Kóstolás, szakmai párbeszéd és közös ügyek a Séfklub októberi workshopján

Szerkesztő : István Asztalos

Közzétéve: 5 óra ezelőtt

14 perc átlagos olvasási idő

A McCain újdonságai mellett a Magyarország Étele program, a juhágazat, a térségi gondolkodás és a vendéglátás aktuális kérdései is terítékre kerültek a Friedmann Házban.

Október első hétfőjén ismét Séfekkel, szakácsokkal telt meg a budaörsi Friedmann Ház, folytatódott a Séfklub rendszeres szakmai műhelye, amelynek célja változatlanul az, hogy a vendéglátás szereplői ne csupán hallgassák egymást, hanem valóban beszéljenek, kérdezzenek, kóstoljanak és közösen gondolkodjanak.

A Séfklub Workshop ezúttal is jóval több volt egyszerű termékbemutatónál. Az esemény a McCain újdonságainak kóstolásával indult, de hamar kiderült: az ilyen alkalmak igazi értékét a termékek mögött lévő kérdések, a konyhai tapasztalatok és a szakmai párbeszéd adják.

A McCain képviseletében Nyíri Erik, a vállalat magyarországi country managere mutatta be az új termékeket és azok lehetséges felhasználási területeit. A résztvevők különböző burgonyatermékeket tesztelhettek, miközben szó esett állagról, ízről, tálalhatóságról, kihozatalról, elkészítési időről és arról is, hogy egy-egy megoldás mennyire illeszthető be a mai vendéglátóhelyek változó igényeihez. A gyakorlatban ugyanis nem elég, ha egy termék jó ízű. Fontos, hogy mennyire megbízható az elkészítése, hogyan viselkedik csúcsidőben, milyen munkaszervezési előnyt vagy éppen többletterhet jelent a konyhának, és mit ad a vendégnek. A séfek visszajelzései ezért ezúttal is legalább olyan fontosak voltak, mint maga a bemutató.

A workshopon bemutatkozott a McCain új területi képviselője is Zsiák Attila. Nyíri Erik country manageri előrelépésével új feladatmegosztás alakult ki a vállalatnál, a személyes szakmai kapcsolat és a közvetlen konyhai visszajelzések azonban a jövőben is meghatározóak maradnak. Az ilyen együttműködések akkor működnek jól, ha a gyártó, a forgalmazó és a vendéglátóhely nem egymás mellett, hanem egymással gondolkodik.

A szakmai program második felében az ÉTREND és a Séfklub aktuális ügyei kerültek napirendre. Várhelyi Miklós beszámolt az olaszfalui Tökfesztivál tapasztalatairól, valamint az ott elhangzott gondolatairól. A rendezvény jó példája annak, hogyan tud egy helyi alapanyag, egy hagyomány és egy közösségi esemény egymásra találni. Egy jól felépített fesztivál nem kizárólag programot jelent: alkalmat ad a helyi értékek bemutatására, a termelők és vendéglátók összekapcsolására, valamint arra, hogy egy térség saját történetet tudjon mesélni magáról.

Fontos témája volt a találkozónak az Okos Juhász című, a Juh Terméktanács közreműködésével készülő kiadvány is. A résztvevők átbeszélték az anyag irányát, célját és szakmai tartalmát. A kezdeményezéshez Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács elnöke is kapcsolódik, ami külön garanciát jelent arra, hogy a kiadvány a szakmai hitelességet és a gyakorlati hasznosíthatóságot egyszerre képviselje.

A juhágazat és a vendéglátás kapcsolata sok lehetőséget rejt magában. A magyar bárányhús, a juhtejből készült termékek, a hagyományos és korszerű feldolgozási módok egyaránt helyet kaphatnak a hazai gasztronómiában. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a termelői oldal és a konyhák közelebb kerüljenek egymáshoz, és mindkét fél megismerje a másik szempontjait.

Asztalos István, az ÉTREND elnöke a Magyarország Étele program következő időszakáról és a kiírás előkészítéséről is beszélt. A program az elmúlt években bebizonyította, hogy a verseny nem csupán megmérettetés: lehetőség arra, hogy települések, alapanyagok, helyi történetek és szakmai műhelyek kerüljenek reflektorfénybe. A magyar gasztronómia akkor tud igazán erős lenni, ha a hagyományt nem lezárt múltnak, hanem megújítható örökségnek tekintjük.

Szó esett még a Magyar Turisztikai Ügynökségben zajló, a 2036-ig szóló turizmusstratégiához kapcsolódó szakmai egyeztetésről is. Az ÉTREND képviseletében elhangzott, hogy a vendéglátást önálló gazdasági és kulturális ágazatként kell kezelni, amely egyszerre teremt munkahelyet, erősíti a helyi gazdaságot és formálja az ország turisztikai arculatát.

A képviselt álláspontok között kiemelt helyet kapott az ételek 5%-os áfájának ügye, a közétkeztetés minőségének javítása, a helyi termelők és beszállítók erősebb bevonása, valamint a térségi együttműködésekre épülő desztinációfejlesztés. Ez utóbbi különösen fontos lehet azoknak a településeknek, amelyek önmagukban kisebb vonzerővel rendelkeznek, közösen azonban erős, hiteles és vonzó kínálatot tudnak létrehozni.

Adód 1%-ával támogasd az Oldalas magazint

A workshop egyik legfontosabb üzenete ezúttal is az volt, hogy a vendéglátás jövőjét nem lehet kizárólag rendeletekkel, számokkal vagy kész megoldásokkal alakítani. Kell hozzá a szakma gyakorlati tudása, a termelők tapasztalata, az oktatás, a vállalkozások nyitottsága és az egymásra figyelő közösség.

Az októberi találkozón három új tag is bemutatkozott, ami jól jelzi: van igény olyan szakmai közösségre, ahol a véleménynek súlya van, a kérdéseknek helye van, és az ötletekből idővel közös ügy lehet.

A Séfklub Workshop ezért a következő hónapokban is folytatódik. Minden hónap első hétfőjén találkozunk, hogy kóstoljunk, kérdezzünk, véleményezzünk – és közben ne felejtsünk el beszélgetni arról, ami mindannyiunkat érint: a magyar vendéglátás jövőjéről.