Főoldal Hírek Átólzéig Fenékig átlátszó a Balaton vize

Fenékig átlátszó a Balaton vize

12 perc átlagos olvasási idő
0
1,067
 ehaccp_topbanner3.jpg

Fenékig átlátszó a tó vize, annyira tiszta, írják nyaralóknak szóló jelentésükben az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársai. A parti zónában megjelenő zöldalgák is a kedvező ökológiai körülményekre utalnak. A kutatók arra figyelmeztetnek: meg kell osztoznunk az élővízen a Balaton növény- és állatvilágával.

 

A Balaton vizének hőmérséklete meghaladta a 25 Celsius-fokot a június végi kánikulában, miközben megőrizte kiváló minőségét. A tó vize – amíg a szél fel nem kavarta – fenékig átlátszó volt. A vízben lebegő mikroszkopikus algák mennyisége messze az egészségügyi határérték alatt maradt, annak ötödét sem érte el. Ez a jó állapot a tó vízgyűjtő területén végrehajtott sokmilliárdos beruházásoknak (fejlett szennyvíztisztítás, szennyvizek elvezetése) köszönhető, amelyek töredékére csökkentették a tó külső növényitápanyag-terhelését.

 

Az algáktól a madarakig

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a Balaton élővíz, amelyet algák, hínárnövények, kisebb-nagyobb állatok (nem utolsósorban halak) népesítenek be – a tavat felkeresőknek meg kell osztozniuk velük ezen az élettéren. A tó parti öve némiképp másként működik, mint a nyílt víz ökológiai rendszere. Igaz ugyan, hogy a tó vizében az algaszaporodást serkentő növényi tápanyagok mennyisége a kimutatási határ közelében van, de a parti zóna 10-20 centiméteres, napsütötte vizében a kövekre vagy éppen a homokos fövenyre tapadó fonalas zöldalgák minden egyes hullámmal újabb és újabb tápanyag-utánpótláshoz jutnak, ezért tudnak a nagyon tiszta vízben is jelentős állományokat létrehozni.

 

Fonalas zöldalgák a homokos fövenyen 2017 júniusában a Siófoki-medencében

Fotó: Somogyi Szabina

 

Ezt a jelenséget a tó északi és déli partján egyaránt megfigyelhetjük ezen a nyáron is, a parti kövek víz alatti felületein, illetve a fövenyes partszakaszok sekély vizű területein vastag, élénkzöld algabevonat vagy algagyep alakulhat ki. Szerencsére e zöldalgák nem termelnek az emberi egészségre káros anyagokat, tömeges megjelenésük nem valamiféle szennyezés, hanem a kedvező körülmények eredménye. A tó mikroszkopikus algái táplálják az árvaszúnyogok lárváit, utóbbiak pedig a halaknak szolgálnak táplálékul.

 

A korábbi években előfordult, hogy a vízből tömegesen kirepülő kifejlett árvaszúnyogok kellemetlenséget okoztak a vendégeknek és a helyi lakosoknak. Szerencsére a vízminőség javulásával a tömeges rajzások valószínűsége egyre kisebb. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a legtöbb rovarhoz hasonlóan a fény vonzza őket, így a kivilágított épületek környékén vagy akár a nyitott szobaablakon keresztül viszonylag nagy tömegben jelenhetnek meg. Egészségügyi kockázatot azonban nem jelentenek, és a csípőszúnyogokkal ellentétben nem is csípnek (ezért „árvák”), viszont további élőlényeket táplálnak, többek között tömegesen esnek áldozatul a part mentén hálót szövő pókoknak, de a vízi és vízparti madarak is fogyasztják őket.

 

Pontyok fogyasztják a behurcolt kagylót

A horgászok által leginkább kedvelt egyik halfajnak, a pontynak a fő tápláléka jelenleg a kvagga kagyló, a korábban megtelepedett vándorkagylóval együtt. Ez az idegenhonos kagylófaj a 2000-es évek elején telepedett meg a tóban, azóta tömegesen elterjedt. A hozzá nagyon hasonló kinézetű vándorkagylóval szemben a kvagga kagyló nem csupán a kövezéseken jelent meg nagy tömegben, hanem a mederben is gyakorivá vált, olyan területeken, ahol a vándorkagyló kevésbé képes megtelepedni. Héja puhább, így könnyebben elérhető és igen tápláló élelemforrás a pontyok számára. Évek óta zajló inváziójának a balatoni pontyok örülhetnek leginkább.

 

OPH/MTA Kép: Pixabay

Töltsön be további kapcsolódó cikkeket
Töltsön be további cikkeket Asztalos István
Töltsön be továbbiakat Átólzéig

Cikk ajánló

Három liter folyadékra van szüksége naponta egy felnőttnek

Mintegy három liter folyadékra van szüksége egy átlagos súlyú felnőttnek naponta; a pontos…