Elindult a hazai dinnyeszezon

Elindult a hazai dinnyeszezon, az elmúlt néhány évvel ellentétben jó esély van egy „nagyon pozitív” szezonra – jelentette ki Mártonffy Béla pénteken a Békés megyei Medgyesegyházán tartott szezonnyitó sajtótájékoztatón.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke elmondta, jelenleg Magyarországon 2600 hektáron termesztenek görög-, 400 hektáron sárgadinnyét.

Békésben 1100 hektáron, a szabolcsi-hajdúsági termőkörzetben 800 hektáron, a heves-jászságin 200, a tolnai-fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron termesztenek görögdinnyét. A sárgadinnye termőterületének nagyjából harmada van Bács-Kiskun megyében, a többi Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található – részletezte.

Bár a termőterület 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest (leginkább Békésben és a Nyírségben), a technológiai fejlődésnek és az öntözésnek köszönhetően a hozam stabilizálódott. Görögdinnyéből 130-140 ezer, sárgából 12-15 ezer tonnára számítanak, amellyel a „hazai ellátás tökéletesen biztosított” – mondta Mártonffy Béla.

Az elnök bizakodóan szólt arról is, hogy megnőtt az érdeklődés és a kereslet a magyar dinnyék iránt a cseh, a német, a lengyel, valamint a balti piacon is. A magyar dinnye legfőbb versenytársa az olasz, spanyol és a görögországi dinnye. A megnövekedett szállítmányozási költségek miatt kevésbé éri meg nagy távolságokra fuvarozni, így „visszaszerezhetővé váltak az elvesztett exportpiacok”. Ezt segítheti még a Spanyolországban, az Olaszországban és Görögországban tapasztalható mintegy 20 százalékos termeléscsökkenés és az ukrán termelés háború miatti kiesése is – közölte.

Mártonffy Béla kifejtette: a hazai átlagfogyasztás évi 10 kilogramm. Az áruházláncok leginkább a kisebb, 5-8 kilogramm közti terményeket keresik; a minidinnye piaca a következő években komoly növekedés előtt áll.

Hangsúlyozta, az áruházláncokkal történő egyeztetések miatt szükség van a szervezettség növelésére; a tavaszi országgyűlési ciklusban komolyan át szeretnék alakítani a termelői értékesítő szervezeteket (tész), mert azok jelenleg – tévesen – elsősorban kereskedelmi funkciót töltenek be.

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke hangsúlyozta, a fóliás termesztésnek köszönhetően több héttel kitolható a hazai szezon; az a klímaváltozás miatt nem zárul Lőrinc napján, hanem akár szeptember végéig eltarthat.

Hangsúlyozta: a termelőknek jelentősen megnőttek a költségeik az inputanyagok drágulása és a munkaerő költség emelkedése miatt, és ezt a fogyasztói áraknak is tükrözniük kell. A szezon második felében sem eshet 179 forint alá a dinnye kilónkénti ára, különben nem lesz jövedelmező a szezon a termelők számára. „Ellenkező esetben tovább fog csökkenni a termőterület” – figyelmeztetett.

Kozsuch Kornél, a NAK Békés Megyei Szervezetének elnöke szólt arról, hogy a kamarának fontosak a hazai termelők, a promóciót országszerte kóstolókkal és internetes népszerűsítő kampányokkal szeretnék segíteni.

Kraller József polgármester a „dinnye egyik fővárosának” nevezte Medgyesegyházát. Elmondta, míg 10-15 éve ez itt élők körülbelül 80 százaléka foglalkozott dinnyetermesztéssel, mára ez a szám 20 százalék körülire süllyedt a csaknem 3500 lelkes településen.

OPH/Pixabay

• Globális problémát áthidaló kezdeményezés Magyarországon – Fiatal startupperek tesznek a nemek közötti egyenlőségért
• A világ egyik legrangosabb gasztronómiai versenyére Miskolcon készül a magyar válogatott
• Stand az Év Étterme – de mennyit változott tíz év alatt a Dining Guide élmezőnye?
• Venesz József tényleg „kiirtotta” a magyar konyhát?
• Nem egyetlen vendéget veszít egy étterem, ha nincs gluténmentes kínálata