményeket is hozott a vírusháború. A fennmaradó húsz százalék viszont nem meggyengült, hanem szinte teljesen megroppant. A turizmus alapvető feltétele szűnt meg, a helyváltoztatás és a szolgáltatások igénybevételének lehetősége – folytatta az elnök, akit a soproni helyzetről is kérdeztünk.

Kiderült, Sopronban az országos aránynál is nagyobb gondot okozhat az ágazat padlóra kerülése, hiszen itt a gazdasági szereplők több mint ötven százaléka érdekelt – ha áttételesen is – a vendégforgalomban. Az őstermelőktől kezdve, a mosodákon át a borászatokig rengeteg vállalkozás, szakma kapcsolódik a vendéglátáshoz.

– A kormányzati segítség általánosságban jó, de sok területen nem elégséges. A klasszikus vendéglátásban sok szereplőnél a tartalékok az elmúlt időszakban teljesen kimerültek, egy részüknél már az újraindításuk is kétséges. Az állami szerepvállalás döntően bértámogatást jelentett, amelyben a most ígért soron kívüli kifizetések és jövőbeni támogatási előleg reményt ad, de a szakma szerint az ötven százalékos támogatást hetvenöt százalékra kellene emelni és az újranyitást követő három hónapig fent kellene tartani. Fontos lenne, hogy e bértámogatásokat a turizmushoz, a vendéglátáshoz kapcsolt egyéb szolgáltatásokra is kiterjesszék, például a személyszállításra, az idegenvezetésre, a rendezvényszervezésre – sorolja a példákat Horváth Vilmos. Véleménye szerint a kárenyhítésben és a nagyon várt újraindításban nem csak az államnak van szerepe, hanem az önkormányzatoknak is.

– A tulajdonukban álló üzletek bérleti díjának, a teraszok területfoglalási díjának elengedésével, majd méltányos csökkentésével segíthetnek. Ez Sopronban már gyakorlat, követendő példa. Támogatást jelenthet a saját tulajdonú üzleteknél az építményadó mérséklése, illetve halasztott fizetés lehetőségének megadása. A magánbérleményeknél szükség van a bérbeadók észszerű kármegosztására, nevezetesen, hogy a tulajdonosok is felismerjék azt, egy átmeneti bérleti díjkedvezmény a jövőben elégedett és pontosan fizető bérlőt ad a számukra – folytatta az elnök. – Az egész iparágban fontos lenne az esetleges csődök miatti végrehajtások felfüggesztése és a kormányzati szándékból is ismert válságkezelő és újraindítási hitelprogramok kibővítése, állami garanciával elérhetővé tétele.

– Mi vendégek nem is gondolunk arra, hogy a tavaly novemberben bezárt vendéglátó helyek árukészletének szavatossági ideje többségében lejárt, az újraindításhoz fel kell tölteni a készleteket és sajnos arra is készülni kell, hogy a nagyon várt újranyitás után sem lesz olyan a forgalom, mint egy évvel ezelőtt. Az emberek, jogosan, még sokáig óvatosak lesznek, hiszen túl mély nyomot hagytak bennünk a történtek. A teljes helyreállásra még éveket kell várnunk. További kihívást jelenthet az, hogy a sok tízezer, szakmáját kényszerből elhagyó jól képzett szakember – például szakács, felszolgáló – vissza tér-e egyáltalán a kényszerből választott új pályáról? Mert ha nem, az tovább fogja nehezíti az újranyitást – figyelmeztet az elnök.

Horváth Vilmos szerint első körben az országon belüli turizmus fog újraindulni a kellő átoltottsági szint után, majd a szomszédos országokba is elindulhatunk, döntően személygépkocsival. Ezt minden ország így fogja tenni.

– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakmai szervezetekkel egyetértésben egyöntetűen a kellő biztonsági intézkedések betartásával – mint amilyen a korlátozott vendégszám, a távolságtartás, a teraszok engedélyezése – a mielőbbi újranyitást szorgalmazza a vendéglátás, turizmus területein. Ajánlva a SZÉP kártyán túl, egy, a lakosság egészének juttatott vendéglátásban és kapcsolódó szolgáltatásokban elkölthető forgalomélénkítő utalvány vagy kupon bevezetését – foglalt állást a kamara.

A soproni elnök minden bizonnyal reálisan látja a helyzetet, Horváth Vilmos viszont – bár tudja, hogy utolsó tartalékait élik fel sokan az ágazatban – mégis bizakodó. Miben hisz? A vendégben!

– Ha az elmúlt időszakban a vendéglátással, turizmussal, s az e területen dolgozókkal szimpatizálók és együtt érzők a következő hónapokban vendégekként is megjelennek, tehát forgalmat hoznak, akkor van remény ennek a nehéz sorsú iparágának az újbóli felvirágzására…

enyugat.hu/pixabay

• Keresik a magyarok kedvenc házi süteményeit
• Október 16. – az újraélesztés napja
• Magasabb támogatást kapnak az ökológiai gazdálkodók
• AM: szigorodhatnak a mézkeverékek származás jelölési előírásai
• Hamarosan bejárható Magyarország első lovasturisztikai útvonala