Vállalatokat tehet tönkre a hét fő bűn

Bár a kiszámíthatóság alapvetően jó tulajdonság, mégis a vállalati vezetés hét fő bűne közül az első helyet foglalja el, mert hatalmas versenyhátrányt okoz azáltal, hogy a cég konkurensei előre tudni fogják a menedzsment következő lépését. Emellett egyre gyakoribb probléma a felső vezetők extrém javadalmazása, akik viszont az érdemi munkát és a felelősséget az alsóbb szintekre igyekszenek hárítani – mondta a Rádió Orienten Komor Levente gazdaságpszichológus. 

Egy vállalat vezetése nem könnyű feladat, a hatalommal felruházott vezetők sokszor követnek el hosszú távon súlyos károkat okozó hibákat. A vezetés hét bűne közül az első a kiszámíthatóság, amely a stratégiai gondolkodásban versenyhátrányt jelent. „A versenytársaink ugyanis ez esetben előre tudni fogják, mit fogunk lépni, s megelőző lépésekkel a saját maguk malmára hajtják a vizet” – mondta példaként említve a nyugati cégek ázsiaiak által történő felvásárlását, amely hosszú távon a teljes piac megszerzését célozta. „Bár a stratégia ezzel a hozzáállással kiszámítható lett, egyúttal gátat szabtak a versengő innovációnak” – tette hozzá. 

A következő bűn az új terek hiánya, hiszen sok esetben minden vállalat ugyanazt a piacot célozza meg. Márpedig Komor Levente elmondása szerint vannak olyan korlátok, amiket nem szabad túllépni, mint az eltartó-képesség vagy a biológiai megújulás lehetősége. „Minél jobban kizsákmányoljuk a természetet vagy a társadalmat, a végeredmény a rendszer összeomlása, aminek költéségét mindig a társadalom viseli.”

Szintén problémát okoznak az indokolatlan szervezési sémák, amelynek oka, hogy a felsővezetők a feladatok leosztásával szeretik áthárítani a felelősséget az alsóbb szintekre, s ez vezet a ma már egyre gyakoribb napi 10-12 órás munkaidőhöz. Komor Levente szerint az egyik fő gond, hogy a vezetők mechanisztikusan használják a sémákat és nem vizsgálják azok társadalmi hatását, a hatékonysági oldalt. 

Bár a hatékonyságot próbálja növelni, több kárt mint hasznot okoznak a teljesítményértékelés hibái. Az egyik legnagyobb gond ezzel kapcsolatban a felsővezetői javadalmazás, amely komoly hatás gyakorol a vállalatra. Az első számú vezetők ugyanis a hatékony munkavégzés helyett az extrém javadalmazásra törekednek, pedig a menedzsment hozzáadott értéke sokszor szinte egyenlő a nullával. Ezzel függ össze az ötödik fő bűn, nevezetesen a stratégiai hierarchia, amelynek lényege, hogy a felső vezetés felel a stratégiáért, az alatta lévő szint pedig a végrehajtásért, így az alsóbb szinteken lévő dolgozók kreativitása nem játszik szerepet a vállalati döntéshozatalban. 

A hatodik fő bűn az abból fakadó pótcselekvés, hogy a vezetők csak az adminisztratív rendszerek felépítésére koncentrálnak, az ügyfelek minőségi és teljes körű kiszolgálására már kevesebb figyelem jut. Márpedig a felső vezetésnek az az óvatossága, hogy nem képes a szervezet tagjait bevonni a vállalati megújulásba, ezzel viszont a csak a megfelelő alkalomra váró befektetőt szolgálja ki, aki megvárja még a menedzsment tönkreteszi a céget, majd felvásárolja azt – hívta fel a figyelmet Komor Levente. 

OrientPress Hírügynökség (OPH)