Főoldal Hírek Átólzéig Javult a magyartarkák tej- és húshozama

Javult a magyartarkák tej- és húshozama

6 perc átlagos olvasási idő
0
1,156
 ehaccp_topbanner3.jpg

A 2010. óta a termelésellenőrzés alatt álló magyartarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozama fokozatosan javult, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomszelekciós programot tervez az állomány tulajdonságainak további javítására.

 

A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe ‒ mondta Füller Imre, az egyesület ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

 

Az egyesület teljesítményvizsgálatai szerint 2010 óta mind a kettős – tej- és húshasznosítású -, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult ‒ tette hozzá.

 

Mint mondta, a kettőshasznú magyartarkák tejtermelése 2016-ban meghaladta átlagban az évi 6300 kilogrammot; a 2010-es átlagtermelés 5949 volt, eközben megmaradt a tej magas, 3,95 százalékos zsírtartalma, és 3,45 százalékról 3,5 százalékra nőtt a fehérjetartalma. A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt.

 

Az egyesület 2016-os tenyésztési programja szerint ‒ főként tenyészbika előállításához ‒ a kiváló magyartarka bikák mellett, hegyitarka ‒ magyar, osztrák, német és svájci ‒ tenyészbikákat használnak. Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1,5 százalékos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül.

 

Az egyesület 2018-ban indítja genomszelekciós programját a bikák tenyészértékének korai meghatározására.

Jelenleg ivadékvizsgálattal határozzák meg a tenyészértéket, míg a genom ‒ azaz az örökítő anyagok összességének ‒ szelekciója ezt a 4-5 évig tartó folyamatot rövidíti le azzal, hogy segítségével a tenyészértéket már az embrióból is meg lehet határozni ‒ mondta Füller Imre.

 

Magyarországon eddig pénzhiány és a tenyészbikák viszonylag alacsony száma miatt nem tudták elkezdeni a programot; a géntartalékban jelenleg 115 tenyészbika génjeit tárolják.

 

Az egyesület igazgatója arról is beszámolt, hogy a magyartarka keresett a piacon, a fajtát főleg Törökországban, de a horvát, a német és az osztrák piacon is értékesítik.

 

A 8-9 hónapos állatot jelenleg kilogrammonként 900 forintért lehet eladni, míg például a fiatal bikák átlagos felvásárlási ára a Magyar Állattenyésztők Szövetségének adatai szerint augusztusban 750-770 forint között volt.

 

A szimentáli – hegyitarka – fajtákból nemesített magyartarka szarvasmarha tenyésztése csaknem 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század második felétől az 1970-es évekig meghatározó magyar szarvasmarhafajta volt, amit jó alkalmazkodó képességének, súlygyarapodásának, vágóértékének, jó hús- és tejminőségének köszönhetett. 2010-ben veszélyeztetett fajtává nyilvánították, mivel tisztavérű, “A” törzskönyves egyedeinek száma 5000 alá csökkent. Az egyesület akkor indult ötéves tenyésztési programjával mára 6000 fölé nőtt a számuk.

 

A fajta a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20 százalékát adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.

 

OPH/MTI/Pixabay
Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Szabadka központjában megnyílt az Öt Kenyér Pékség és Blaha Lujza Cukrászda

2021. szeptember 20-án, néhány hétnyi próbaüzem után hivatalosan is megnyílt a valamikori …