Főoldal Hírek Átólzéig Változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások

Változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások

15 perc átlagos olvasási idő
0
1,026
 ehaccp_topbanner3.jpg

   Változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások a Magyar Élelmiszerkönyvben azért, hogy a magyar fogyasztók az eddiginél is jobb minőségű élelmiszerekhez juthassanak – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

 

    Zsigó Róbert elmondta: a módosítás alapján nemcsak a minőség javul, nő a termékek hústartalma is. Így például a virsli és a párizsi esetében 40-ről 51 százalékra emelkedett a hústartalom alsó határa.
    Kifejtette, a sütőipari termékek esetében az eddigi irányelv átkerül a kötelező érvényű előírások közé. Az előírás megjelenése októberben várható.


    Az államtitkár elmondta, a szakemberek elvégezték a termékcsoportok szabályozását, így például a kenyerek, a vizes-, illetve tejes tésztából készült péksütemények, vagy a leveles tésztából készült finom pékáruk esetében.
    Zsigó Róbert kiemelte: a hagyomány és a minőség két olyan fontos fogalom, amely egyrészt tükrözi a tudatos vásárlók elvárásait, másrészt pedig befolyásolja az élelmiszer előállítást és a kereskedelmet is.


    Mindezt figyelembe véve a kormány és a minisztérium folyamatosan törekszik olyan előírások, keretek meghatározására, amelyek azt eredményezik, hogy a családok asztalára kerülő élelmiszerek egészségesek, kiváló minőségűek – mondta.


    Hozzátette, ez az elv érvényesül a napokban társadalmi vitára bocsátott élelmiszergazdasági programban is, amely támogatja a hagyományos, természetes, egészséges élelmiszerek termelését és előállítását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai szintén a családok és a tisztességes vállalkozások érdekében ellenőrzik az egész magyar élelmiszer-láncot – hívta fel a figyelmet.


    Az államtitkár elmondta: a húskészítmények esetében életbe lépett szabályozás szigorúbb követelményeket vezet be a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) felhasználhatóságával, mivel az élelmiszerkönyvben pontosították, szigorították a hús fogalmát. Az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz az MSM használata tilos. Más termékek esetében pedig legfeljebb 10 százalékban tartalmazhatja azt. (A csontokról mechanikusan lefejtett hús vagy MSM olyan termék, amelyet a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul.)


    Számos termék – így például a párizsi, krinolin, virsli, parasztkolbász – esetében csökkent a sótartalom, és új termékekre, a többi között a szafaládéra vonatkozóan is meghatározták a követelményeket.


    Kifejtette, a sütőipari termékeknél valamennyi termékcsoport esetében részletesen megfogalmazták a felhasználható összetevőket, a minőségre, a csomagolásra és a megnevezésre vonatkozó követelményeket. Összegyűjtötték továbbá a védett elnevezésű termékeket, e körbe tartozik többek között a mákos kalács, a császárzsemle, a sóskifli, a rongyos kifli, a leveles pogácsa, és a különböző ízesítésű búrkiflik.


    A kiemelt termékek között az egyik legfontosabb termékcsoport azon kenyerek köre, amelyek neve egyben utal azok összetételére is. Az új előírás 15 fajta – köztük a búzakenyér, a fehér, a félbarna, a rozsos és rozskenyér, illetve a teljes kiőrlésű kenyér – összetételét szabályozza. Az összetevők közé bekerültek az álgabonák, például a hajdina és az amaránt, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin, fehérje és élelmirost tartalmuk miatt – mondta az államtitkár. Hozzátette: a lisztkeverékből készített kenyereknél is rögzítették, szigorították a keverékek pontos arányát. A rozskenyérnek például a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát – közölte Zsigó Róbert.


    Az államtitkár elmondta, a szaktárca szeretné, ha a vásárlók mind jobban megismernék a Magyar Élelmiszerkönyv által szabályozott termékeket. Így könnyebben felismerhetnék a minőséget és tudatosabban választhatnának a mindennapokban. E szemléletformáló munkában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra és az Agrármarketing Centrumra egyaránt számít a minisztérium – fejtette ki.

 

MTI/MTI Fotó: Rosta Tibor

Summary
0 %
Felhasználói értékelés : 0 (0 Szavazat)
Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Szabadka központjában megnyílt az Öt Kenyér Pékség és Blaha Lujza Cukrászda

2021. szeptember 20-án, néhány hétnyi próbaüzem után hivatalosan is megnyílt a valamikori …