Zsigó Róbert: erkölcsi kötelesség a természeti erőforrások genetikai megőrzése

Pelsőczy Csaba/FM

A Kárpát-medencében fellelhető természeti erőforrások genetikai megőrzését gazdasági feladat mellett a jövő generációinak szempontjából erkölcsi kötelességnek is nevezte Zsigó Róbert a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden Kecskeméten a génmegőrzési stratégia bemutatására szervezett szakmai és társadalmi egyeztetési fórumon.

A genetikai sokféleség megőrzése a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének egyik kulcskérdése lesz a jövőben. Ennek egyetlen hatékony és biztos eszköze pedig a genetikai erőforrások megőrzése és azok hasznosítása ‒ hangsúlyozta Zsigó Róbert, megjegyezve, hogy ezért a Földművelésügyi Minisztérium március végére elkészítette a génmegőrzési stratégiát.

Ennek célja a Kárpát-medencében őshonos, magas genetikai értékű növény- és állatfajták védelme egyrészt génmentési, -megőrzési és -hasznosítási programok keretében, másrészt génbanki hálózat kialakításával.

Beszélt arról is, hogy az országban jelenleg 35 védett őshonos, valamint 2 veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajt tartanak nyilván. Több tájfajta génmentése, génbanki állományának kialakulása pedig jelenleg is folyamatban van. Fontos faladatként jelölte meg egy, a teljes vertikumot kiszolgáló labor, és a tárolóhely-kapacitás biztosítását. Mint mondta: a génmegőrzési folyamatok sikeres és hatékony működése szempontjából egységes és érthető jogszabályi háttér megteremtése és megfelelő szervezeti struktúra kialakítása szükséges. Ehhez az állami támogatás elengedhetetlen, akárcsak a génmegőrzési folyamatokba vont állat- és növényfajok széleskörű népszerűsítése ‒ tette hozzá Zsigó Róbert államtitkár.

Mezőszentgyörgyi Dávid, az FM kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztosa elmondta: a megfelelő minőségű élelmiszer-előállításnak elengedhetetlen része az egyre szűkülő genetikai tartalékok megóvása. A génmegőrzési stratégia éppen ezért a még fellelhető növényi és állati tartalékok összegyűjtését, és génbanki hálózatba rendezését célozza meg.

A növényi és állati génmegőrzési feladatokat egymástól elkülönítetten a Tápiószelén működő Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK), másrészt a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) végezné.

Mint mondta: különleges területe a munkának az a kilenc magyar kutyafajta, amelyek néhány hete váltak hungarikummá. Genetikai állományuk tartalékainak széleskörű megőrzését a tervek szerint új szabályozás biztosítaná, amelynek kidolgozását a tenyésztőkkel szoros együttműködésben végzik, hiszen a genetikai állomány döntően magánemberek kezében van.

MTI Kép: OPH