A fokozatosság elve a böjtölésnél is fontos

Böjt esetén érdemes pótolni a vasat és a fehérjét – mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanára. Veresné Bálint Márta szerint azoknak, akik csak a böjti időszakban mellőzik a húst, nem kell hiánybetegségek kialakulásától tartaniuk. 

Képünk csak illusztráció! 

A táplálkozástudomány az egy-kétnapos, rövidebb böjtöket részesíti előnyben, mert azoknak nincs egészségkárosító hatása – közölte a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanára.

Veresné Bálint Márta figyelmeztetett: ‘ha ennél hosszabb, például egyhetes böjtöt tervezünk, mindenképpen fokozatosan kell csökkenteni az elfogyasztott mennyiségeket, ez a szakasz két-három napig tartson, majd a két-három napos böjt idején csak iszunk, ezt muszáj. Fontos, hogy az eredeti étrendhez való visszatérés is fokozatos bővítéssel történjen!’

‘A hús hirtelen elhagyásának nincs sok értelme, mert nagyon fogunk szenvedni, a szervezet ugyanis a hirtelen változásokra erősebben reagál. Az nem igazi böjt, ha valamit elhagyunk, az az étrend minőségének változtatása, de persze lehet egyfajta böjtnek kezelni. Ilyen lehet a vallásos hagyományokban a hús hetente egyszeri nem fogyasztása, vagy etikai, illetve egészségügyi okokból történő elhagyása is – emelte ki a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanára.

Többféle hiányt okozhat, ha valaki nem eszik húst – hangsúlyozta Veresné Bálint Márta. ‘A legismertebb a vas, ami a szervezet számára legjobban hasznosítható formában a húsban található meg. Van ugyan a tojássárgájában is, de abból sokan nem akarnak olyan sokat enni, mert attól tartanak, hogy esetleg túl sok koleszterint visznek be a szervezetükbe. Léteznek vassal dúsított élelmiszerek, a müzlik között lehet ilyet a legkönnyebben találni. Jó megoldás lehet a vassal dúsított pehely. Étrend-kiegészítőként lehet C-vitaminnal dúsított vaskészítményeket kapni, de magától ne kezdjen senki étrend-kiegészítésbe, mert arra csak igazolt vashiány esetén lehet szükség. A túlzott vasfogyasztás olyan szabadgyök-képző folyamatokat indíthat el, ami nem válik senki egészségére. Ha valaki tudatosan nem eszik húst, és azt vassal dúsított müzlivel ellensúlyozza, nem tudja túladagolni a vasat. Azt szoktuk javasolni, hogy legalább évente nézesse meg magát, hogy nem fenyegeti-e vérképzési zavar. Nagyjából fél-egy év alatt csökkenhet olyan mértékűre a vaskészletünk, ami mérhetően gondot okozhat, de ez egyénenként változó lehet. Nem is biztos, hogy rögtön észrevesszük a vashiányt, ha például a többi vérképző vitaminból, folsavból, B-12-ből többet fogyasztunk. Ezért a húsmentes étrendet úgy célszerű összeállítani, hogy az tejet, tojást, időnként halat tartalmazzon, de az éves vérképellenőrzés mindenképpen ajánlott – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanára.

Az aktuális dietetikai ajánlásokról Veresné Bálint Márta azt mondta: ‘régebben azt ajánlottuk, hogy naponta akár kétszer-háromszor is érdemes húst fogyasztani, ma már sokkal inkább felértékeltük a hüvelyes növényeket: babot, szárazbabot, borsót, lencsét, csicseriborsót, a magas fehérjetartalmú szóját. A szabály ma már úgy szól, naponta elég egyszer húskészítményt enni, a többi főétkezésre ezekből, a hüvelyes növényekből készült ételeket, tejet, tejterméket, tojást együnk. Nem tökéletesen helyettesítik ugyan az állati fehérjeforrásokat, de úgy már igen, ha például a szárazbabot kukoricával, a szóját mogyoróval vagy rizzsel párosítjuk. Ezek fehérjéi úgy egészítik ki egymást, hogy az a szervezet számára megfelelő, ehhez azonban nagyon tudatosan kell válogatni, és ismerni kell a miérteket.’

InfoRádió/pixabay