Csőposta Hol vannak a madarak? Szerkesztő : Asztalos István Közzétéve: 2017-01-19 7 perc átlagos olvasási idő 0 4,294 Oszd meg Facebook Oszd meg Twitter Oszd meg Google+ Oszd meg Reddit Oszd meg Pinterest Oszd meg Linkedin Oszd meg Tumblr Az elmúlt hetekben számos alkalommal futott be a kérdés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) az ország egész területéről. A beszámolók szerint azokon a helyeken is, ahol évek, évtizedek óta folyik téli etetés, gyakran a szokott madárlétszám töredékét tapasztalják a madárbarátok, az újonnan létesült etetők pedig sokszor konganak az ürességtől. A jelenségnél csak annak magyarázata lehet furcsább – az ok ugyanis az enyhe télre vezethető vissza. Pontosabban arra, hogy immáron negyedik éve ősziesen enyhe hőmérséklettel és hómentesen indult a tél Európa és Ázsia hatalmas északi és középső térségeiben. Az évszakhoz képest szokatlanul barátságos időjárási viszonyok közepette a messzi észak madarai sokkal kisebb számban indulhattak meg délre, így a Kárpát-medencébe. Ráadásul a nálunk telelő madarak bőven találnak táplálékot a mezők, szántók hómentes területein, ezért kisebb számban, vagy egyáltalán nem is húzódtak be a lakott területekre és az itt működő etetőkre. Ebbe az eleve alacsonyabb madárlétszámú környezetbe érkezett meg január elején az évek óta nem látott keménységű és tartós fagyokat hozó sarkvidéki hidegfront. A madarak az ilyen markáns meteorológiai eseményeket képesek napokkal előbb érzékelni. Ez a képesség azért fontos számukra, mert így lehetőségük, idejük van időben délebbre húzódni a túlélési esélyeiket jelentősen csökkentő időjárási körülmények elől. A potenciális etetőlátogató madarak idén tehát eleve jelentősen alacsonyabb hazai létszáma a front elől délebbre húzódva az etetők helyenkénti elnéptelenedéséhez vezetett. A madarak létszámcsökkenése – érthető módon – a vizes élőhelyeken még markánsabban jelentkezett, hiszen a folyók, tavak madarai az alapvető fontosságú életterüket veszítették el a táplálkozó-, pihenő- és éjszakázóhelyet egyaránt biztosító vizek befagyásával. A madáretetők alacsony madárforgalmának hátterében tehát nem a kérdésekben alkalmilag felmerülő madárinfluenza vagy éppen a ragadozómadarak állnak, hanem a klímaváltozás kapcsán egyre gyakrabban tapasztalható, szokatlanul enyhe és hómentes télkezdet, majd az ezt megváltoztató „szibériai hideg” betörése. Az etetők madárforgalom-változásainak további érdekességeiről az alábbi linken lehet olvasni. OPH/Pixabay/MME
Hrúz Mária konyhájában főzték meg Petőfi kedvenceit Szalkszentmárton fontos helyett foglal el Petőfi életében: apja egy időben itt bérelt vendégfogadót és …
Tökéletes halloween-i vendégváró receptek Ma már hazánkban is egyre jobban elfogadott, hogy október végén az őszi faleveles dekorációk …
Dr. Lőrincz György a Máriás borász Dr. Lőrincz György a „Máriás” borász Amerre szőlőt művelnek, Mária-szobrok nőnek ki a földből …
Iskolások pénzügyi ismeretének bővítését elősegítő pályázat jelent meg A kormány pénzügyi tudatosságot fejlesztő stratégiája kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy minél hatékonyabb eszközökkel …