Bioforradalmat sürgetnek a szakemberek a közétkeztetésben – Íme, a XXXIV. Biokultúra Tudományos Nap zárónyilatkozata

Képünkön Roszík Péter

Minden adott ahhoz, hogy az itthon termelt, értékes bioélelmiszerek bekerüljenek a közétkeztetésbe ahelyett, hogy elhagyják az országot, ráadásul mindez alig kerülne többe a jelenleginél. Rendelkezésre áll az alapanyag és a szaktudás, a változás már jórészt csak döntés és szervezés kérdése, miközben külföldi tapasztalatok alapján minden egyes, a fejlesztésre szánt összeg 35-szörös megtakarítást jelenthet az egészségügyi költségekben ‒ áll a nemrégiben lezárult Biokultúra Tudományos Nap nyilvános Zárónyilatkozatában.

A közétkeztetés valamilyen formáját ma naponta mintegy 2 millió magyar veszi igénybe, köztük sok olyan gyerek, akik kizárólag az intézményekben jutnak meleg ételhez, ezért ennek minősége meghatározó a fejlődésük, egészégük szempontjából. Az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek egyes vizsgálatok szerint az iparszerűen termeltekhez képest 25%-kal több vitamint, nyomelemet, ásványi anyagot és más, nélkülözhetetlen tápanyagot tartalmaznak.

Eközben az itthon előállított bioélelmiszer 90%-a alapanyagként kerül külföldre, míg más biogazdák konvencionális termékként kell hogy értékesítsék terményeiket a felvevő piacok romló gazdasági körülményei miatt. Az árualap, a szaktudás és a technológia is rendelkezésre áll egy történelmi reformra: ideje, hogy itthon élvezzük az általunk megtermelt bioélelmiszerek társadalmi hasznát ‒ többek között ez áll abban a Zárónyilatkozatban, melyet az ökológiai gazdálkodó közösség legnagyobb, éves hazai rendezvénye után készítettek, és a termelők képviselői mellett a Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke és több egyetemi professzor is jegyzett.

Dán tapasztalatok alapján minden, a közétkeztetésre szánt 1 euró 35 euró megtakarítást jelent az egészségügyben, ráadásul az itthon termelt bioélelmiszerek bevezetése a közétkeztetésbe nem jelentene jelentős többletköltséget. Az elmúlt bő 40 évben hatalmas változások következtek be a magyar ökológiai gazdálkodás terén, melynek kiemelkedő időszaka az elmúlt 14 év, hiszen ez idő alatt háromszorosára nőtt az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága ‒ mutatott rá dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, címzetes egyetemi docens, a nyilatkozatot aláírók egyike.

A nyilatkozat alapján a közétkeztetésben dolgozók szerint probléma, hogy a kérdést rendszeresen a támogatások felől közelítik meg, de sehol nincs meghatározva, hogy mekkora összeget kell a tányérra tenni, azaz mekkora összegből gazdálkodhatnak ténylegesen az élelmezésvezetők, séfek. A biotermékek felhasználása a közétkeztetésben egyébként szinte minden európai országban jellemző, amihez az egészségtudatosság fejlesztése mellett a szabályozási rendszer átalakítására is szükség van. Ez történhet akár településszinten, mint pl. Gentben vagy Berlinben, akár nemzeti szinten szabályozva, mint Dániában vagy Olaszországban. Rengeteg a külföldi minta, azonban eltérő stratégiai megoldás kívánatos az intézményi és munkahelyi közétkeztetésben, különbség van a szabályozási rendszerben, a termékkörben, a beszállított mennyiségekben, a menüsorban és a tálalás módjában is. Mindez azonban csak szándék és szervezés kérdése, miközben szinte semmilyen többletköltséggel nem járna.

A Zárónyilatkozat azzal ér véget, hogy a Magyar Biokultúra Szövetség a regionális tagszervezetekkel, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szakembereivel és a velük kapcsolatban álló, elkötelezett szakemberekkel közösen elhivatott és készen áll arra, hogy az ezen a területen dolgozó más szervezetekkel együttműködve megadja a társadalmi, tudományos és szervezői hátterét egy ilyen nagyszabású közétkeztetési átalakításnak, és hosszú távon fenntartsa annak eredményeit.

A Magyar Biokultúra Szövetség, ezáltal az ökológiai gazdálkodói közösség egyik legnagyobb tudományos rendezvénye a Biokultúra Tudományos Nap, mely 2024.11.16-án került 34. alkalommal megrendezésre. Fókuszában állt a precíziós ökológiai gazdálkodás, valamint a közétkeztetés és azok szerepe a magyar társadalomban.

Ez a nyilatkozat azzal a szándékkal született, hogy összegezze a tudományos nap megállapításait és azokat eljuttassa a döntéshozók és a magyar társadalom számára.

XXXIV. Biokultúra Tudományos Nap

Zárónyilatkozat

A Magyar Biokultúra Szövetség, ezáltal az ökológiai gazdálkodói közösség egyik legnagyobb tudományos rendezvénye a Biokultúra Tudományos Nap, mely 2024.11.16-án került 34. alkalommal megrendezésre. Fókuszában állt a precíziós ökológiai gazdálkodás, valamint a közétkeztetés és azok szerepe a magyar társadalomban.

Ez a nyilatkozat azzal a szándékkal született, hogy összegezze a tudományos nap megállapításait és azokat eljuttassa a döntéshozók és a magyar társadalom számára.

Alapvető megállapítások:

• Az elmúlt bő 40 évben hatalmas változások következtek be a magyar ökológiai gazdálkodás terén, melynek kiemelkedő időszaka az elmúlt 14 év, hiszen ez idő alatt háromszorosára nőtt az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága.
• Sajnos az is megállapítható, hogy megrekedtünk az alapanyag termelői státuszban, ráadásul az általunk előállított biotermékek 90%-a többnyire feldolgozatlanul el is hagyják az országot, ami két okból is nagyon hátrányos. Egyrészről folyamatos kiszolgáltatottságot jelent a mindenkori export piacaink tekintetében, másrészről az ökológiai termékek fogyasztásából eredendő társadalmi hasznosság nem hazánkban érvényesül.
• Elmondható, hogy a világon dinamikusan, és folyamatosan fejlődik az ökotermékek fogyasztása. Azonban az elmúlt években Európában – főleg Nyugat Európában – az itt zajló gazdasági nehézségek okán egyfajta megtorpanás tapasztalható, amely komoly gazdasági károkat okoz a magyar ökogazdálkodók számára is, több esetben rákényszerülnek konvencionális termékként történő értékesítésre, ami jelentős jövedelem kiesést jelent.
• Napjaink tudományos ismeretei alapján egyértelmű, hogy a tápanyag táblázatokban található tápérték adatok: vitamin, ásványi anyag, nyomelem, egészséget védő anyagok, sőt gyakran a fehérjére vonatkozók is használhatatlanok, hiszen nem felelnek meg a jelenlegi, valós helyzetnek.
• A bio módon előállított zöldségek, gyümölcsök kb. 25%-kal több hasznos tápanyagot tartalmaznak, mint a konvencionális, nagyüzemi módszerekkel előállított társaik.
• A közétkeztetés Magyarországon rendkívüli méreteket ölt, megközelítőleg 2 millió ember veszi igénybe naponta. A gyermekek között sok olyan van, aki csak a közétkeztetésben jut meleg ételhez, éppen ezért a rendszer egészségre gyakorolt hatása megkérdőjelezhetetlen.
• A közétkeztetésben dolgozó szakemberek szerint probléma, hogy mindig csak támogatásról esik szó, azonban nincs meghatározva, hogy cserébe „mekkora összeget kell valóban a tányérra tenni”, azaz mekkora összegből gazdálkodhatnak ténylegesen az élelmezésvezetők/séfek.
• A külföldi tapasztalatok alapján a közétkeztetésben az ökotermékek felhasználása szinte minden európai országban jellemző, ehhez az egészségség- és környezettudatosság növelése mellett a szabályozási rendszert alakították át. Sok esetben csak településszintű (pl. Gent, Koppenhága, Berlin), máshol nemzeti önálló megoldásokat (pl. Dánia, Olaszország) keresnek és találnak.
• Ezen tapasztalatok alapján szintén elmondható, hogy jelentős megtakarítás érhető el a közegészségügyben, lásd Dánia, ahol 300 euró/fő/év a megtakarított kiadás,

valamint a közkonyhák fejlesztésére szánt minden 1EUR 35 eurós megtakarítást

jelent az egészségügynek.

• Készült egy interjúsorozat iskolák, fenntartók, közétkeztetők és beszállítók körében, ahol minden fél megerősítette, hogy az ökotermékekre szüksége van a közétkeztetésnek, de ezt meg kell előzze egy általános tudatformálás az élelmezésvezetők és a népesség körében.
• Hazánkban, az OKÉS közétkeztetési verseny, a benne szereplő BIO alapanyagokkal példa arra, hogy a hazai szaktudás, technológiák és alapanyagok rendelkezésre állnak, a megfelelő akarattal tisztességes ételek főzhetőek.
• Egyértelmű tapasztalat, hogy a rendszer átalakítása főleg akarat kérdése, érdemi többletköltséget nem igényel. Eltérő stratégiai megoldás kívánatos az intézményi és munkahelyi közétkeztetésben, különbség van a szabályozási rendszerben, a termékkörben, a beszállított mennyiségekben, a menüsorban és a tálalás módjában is.

Összeségében elmondható, hogy jelen helyzetben komoly segítség lehetne az ökológiai gazdálkodóknak és rendkívüli társadalmi haszna lenne amennyiben tudnánk a belső fogyaszt növelni, mely több példa alapján érdemleges többletköltség nélkül megvalósítható, abban az esetben, ha az adott közétkeztetést finanszírozó, közétkeztetést szolgáltató és az ökogazdálkodást szervező társadalmi szervezetek képesek együttműködni és megszervezni a közétkeztetés ökoalapanyaggal történő ellátását és átállítását.

Ezekből a folyamatokból kiindulva kijelenthető, hogy:

– A közétkeztetési szabályozás átalakítására elérkezett az idő. A szakemberek megtudják jelölni, hogy hol és milyen formában kellene a szabályozást módosítani, ahhoz, hogy szinte azonnal érdemben tudjon javulni a közétkeztetés minősége.

– Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága lehetővé teszi, hogy megfelelő árualap álljon a közétkeztetés rendelkezésére.

– Az Európában kialakult piaci helyzet lehetővé teszi, a külföldi példák alapján, hogy érdemi többletköltség nélkül átállítható legyen a rendszer részben, vagy egészben az ökológiai gazdálkodásból származó nyersanyagok felhasználására.

– Amennyiben sikerül megvalósítani, úgy komoly, forintban is kifejezhető összegeket spórolhat meg a népegészségügy.

A Magyar Biokultúra Szövetség, a regionális tagszervezetekkel, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft szakembereivel és a velük kapcsolatban álló elkötelezett szakemberekkel közösen, elhivatott abban, hogy együttműködve ezen a területen dolgozó más szervezetekkel megadja a társadalmi, tudományos és szervezői hátterét egy ilyen nagyszabású közétkeztetési átalakításnak.

Budapest, 2024.11.16.

• Asztalos István, elnök Séfklub Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete
• Dr. Bardócz Zsuzsanna, biokémikus, az MTA doktora
• Czeller Gábor elnök Magyar Biokultúra Szövetség
• Roszík Péter, alelnök Magyar Biokultúra Szövetség
• Dr. Szente Viktória, egyetemi tanár MATE Kaposvári Campus
• Szólláth Tibor, elnök Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület