A szájüreg szervezetünk leggazdagabb baktérium flóráját hordozza. Nincs olyan szer vagy módszer, mellyel a szájüreg akár egy pillanatig is sterillé tehető. Ezzel a flórával együtt tudunk élni akkor, ha megfelelő szájhigiéniát tartunk fent, és nem tesszük lehetővé, hogy a nyálból a baktériumok tartósan megtapadjanak a fogak felszínén. Amennyiben megtapadnak, olyan bakteriális plakkot képeznek, amely a legtöbb szájüregi betegség oka. Az ínyszéllel érintkező baktériumok az ínyben gyulladást váltanak ki, amely ínygyulladást vagy a fogak elvesztését okozó fogágy-gyulladást okozhat.

 

A fogzománc az élő szervezet legkeményebb szövete, keményebb, mint az üveg, de mint minden kristály, sav hatására oldódik. Márpedig a fog felszínen megtapadó baktériumok jelentős hányada a szájban lévő szénhidrátokat bontva termel energiát. Ennek az élettevékenységnek a végterméke sav, amely sav közvetlenül a fogfelszínen választódik ki és amennyiben hosszú ideig éri a zománc kristályszerkezetét, az kioldódik és bizonyos idő múlva valódi szövethiány, azaz lyuk alakul ki.

Az ínygyulladással ellentétben, ahol maguk a baktériumok okoznak betegséget, a fogszuvasodás esetében a baktériumok mellett szükséges a baktériumok tápanyagául szolgáló szénhidrátok jelenléte is a szájüregben. Ezért a szénhidrátok – különösképp bizonyos édességek – fogyasztása magas kockázati tényező. A középkorban vagy korábban, amikor még a cukor és finomított szénhidrátok ismeretlenek voltak, nem is volt vagy alig fordult elő szuvas fog. 

A fogszuvasodás a finomított szénhidrátok, különösen a magas cukortartalmú ételek elterjedésével vált népbetegséggé. Tehát a fogszuvasodás jelentős mértékben megelőzhető, ha már gyermekkortól egyáltalán vagy alig fogyasztunk finomított szénhidrátokat tartalmazó ételeket. A fogszuvasodás először a rágófogak barázdáiban kezdődik, mert ezek a mélyedések fogkefével egyáltalán nem tisztíthatók és így a megtapadt baktériumok zavartalanul termelhetik savas bomlástermékeit. A másik, nehezen tisztítható terület a fogak közötti rés. Ezeken a helyeken alakul ki legelőször a fogszuvasodás. 

Természetesen a helyes és megfelelő időben végzett fogmosás jelentős mértékben csökkenti a fogszuvasodás rizikóját. Mai tudásunk szerint sokkal hatékonyabb, ha nem közvetlenül étkezés után mosunk fogat. Ekkor ugyanis a savhatás a legerősebb, a felszínes zománc réteg felpuhult, és ha ezt kefével dörzsöljük, elősegítjük ennek további pusztulását. Hagyjunk időt arra, hogy a nyálban oldott ásványi sókból a zománc felszíni rétege újra épüljön. Ezért legjobb, ha étkezés után fél órával mosunk fogat, de a köztes időben sokat segít a cukormentes rágógumi fogyasztása is, amely amellett, hogy tökéletesen hozzásegít a fogakon képződött plakksavak semlegesítéséhez, a fogak tisztán tartásához, a nyálmirigyműködését is stimulálja. Így a cukormentes rágógumik fogyasztása nem csupán a komfortérzetünket javítja, de elősegíti a savas bomlástermékek kimosását, és így a fogszuvasodás megelőzését is – írja közleményében a Magyar Fogorvosok Egyesülete.