4,8 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP a kiegyensúlyozott adatok szerint.

A gazdasági teljesítmény az első három negyedévben 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a nyers adatok szerint.

Az első fél évben is 4,7 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbinál, a második negyedévben 4,9 százalékos, az első negyedévben 4,5 százalékos volt a gazdasági növekedés.

A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a harmadik negyedévben a legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás járult hozzá a növekedéshez, de az építőipar és a mezőgazdaság is jelentős teljesítményt nyújtott.

A turizmus a magyar gazdaság sikerágazata, amely az elmúlt két évben kétszer gyorsabb ütemben nőtt, mint a GDP – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója sajtóbeszélgetésen szerdán Budapesten.

Véleménye szerint a magyar turizmus el fogja érni az osztrák turizmus szintjét. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy az ágazat hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez jelentősen emelkedjen, a GDP 16 százalékát adja majd, és a mostani évi 30 millió vendégéjszaka 50 millióra emelkedjen 2030-ra.

A turizmus szerkezetében kedvezőnek nevezte, hogy 50-50 százalékát adják a belföldi és a külföldi vendégek. A zászlóshajó Budapest, az évi 30 millió vendégéjszakából 10 milliót a főváros ad, és a külföldi vendégek kétharmada érkezik ide.

Kitért arra, hogy a jelenlegi adatok alapján magántőkéből közel 3000 új szoba létesül az épülő új hotelekben, a kormány pedig 46 milliárd forint támogatást nyújtott a szálláshelyek fejlesztésére a Kisfaludy-programban.

Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a kerékpárversenyek turisztikai attrakciót jelentenek, ahogy az egyéb jelentős sportrendezvények. A versenyzők, szurkolók, nézők és kísérők jól fizető vendégéjszakákat hoznak a rendező országoknak, városoknak.

Az MKSZ évente átlagosan 140 sportesemény felügyeletét látja el. A sportturizmust az átlagosnál többet költő és hosszabb ideig maradó vendég jellemzi. A szövetség arra törekszik, hogy minél több olyan versenyt szervezzen, amely jelentős vonzerőt jelent akár belföldi akár külföldi vendégeknek, ezzel a tavaszi-őszi időszakban turisztikai forgalmat hozzon – fejtette ki.

A kiemelt turisztikai térségekben olyan fejlesztési programok indulnak, amelyek a kerékpározók tájékozódását, navigációját segítik, például a Balaton, Tiszafüred-Hortobágy-Debrecen térségekben.

Guller Zoltán közölte: az adataik szerint a kerékpáros turisták egyértelműen többet költenek, a sportversenyeik az országmárka építéséhez is hozzájárulnak.

OPH/Archívum