Zsigó: 300 milliárd jut az élelmiszeripar fejlesztésére

A magyar élelmiszeripari vállalkozások technológiailag elmaradottak és olyan mértékű tőkehiánnyal küzdenek, hogy az ágazat fejlesztése – amelynek következtében új munkahelyek jöhetnek létre – nem tűr halasztást – mondta a Rádió Orienten Zsigó Róbert. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár kiemelte: a mostani EU-s ciklusban erre 300 milliárd forint áll rendelkezésre. 

Fellépés a transzzsírsavak ellen

A nemrég életbe lépett rendelet szerint nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni Magyarországon, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A változással kapcsolatban Zsigó Róbert elmondta, a kormány célja, hogy egészséges élelmiszerekkel lássa el a családokat, márpedig a transzzsírsav – melynek használata az elmúlt évtizedben jelentősen megnövekedett – kifejezetten egészségkárosító hatású. 

„Mindig oda kell figyelni arra, hogy mit vásárolunk” – hívta fel a figyelmet Zsigó Róbert, hozzátéve, ehhez nyújt segítséget például a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy, amely minden esetben garancia a minőségre. 

Stratégia az élelmiszerlánc fejlesztéséért 

Emlékeztetett rá, hogy a kormány 2013-ban fogadta el a húszéves Élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, előtte pedig létrehozta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, amelynek feladata az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető kockázatok minimálisra csökkentése. „Munkatársaimmal együtt az a feladatom, hogy minél több család asztalára egészséges, jó minőségű élelmiszer kerüljön” – fogalmazta meg a politikus, hozzátéve, mivel jelenleg a magyar élelmiszeripari cégek hatalmas tőkehiánnyal küzdenek, az ágazat fejlesztése nem tűr halasztást. Ehhez a mostani EU-s ciklusban mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre. A fejlesztés iránya kettős: egyrészt célja, hogy az élelmiszeripar legyen alkalmas a mezőgazdasági termékek felvételére, másrészt minél nagyobb arányban tudja feldolgozni, majd továbbadni a termékeket – szögezte le Zsigó. Hozzáfűzte: a fejlesztések révén ezekben az ágazatokban több lesz a munkahely is. 

A tőkehiány miatt azonban a hazai élelmiszeripari vállalatok technológiailag sem tudnak megfelelni a mai kor követelményeinek, a fejlesztéseknek tehát a versenyképességet is növelniük kell nemcsak a hazai termelésben, de az exportban is. „Az említett stratégia mentén ezt most meg tudjuk valósítani” – vélekedett az államtitkár. 

„Vissza a terített asztalokhoz” – jön a közétkeztetési törvény

Másik legfontosabb és legaktuálisabb feladat a közétkeztetési törvény megalkotása, mellyel a kormánynak négy célja van. „Egyrészt szeretnénk visszaszoktatni a magyar családokat a terített asztalhoz, vagyis, hogy fordítsanak elég időt az étkezésre. Másrészt szeretnénk rácáfolni arra, hogy a hagyományos ételek egészségtelenek, hiszen megfelelő alapanyag felhasználásával és technológiával elkészítve igenis egészségesek. A következő célunk, hogy a közétkeztetésbe minél nagyobb arányban kerüljenek be helyi termékek, s végül az előző háromból következően csökkenteni szeretnénk az élelmiszer-hulladékot” – mondta az államtitkár. 

A különböző élelmiszerek minőségi ellenőrzésének bemutatására indult útjára a szupermenta.blog.hu oldal, amelynek célja, hogy segítse a vásárlók döntését – mondta a Rádió Orient vendége, aki az oldal időnkénti megtekintését mindenki számára ajánlja.

Akadálymentes címkék?

Az államtitkár további célként határozta meg az akadálymentesítést, amelynek keretében a vakok-és gyengénlátók számára is biztosítani szeretnék, hogy tájékozódhassanak a megvásárolni kívánt élelmiszerek összetételéről. „Emellett a valamilyen intoleranciával küzdők számára is lehetővé kell tenni, hogy akadálytalanul tudjanak vásárolni, hiszen egészségükre veszélyes, ha olyan terméket fogyasztanak, amit nem ehetnek” – mondta el a további tervekről és feladatokról Zsigó Róbert. 
 

OrientPress Hírügynökség (OPH)/Kép: Wikipedia