Gondolkodni tanítja a filmnézőt a Drága Elza!

Támogatás nélkül, a készítők őszinte lelkesedésének köszönhetően készült el a keleti fronton játszódó Drága Elza!, amely azonban messze túlmutat egy hagyományos háborús mozin. Hogy miről szól valójában a film és ki is a sokak által találgatott Elza? – a Rádió Orient műsorában Füle Zoltán rendező, valamint Ripli Zsuzsanna színésznő számolt be.

Tavaly novemberben mutatták be a Drága Elza!-t, amely egy magyar honvéd vívódásairól és megpróbáltatásairól szól. Miután elutasítják a keleti fronton harcoló Lombos Mihály (Makray Gábor) hazalátogatási kérelmét, egy támadás után szovjet hadifogságba esik és a taposó aknák megtalálására kényszerítik. Ez adja a keretet, azonban a film ennél jóval többről szól. A spoilerekben nem szűkölködő beszélgetés során vendégeink elárulták, hogy a Drága Elza! nem más, mint Jób történetének a feldolgozása, második világháborús környezetbe ültetve. „Az Ördög és Isten fogadásáról szól” – mondta Füle, majd hozzátette, sokan félreértik, miről is szól az alkotás. Érdemes többször megnézni, hogy fel tudjuk fedezni az összes réteget, amit magában rejt – javasolja.

Mostanában nem volt hasonló jellegű film hazánkban, a készítők pedig azzal a szándékkal láttak neki a munkálatoknak, hogy „megforduljon a kamera”, és a néző ténylegesen láthassa az eseményeket. Próbálták felidézni a nagy költségvetésű filmek látványvilágát, úgy, hogy közben szerelmi szálat is szőttek a műbe. A meg nem értettséget jól mutatja, hogy volt olyan hírportál, amely több alkalommal is írt teljesen eltérő kritikát a filmről – emeli ki Füle Zoltán.

Ripli Zsuzsanna orosz felcsernőt alakít a moziban, akinek beteljesületlen szerelme egy orosz tiszttel az ellenség emberi oldalát volt hivatott megmutatni. A Rádió Orient műsorában elmesélte, rendesen megszenvedett az orosz szövegekkel, amelyek megtanulásához anyanyelvi segítséget kapott, de már a castingon is kemény próbatételekre kényszerült a szerep megszerzése érdekében. Rátermettségét még hagyományőrző csoportok által újrajátszott csatákban is tesztelték.

Bár a készítők arra is ügyeltek, hogy humorból se legyen hiány, és ne vegyenek mindent véresen komolyan, a történelmi hitelességre is próbáltak figyelni. Olyan kitalációk, mint a „lökdösők” mellett valós háborús elemeket is beépítettek, az eszközök egy részét pedig a már említett hagyományőrző köröktől szerezték be, így nem csak filmgyári kellékeket használtak. A forgatások főként Gyömrőn zajlottak, ami „második otthonává” vált a stábnak, s nem csak ők imádták a várost, hanem lakosai is szeretettel fogadták őket – mesélte a rendező. 

„Nem ellopni kell a pénzt, hanem beletenni” – foglalta össze hitvallásukat Ripli Zsuzsanna, s elárulta, hogy valóban az őszinte lelkesedés és szeretet hozhatta meg a végeredményt. A színésznő elmondta, a háborút megjárt, idősebb emberek saját bevallásuk szerint is újraélték az akkor történteket a vászon előtt. 

Kicsoda Elza?

Fülétől azt is megtudhattuk, hogy minden szereplőnek, kapcsolatnak, konfliktusnak megvan a maga jelentősége. A bibliai szálon mozgó film tele van szimbólumokkal és utalásokkal, még a szereplők nevét is ehhez alakították. Nem véletlenül hívják a munkaszolgálatos bőrébe bújt sátánt Ziffer Lajosnak. A címben szereplő Elza azonban sok fejtörést okoz a nézőknek, amivel elérték azt a céljukat, hogy kicsit elgondolkodtassák az embereket – mondja Füle. Aki még nem tette meg, és szeretné megfejteni a rejtélyt, az Urániában még elcsípheti a filmet, ami rövid ideig egyébként a multiplexekben is futott. A rendező reméli, hogy lesz még potenciál az alkotásban, melynek előzetesét költséges promóciók helyett szinte csak szájhagyomány által 130.000-en néztek meg a világhálón.

A jövőben sem maradunk Füle-filmek nélkül, a rendező tele van ötlettel. Most épp a Vérkötelék munkacímű, szintén háborús alkotáson dolgozik, amely egyben egy családi dráma is lesz művészfilmes vonásokkal, de a mostanában első sorban színházban szereplő Riplivel is vannak közös filmes terveik.

OrientPress Hírügynökség ( OPH)